A családi játék Pierrot missziója

A Hetedhét Játékmúzeumnak többször volt már vendége Pierrot, hogy bemutassa családi társasjátékait. Legutóbb a Répáskert cíművel lehetett ismerkedni egy délutáni foglalkozáson, ingyenesen. A lehetőséggel többen, gyerekek és felnőttek is éltek, és kipróbálhatták a körülbelül 20 perces szórakozást kínáló játékot, amelybe fiatalok és idősek egyaránt bevonhatók Pierrot-t a szabályok ismertetése közepette kérdeztük arról, mi ösztönzi újabb és újabb játék kitalálására.

- A családi játékokat szeretem. Úgy gondolom, van abban valami misszió, hogy leültessük a családtagokat egy asztalhoz. Ha valaki képes arra, hogy együtt játszassa a gyerekeket és a felnőtteket, az tud valamit. Én pedig szeretném ezt nagyon jól csinálni - fogalmazott az alkotó.

A Répáskertben láthatóan nincsen dobókocka. Pierrot elmondta, miért választotta ezt megoldást:

- A társasjátékokban a szerencsefaktor szerepe változó. Többféleképpen lehet és érdemes bevinni a játékokba. A hétköznapi ember számára szórakoztató, ha nem várt, különleges események kerülnek elé, és azokat meg tudja oldani. A szerencse kapcsán viszont van egy mércém, ezért a dobókocka nálam ritkán szerepel. A Répáskertben például egy kártyapakli áll a játékos rendelkezésére, ennek kijátszása és fogyása határozza meg azt, hogy milyen lépések lehetségesek. Ezek nem csupán számszerű változások, hanem a lépések módja is más-más lehet: tudunk például lapulni, bokrot ugrani.

Mennyire fontos számára, hogy egy játék ne csupán szórakoztató, hanem fejlesztő is legyen? - kérdeztük.

- Bármilyen taktikát kell alkalmaznia egy gyereknek, az már ráveszi arra, hogy másként, koncentráltabban gondolkozzon, mint általában. Minden gyerek tud a saját játékaival játszani, de először "rosszul" teszi ezt. Vagyis, nem biztos, hogy nyer, hogy megtalálja a jó stratégiát. Ám ha rájön arra, hogyan döntsön jól, akkor egy idő után sikerélményei lesznek. A nyulas játékban teljesen másképpen kell gondolkodni, mint például a korábban itt bemutatott kalózos játékban.

Pierrot a Hetedhét Játékmúzeumban mutatta be a Répáskertet. Volt is érdeklődés, játékos kedv Fotó: Molnár Artúr

A Répáskertbe fejlesztő eszköz szándékosan nincs be-építve, viszont a szórakoztatva tanulás lehetősége egyértelműen adott - hangsúlyozta Pierrot, akinek a játékok kitalálása kapcsán jellemzően különböző tematikák, megoldástípusok keringenek a fejében. Számára nagyon fontos, hogy az adott tematika és a mechanizmus jól működjön együtt. Általában az egész játék megvalósítását - a tervezést, a kivitelezést - ő csinálja, a grafikával együtt. A Répáskertnél azonban mást kért föl a grafikai munkára, akárcsak az Irány a Kincses sziget! esetében, hiszen az általa elképzelt kép már meghaladta volna a képességeit.

Az alkotó aktívan foglalkozik a társasjátékok, azon belül is a táblás játékok kutatásával. Eredeti célja a kétszemélyes, absztrakt stratégiai játékok kutatása, amelyek már több ezer évvel ezelőtt léteztek. Tapasztalatai szerint elég jól nyomon követhető a fejlődésük, sok kincset lehet találni.

Arról, hogy a zene milyen szerepet tölt be jelenleg az életében, Pierrot így nyilatkozott:

- Kiegészítő szerepet. Nem szeretnék nem foglalkozni vele, hiszen a részemmé vált. Alapvetően jó kedvből csinálok zenét, felkérésre csak akkor, ha valami nagyon meg-érint. Kisebb kihagyásokkal ugyan, de 20 éve csinálunk Ganxsta Zolee és a Kartel lemezeket, most is készül egy új, amire felkértek producerként. Ezt baráti alapon szívesen vállaltam, mert tudom, hogy kinek és mit csinálok. Egy-egy dalhoz kérnek még szöveget, hangszerelést, ezzel is szívesen foglalkozom. Magamnak pedig tavaly csináltam nosztalgikus albumot, amellyel megünnepeltem az első lemezem 25. évfordulóját - tudtuk meg Pierrot-tól.

A Babaházakkal indult az előadói karrier

Pierrot zenei pályája 1986-ban, még középiskolásként indult. Ekkor vette fel a Pierrot művésznevet és a fél arcát takaró szomorúbohóc-maszkot, amely egy évtizeden át volt az ismertetőjegye. Első nagylemeze, a Babaházak 1990-ben jelent meg.

Összesen mintegy 40 albumot jegyez szerzőként, illetve producerként. Ezek közül 10 saját szerzői album. A Babaházak nagylemezért eMeRTon-díjat, a Nekem senki nem hegedül című dalért pedig Arany Zsiráf díjat kapott. Producerként együtt dolgozott számos ismert magyar popzenei előadóval, és kísérletet tett a világ népzenéinek más műfajokkal való ötvözésére is. Számos zenei tehetségkutatóval kapcsolódik össze a neve producerként vagy zsűritagként, az utolsó A Dal volt 2016-ban.