Vízió napjaink világáról

Sajátos írói vízió ez a 20. és 21. századi borzongató valóságról, de az is igaz, hogy mindeközben jellemzi az írót a mértéktartás, a higgadt ábrázolás. Ezen a módon szól az igazról és a valódiról. A mű tele van a szó legnemesebb értelmében vett izgalmas, érdekfeszítő részletekkel, holott Petőcz törekvései között aligha ez a legfontosabb. Mindamellett ezek az erények együtt vannak jelen a líraisággal, a repetitív jelleg erejével. Egyértelmű, hogy az izgalmas mozzanatok közé tartozik a lány molesztálása, a katona és Mr. Hunchet által. Ilyenkor újabb szorongások kerítik hatalmába Annát. Az író ezekben a részletekben is mértéktartó, a túlírtság veszélyeitől mentes.

Kétségkívül sajátossága a regénynek, hogy egy lány szűrőjén át mutatja meg a terrorizmus, a háború, az erőszak, a halál borzalmait. S hiába kerül Anna civilizált viszonyok közé, mindvégig a háborús körülmények ábrázolása az elsődleges. Keserű igazság, hogy az erőszak tűnik győztesnek ebben a világban. Elnyomva minden humánus kísérletet... Az álom, a többnyire nyomasztó álom fontos eleme a történetnek. A szorongások fő táplálója. Az is a hősnő szorongásait erősíti, hogy megmutatják neki az atombiztos föld alatti várost. Sokszor nem is tudja elkülöníteni az álmot a valóságtól, s aztán a valóságban bekövetkezik az, amitől mindenki tartott: a háború tovább terjedése. Nyolc kemény esztendő a föld alatti városban, napfény nélkül. Ezzel tovatűnnek az álmok, a szabadság ígéretei.

Sajátos írói vízió ez a 20. és 21. századi borzongató valóságról, de az is igaz, hogy mindeközben jellemzi az írót a mértéktartás, a higgadt ábrázolás. Ezen a módon szól az igazról és a valódiról. A mű tele van a szó legnemesebb értelmében vett izgalmas, érdekfeszítő részletekkel, holott Petőcz törekvései között aligha ez a legfontosabb. Mindamellett ezek az erények együtt vannak jelen a líraisággal, a repetitív jelleg erejével. Egyértelmű, hogy az izgalmas mozzanatok közé tartozik a lány molesztálása, a katona és Mr. Hunchet által. Ilyenkor újabb szorongások kerítik hatalmába Annát. Az író ezekben a részletekben is mértéktartó, a túlírtság veszélyeitől mentes.

Kétségkívül sajátossága a regénynek, hogy egy lány szűrőjén át mutatja meg a terrorizmus, a háború, az erőszak, a halál borzalmait. S hiába kerül Anna civilizált viszonyok közé, mindvégig a háborús körülmények ábrázolása az elsődleges. Keserű igazság, hogy az erőszak tűnik győztesnek ebben a világban. Elnyomva minden humánus kísérletet... Az álom, a többnyire nyomasztó álom fontos eleme a történetnek. A szorongások fő táplálója. Az is a hősnő szorongásait erősíti, hogy megmutatják neki az atombiztos föld alatti várost. Sokszor nem is tudja elkülöníteni az álmot a valóságtól, s aztán a valóságban bekövetkezik az, amitől mindenki tartott: a háború tovább terjedése. Nyolc kemény esztendő a föld alatti városban, napfény nélkül. Ezzel tovatűnnek az álmok, a szabadság ígéretei.

Kétségkívül sajátossága a regénynek, hogy egy lány szűrőjén át mutatja meg a terrorizmus, a háború, az erőszak, a halál borzalmait. S hiába kerül Anna civilizált viszonyok közé, mindvégig a háborús körülmények ábrázolása az elsődleges. Keserű igazság, hogy az erőszak tűnik győztesnek ebben a világban. Elnyomva minden humánus kísérletet... Az álom, a többnyire nyomasztó álom fontos eleme a történetnek. A szorongások fő táplálója. Az is a hősnő szorongásait erősíti, hogy megmutatják neki az atombiztos föld alatti várost. Sokszor nem is tudja elkülöníteni az álmot a valóságtól, s aztán a valóságban bekövetkezik az, amitől mindenki tartott: a háború tovább terjedése. Nyolc kemény esztendő a föld alatti városban, napfény nélkül. Ezzel tovatűnnek az álmok, a szabadság ígéretei.

