Bory Jenő: A szobrászat és az építészet egy test és egy lélek

Bory Jenő neve hallatán szinte mindenki a róla elnevezett várra, Székesfehérvár egyik legjellemzőbb építményére asszociál. Kevesen tudják, hogy Bory életműve rendkívül gazdag és sokszínű, az építészet mellett ugyanis a festészet, a szobrászat és a tanítás is fontos szerepet töltött be életében. Magony Imre könyvtáros vállalkozott arra a nem kevés kutatómunkát igénylő feladatra, hogy egy monográfiakötet keretében bemutassa az érdeklődőknek mindazon értékeket, amelyek hűen tükrözik a Bory-vár alkotójának munkásságát.

– A kötet több mint háromszázötven festményt, hatszáz szobrászati és három, Bory Jenő nevéhez fűződő építészeti alkotást tartalmaz – fogalmazott Magony Imre.

Festészet

Bory Jenő festészetében fontos szerepet kaptak a vallási, mitológiai témák, valamint ábrázolásaiban metaforikusan megjelent az erotika, a halál és a bűn. Képei változatos technikával készültek: ceruzát, tust, akvarellt és olajat egyaránt használt. Készített többek között portrét, csendéletet, aktokat, és gyakorta festett Székesfehérvár városát és annak történelmét ábrázoló alkotásokat is.

Egyik különleges festménye egy 1948 körül készült önarckép, melynek hátterében a Bory-vár látható, amelyet ő maga is fő művének tartott. 1913-tól egészen 1959-ben bekövetkezett halálig építette. Az újságírók többször kérdezték Borytól, mikor lesz kész a vár, a válasz azonban mindig ugyanaz volt: soha. A festményen Bory Jenő bal karja mellett egy szobor látható, amely feleségét, Komócsin Ilonát ábrázolja. Jobb karjával egy könyvet tart, megjelenítve ezzel tanári és szak­írói munkásságát. Az önarckép egyben Bory Jenő ars poeticája.

Szobrászat

Szobrászati munkáját a stílusok, a felhasznált anyagok és az alkalmazott technikák tekintetében is a sokszínűség jellemzi. Érdekesség, hogy korábban Magyarországon nem volt szobrászképzés, Bory Jenő a hazai első szobrászosztály tagja volt. Szobrai egyaránt megjelennek épületek külső díszeiként, külső és belső terekben, valamint gyakorta készített síremlékeket is. Bory mindig azt vallotta, hogy a szobrászat és az építészet egy test és egy lélek, mégis úgy alakult, hogy a tanítás mellett elsősorban szobrászként tevékenykedett. Az építészet – eltekintve néhány korai munkájától – egész életében megmaradt kedvtelésnek. Abban, hogy nem az építészi pálya lett a hivatása, talán az a körülmény is közrejátszhatott, amiről egy helyütt így írt: nagy szobrászi és építészi feladatot – amire készültem – nem kaptam.

Számos ismert és elismert művész, költő síremléke őrzi Bory Jenő keze munkáját. Ilyen például a Petőfi család síremléke is, amely 1911-ben készült, a Kerepesi temetőben található. Ide temették Petőfi Sándor szüleit, feleségét és fiát is. A négy méter magas síremlék talapzata kőből, a turulmadár pedig betonból készült. A síremlék talapzatába beépítették Petőfi szüleinek eredeti sírkövét, melynek felirata: A legszeretettebb atya s a legszeretettebb anya.

Székesfehérvárhoz szoros kötelék fűzte

Bory Jenőt egész életében szoros kötelék fűzte Székesfehérvárhoz. A város ösztöndíjával tanult a helyi reálgimnáziumban és később az egyetemen is. Köszönetül számos alkalommal készített a városnak ingyen – vagy jelképes összegért – szobrokat és épületterveket. Egykori iskolája – a mai Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum – előtt találjuk Bory Szép diák katona szobrát, amely az I. világháborúban hősi halált halt, egykori reáliskolai tanulóknak állít emléket. Az életnagyságú bronzszobrot, amely végül közadakozásból valósulhatott meg, 1928. szeptember 30-án avatták.

Bory Jenő egész életében hálás volt azért, hogy a város támogatta őt tanulmányai során. Mindezt bizonyítják végrendeletének sorai is, melyben a Bory-vár jövőjéről így rendelkezett: „… A családi háramlás útján szolgáljon ez egyben a város kulturális céljául is, mert hiszen engem ezen városhoz annyi hála és emlék fűz, ez volt az én igazi otthonom, ettől elszakadni soha nem tudtam, de annak egész életemben hűséges polgára maradtam.”