Rejtve őrzött forradalmi fotók az időszaki kiállításon Fehérváron

Az intézmény munkatársai kiváló anyagot állítottak össze. A most bemutatott kiállítás hat, eddig nem vagy csak részben ismert fotódokumentáció köré szerveződött. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem oktatási rektorhelyettese rendhagyó tárlatvezetést tartott. Amint megtudtuk tőle: az 1956-ban készült képek jelentős része évtizedekig a szekrények, padlások, pincék félreeső zugaiban várta a pillanatot, hogy közkinccsé váljon. A lehetőséget a rendszerváltás hozta meg.

Több mint hatvan év távlatából még mindig kerülnek elő fényképek, melyek színesítik és kiegészítik az 1956-os fotótablót

Gondolhatnánk, nincs már olyan fotó, sorozat vagy gyűjtemény, amely újdonságot jelentene. De tévedünk. Erre a mostani kiállítás is ékes bizonyíték. Több mint fél évszázad távlatából még mindig előkerülnek korabeli fotográfiák, amelyek kiegészítik az ötvenhatos tablót. A tárlatvezetésen mintegy Portugáliából indultunk képzeletbeli utunkra, és a végén Ausztriába érkeztünk. A kiállításon látható egyik, mindeddig nem publikált fotóalbum tulajdonosa a Portugáliában élő Hubay László, a világhírű hegedűművész, Hubay Jenő unokája. Vizi László Tamás elmondta: Hubay László szülei, Hubay Cebrián Andor képzőművész és norvég felesége 1950-ben érkezett Portugáliába. Hubay László több családi irattal és tizenhét fényképalbummal rendelkezik; az 1956-os album a forradalom teljes időszakát dokumentálja, a képeken keresztül a forradalmi események teljes íve rajzolódik ki. A fotográfiákon látható eseményeket az ismeretlen szerző pontos adatokkal látta el, az viszont rejtve maradt, hogy mikor és milyen körülmények között került az album az Ibériai-félsziget nyugati részére.

A „forradalmi hatos” következő állomása az egykori műegyetemi hallgató amatőr felvételeit tartalmazza. Nagy Ferenc fotómasinával járta a budapesti utcákat s készítette el képeit, amelyeket a rendszerváltozást követően személyesen vitt be a Fejér Megyei Levéltárba. Fotói az október 23-i tüntetés és harci cselekmények következtében szinte rommá lőtt fővárost, valamint a harcok során elesett, összeégett áldozatokat örökítik meg. Tóth Jenő pázmándi lakos ellen 1957-ben a népi demokratikus államrend elleni izgatás vádjával kezdett nyomozást a Fejér Megyei Főügyészség – elevenítette fel a „tárlatvezető”. A nyomozás során kiderült, hogy Tóth több alkalommal is járt a forradalom napjaiban Budapesten, s ott fényképfelvételeket készített. Ezeket a nyomozó hatóság lefoglalta és bizonyítékként csatolta a vádlott peranyagához.

A fővárosi eseményeket bemutató, eddig szintén publikálatlan fotók onnan kerültek elő. A kiállítás következő szegletében a martonvásári forradalmi eseményeket (felvonulást és nagygyűlést, beszédeket és szavalatokat) amatőr felvételek idézik meg. A nagygyűlés helyszíneként az első világháborús hősi emlékmű és környéke ismerhető fel. A képek készítőjéről a tárlat összeállítóinak nincsenek információik. Vizi László Tamás a székesfehérvári forradalmi eseményekre rátérve azokról a fotográfiákról beszélt, amelyek jelentős része nem szerepelt a Szent István Király Múzeum nagy évfordulós kiállításán. Mindezek, a hely szelleméhez igazodva, a levéltár és közvetlen környezete ötvenhatos eseményeinek bemutatására fókuszálnak. A hatodik blokk huszonhárom darabból áll, s a budapesti eseményeket bemutató fényképsorozatot, az előzőektől eltérően, nem amatőr fényképész készítette, hanem a hivatásos fotós és sportújságíró, az osztrák Franz Fink. A képek Szabó Károly jóvoltából láthatók a kiállításon. Megtudtuk, hogy a felvételek nagy része szerepel ugyan a Fortepan online fotóarchívum oldalán, de az eredeti képek a levéltári kiállításon láthatók először.

Művészi szemmel láttatni a forradalmi Budapestet

Franz Fink jó szemű, profi fotós volt, akinek jó kapcsolatai is lehettek – mondta Vizi László Tamás –, hiszen azon kevés külföldi fotóriporter közé tartozott, aki még Nagy Imre dolgozószobájába is bejutott, s dokumentálni tudta a forradalom miniszterelnökének mindennapjait, s egyúttal művészi szemmel láttatni a forradalmi Budapestet. – Közel kell menni a fotókhoz, hogy lássuk a szívet-lelket elérő történeteket, az emberi sorsokat – fogalmazta meg Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a tárlat kapcsán. (Ugyanis a kiállításon szereplő összes felvétel eredeti nagyítás.) Különleges az anyag, a fotók által bele tudjuk élni magunkat az akkori eseményekbe, amelyek láncolatként összefűződtek, s úgy ismerjük: 1956- os forradalom és szabadságharc. A kiállításról készült katalógust Czetz Balázs levéltár-igazgató, főlevéltáros és Szabó Károly (collectorism.com) állította össze. Az időszaki tárlat még november 9-ig megtekinthető, hétfőtől csütörtökig 8 és 15 óra között. Csoportos bejelentkezéseket is fogadnak.