Mindezt Petőcz András rendkívül hitelesen mutatja be. Azzal a bravúrral, ami az író és hőse azonos látásában realizálódik. További sajátossága a regénynek, hogy van benne egy formailag vendégszövegnek látszó szöveg, amelynek szerzője Gersom, az öregember, akinek neve a Bibliából származik, hiszen így hívták Mózes egyik fiát. Elmondhatjuk, hogy ezek a részletek szerves egységet képeznek az Anna szájába adott történettel, a két változat egymást erősíti. Sorsábrázolásban, az elbeszélésben, a regénytechnikában. Anna képes az azonosulásra is, mivel a két sors sok szállal kapcsolódik egymáshoz. Azt a vágyát is erősíti ez a mellékszál, hogy otthonra, otthonosságra vágyik egy otthontalanságot nyújtó, kegyetlen világban. Oly sok megpróbáltatás, a katona általi megerőszakolás, a bujdosás, a menekülés, a tragikus veszteségek után.

Aztán mégiscsak eljut a lány a tengerhez, ahová kislány kora óta vágyott, s ahol most rálel az otthonlét örömére. Igaz, hogy hajléktalanul... Igaz, hogy háborús viszonyok közepette, s igaz, hogy elvesztvén öreg barátját. Ily módon mégiscsak a kilátástalanság körülményeit mutatja be az a kiváló regény. Most tehát várok. Mi mást is tehetnék? - ezek Anna utolsó szavai a műben. Bizony, sötét az a világ, amelyben élünk - sugallja egyértelműen Petőcz András, ám a várakozás mozzanata legalább bizonyos mértékig nyitottá is teszi ezt a világot.
(Petőcz András: Másnap. Luna Könyvek, Noran Könyvesház, 2011). 

Mindezt Petőcz András rendkívül hitelesen mutatja be. Azzal a bravúrral, ami az író és hőse azonos látásában realizálódik. További sajátossága a regénynek, hogy van benne egy formailag vendégszövegnek látszó szöveg, amelynek szerzője Gersom, az öregember, akinek neve a Bibliából származik, hiszen így hívták Mózes egyik fiát. Elmondhatjuk, hogy ezek a részletek szerves egységet képeznek az Anna szájába adott történettel, a két változat egymást erősíti. Sorsábrázolásban, az elbeszélésben, a regénytechnikában. Anna képes az azonosulásra is, mivel a két sors sok szállal kapcsolódik egymáshoz. Azt a vágyát is erősíti ez a mellékszál, hogy otthonra, otthonosságra vágyik egy otthontalanságot nyújtó, kegyetlen világban. Oly sok megpróbáltatás, a katona általi megerőszakolás, a bujdosás, a menekülés, a tragikus veszteségek után.

Aztán mégiscsak eljut a lány a tengerhez, ahová kislány kora óta vágyott, s ahol most rálel az otthonlét örömére. Igaz, hogy hajléktalanul... Igaz, hogy háborús viszonyok közepette, s igaz, hogy elvesztvén öreg barátját. Ily módon mégiscsak a kilátástalanság körülményeit mutatja be az a kiváló regény. Most tehát várok. Mi mást is tehetnék? - ezek Anna utolsó szavai a műben. Bizony, sötét az a világ, amelyben élünk - sugallja egyértelműen Petőcz András, ám a várakozás mozzanata legalább bizonyos mértékig nyitottá is teszi ezt a világot.
(Petőcz András: Másnap. Luna Könyvek, Noran Könyvesház, 2011). 

Aztán mégiscsak eljut a lány a tengerhez, ahová kislány kora óta vágyott, s ahol most rálel az otthonlét örömére. Igaz, hogy hajléktalanul... Igaz, hogy háborús viszonyok közepette, s igaz, hogy elvesztvén öreg barátját. Ily módon mégiscsak a kilátástalanság körülményeit mutatja be az a kiváló regény. Most tehát várok. Mi mást is tehetnék? - ezek Anna utolsó szavai a műben. Bizony, sötét az a világ, amelyben élünk - sugallja egyértelműen Petőcz András, ám a várakozás mozzanata legalább bizonyos mértékig nyitottá is teszi ezt a világot.
(Petőcz András: Másnap. Luna Könyvek, Noran Könyvesház, 2011). 

Aztán mégiscsak eljut a lány a tengerhez, ahová kislány kora óta vágyott, s ahol most rálel az otthonlét örömére. Igaz, hogy hajléktalanul... Igaz, hogy háborús viszonyok közepette, s igaz, hogy elvesztvén öreg barátját. Ily módon mégiscsak a kilátástalanság körülményeit mutatja be az a kiváló regény. Most tehát várok. Mi mást is tehetnék? - ezek Anna utolsó szavai a műben. Bizony, sötét az a világ, amelyben élünk - sugallja egyértelműen Petőcz András, ám a várakozás mozzanata legalább bizonyos mértékig nyitottá is teszi ezt a világot.
(Petőcz András: Másnap. Luna Könyvek, Noran Könyvesház, 2011).