fehérvár, a nemzet bölcsője

2019.02.17. 07:30

Portrévá szelídült a Fehéredő múlt trilógia negyedik része

Portrénak indult, de az elfeledett várost menteni kellett, majd mégiscsak portrévá szelídült a Fehéredő múlt trilógia negyedik része.

Nagy Zoltán Péter

Ternák Ferenc vágó, Romhányi Ádám operatőr és Burján Zsigmond rendező még tegnap is dolgoztak a Fehéredő múlt című film utolsó részén

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Soha nem hagyta nyugodni, hogy egy nemzet történelmi városáról olyan sokat beszélnek mellé, s e mellébeszélés közben agyonhallgatják azt a negyven éven át Fehérvár gödreiben bújó régészt, aki kutatásai során többször is felmutatta e város koronáját. Talán ezért akart portréfilmet készíteni Burján Zsigmond rendező barátjáról, Siklósi Gyuláról. Burján Zsigmond be is állított kamerákkal, mikrofonnal Siklósihoz, ám a professzor nekiszegezte: „Nem én vagyok a fontos, hanem ahol élünk, ami e nemzet bölcsője, Székesfehérvár!” Így aztán Siklósi mindjárt el is hárította a portrét, s a két barát Fehéredő múlt címmel kiötlötte az új filmet.

Ternák Ferenc vágó, Romhányi Ádám operatőr és Burján Zsigmond rendező még tegnap is dolgoztak a Fehéredő múlt című film utolsó részén
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

 

Az elképzelésük szerint kapualjtól kapualjig kísérte volna Siklósi Gyula Burján Zsigmondot, de az ódon bejáratok elmaradtak, és maradt a város története. Három részben feldolgozták Székesfehérvár történelmét a rendszerváltozásig. E történelmi ívben ott a török rabigája, az osztrák rombolása, a dicső és levert forradalmak, a legendás Csitáry G. Emil, a nagy háborúk pusztításai, a hatvanas évek ipartelepítései – ez utóbbi alatt változott meg teljesen a város összetétele és arculata –, majd lezárult a rendszerváltás zászlóbontásával.

– A Fehéredő múlt című trilógiát a rendszerváltozás kezdetével lezártnak tekintettük Gyulával, de olyan eszmék kaptak ismét lábra, amelyek semmisé akarták tenni Székesfehérvár történelmi múltját – emlékezett vissza Burján Zsigmond arra, hogyan kezdődött annak a bizonyos negyedik résznek a kigondolása.

A régészprofesszor egy hazug könyvbe gyűjtött áltörténelem ellen szedte össze ellenérveit. Akkor álltatok neki a negyedik résznek?

– Gyula akkor kerek perec kijelentette, hogy neki már nem lesz arra ideje, hogy könyvet írjon a hamis állítások ellen, hanem azt kérte, csináljunk inkább egy filmet. Én pedig támogatást kértem és kaptam a várostól, hogy meg tudjuk csinálni azt a mozit. Rendelkezésünkre állt minden, de Gyula már az első forgatást sem élte meg.

Magad indultál neki az útnak, de nem Gyula nélkül!?

– A Siklósi Gyula által megjósolt területeken mindenhol találtak középkori városnyomokat. Elkezdődtek az ásatások, feltárások Székesfehérváron, éppen ezért nem maradtam magamra, de ez egyben meg is hosszabbította a film elkészítésének idejét. Siklósira alapozva Kulcsár Mihály kezdte az újabb ásatásokat, majd Reich Szabina régész folytatta azokat, és fejezi be.

Egykor Siklósi Gyula mondta, hogy egy ásatás nem a gödör betemetésével, hanem az anyag feldolgozásával fejeződik be. Emiatt húzódott Burján Zsigmond filmjének készítése, hiszen Reich Szabinának fel kellett dolgoznia az újabb kutatásokat, s ez ma is folytatódik. A képkockákon megjelenik Szabados György történész is, Reich Szabina mellett Pető Zsuzsa Eszter, Biczó Piroska és Szöllőssy Csilla régészek, Bartos György művészettörténész, hogy bemutassák Székesfehérvár történelmi nagyságát. A Fehéredő múlt negyedik részének keretét Siklósi Gyula barátja, Fülöp Gyula adja meg.

A Fehéredő múlt negyedik részét, Az utolsó szó jogán címmel (Siklósi Gyula emlékére) ma 18 órakor mutatják be a városháza dísz­termében.

Ez a rész búcsú is egyben?

– Biztos vagyok benne, hogy a Fehéredő múlt soha többé nem lát újra napvilágot. Gyulával együtt kezdtük, most együtt fejezzük be.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!