külön öröm volt a számára

2019.02.16. 20:00

Mikor Kálmán tapasztalt, ám szerény ember a masszív gép mögött

„A háttérzaj olyan idebent, mintha sörösüvegeket szállítanánk!” – biccentett fejével az utastér felé.

Szanyi-Nagy Judit

Mikor Kálmánnak nagy élményt jelentett az elektromos busz vezetése – nekünk pedig a találkozás, beszélgetés volt nagy élmény!

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Ez volt a bemutatkozást követő első mondat, amit Mikor Kálmán intézett hozzám. Aztán bepattant a vezetőfülkébe, magára csukta az üveges ajtót, és kedvesen tűrte fotós és videós kollégáink kéréseit, kérdéseit. „Nem fázik?” – fordult aztán felém, majd gyorsan hozzátette, hogy sajnos ezen segíteni amúgy sem tudna, mert a fűtés egyelőre nem megy a buszon. Itt meg is ragadjuk az alkalmat, és elmondjuk, hogy ez nem egy szokványos helyi járat volt: az elektromos Ikarust, a CityPioneert teszteltük közösen – ő autóbuszvezetőként, én pedig kellemetlenkedő „utasként”. A sörösüvegek koccanására hajazó zaj – milyen igaza volt! – a többi utast szimbolizálta, mármint összsúlyban. Terhelni kellett a járatot, hogy megtudják, mennyi ideig bírja a városi közlekedést a maximalizált tömeggel.

Még a fehérvári buszállomáson éppen pihenő autóbuszvezető kollégák sem tudták megállni, hogy ne nézzék meg belülről az elektromos buszt, és ne váltsanak pár szót Kálmánnal

– Mióta dolgozik buszsofőrként? – kérdeztem. A válasz meglepett: Kálmán valójában termelésirányító volt az Ikarusnál, több évtizeden át. Ahol ez az elektromos autóbusz készül, ott dolgozott ő is. Nyugdíjba 2011-ben vonult, előtte többek között a BKV autóbuszait újította, újíttatta fel: kijavították például a korrodált vázszerkezetet, a belső burkolatokat, az üléseket, de az eszközök külső fényezést is kaptak. Ez a munkája 80 százalékát tette ki; ha úgy adódott, még a „nagy kedvenc” buszokkal, például az Ikarus 200-zal is foglalkozott.

– Összetett munkakör volt ez, de a mai szakik is hasonlókat mondhatnak el magukról. Hiszen ebben a buszban is ott van a hegesztők, a kárpitosok, vagy a belső- és az elektromos szerelők munkája – magyarázta Kálmán, akihez feladatként először az anyagbeszerzés kapcsolódott, majd egyfajta művezetőként dolgozott a cégnél. Így a gépek mellett az emberekkel és a munkavédelemmel is sokat foglalkozott. Mint megfogalmazta, ez sem volt könnyű feladat: míg az egyik időszakban a sok munka megnövekedett létszámmal, plusz emberekkel járt, addig a következőben, ha az adott munka befejeződött, néhány munkatárstól meg kellett válniuk. „Ez nagyon nehéz volt” – törte meg a csendet.

Mikor Kálmánnak nagy élményt jelentett az elektromos busz vezetése – nekünk pedig a találkozás, beszélgetés volt nagy élmény!
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

 

Egy évben több mint tízezer autóbusz

Az ikarusos mindennapok hétfőtől péntekig reggel hattól délután két óráig tartottak, de ha úgy adódott, persze tovább is bent maradt dolgozni. Ez alapvetően egy műszakot jelentett, de akadt olyan periódus is, amikor a három műszak volt jellemző. A cég az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején „nagyon ment”, ebben az érában naponta harminc darab autóbusz készült el.

– Ez óriási teljesítmény volt. Több helyről úgy hírlett, Európa legtöbb autóbuszát gyártó cége az Ikarus. Ez egy évben több mint tízezer autóbuszt jelentett. Végül a buszok mintegy nyolcvan százaléka az akkori Szovjetunióba került, kisebb része az NDK-ba, a többi belföldre jutott – osztott-szorzott az egykori dolgozó, aki a cég által más országokba is eljutott. – Kuvaitba és Venezuelába is közvetítettünk buszokat, jómagam pedig Bagdadba és Stockholmba szállítottam járművet. Előbbi helyszínre egy hétig mentünk, több ezer kilométert kellett levezetni; Svédországba pedig például egy 300-as típusú autóbuszt utaztattam bemutatóra. De jellemző volt még a határszállítás is, vagyis amikor „csak” Magyarország adott határáig, például a Szovjetunió felé Záhonyig közlekedtünk. Máskor a jugoszláv kikötőig utaztunk – mesélte. Hogy az így eltelt évtizedek alatt mennyit utazott, nem tudja, de az biztos, hogy nagy kilométerszám jönne ki.

Megrohamozták az emlékek

Mint ismeretes, a fénykort egy sötét időszak követte. Az Ikarus a Szovjetunió felbomlásával az 1990-es évek elejétől került válságos helyzetbe, a gyártás 2003-ban szűnt meg. „A csarnokok kiürültek, a gépeket elhordták” – emlékezett vissza Kálmán, aki mindezt fájó szívvel vette tudomásul, még úgy is, hogy ő tovább tudott dolgozni. Nagy szerencséje volt ugyanis, hogy egy olyan egyedi gyáregységben dolgozott – itt egyedi, kísérleti autóbuszokat gyártottak –, amely kft.-vé tudott alakulni. Így maradhatott a profiljuk az új autóbuszok gyártása helyett a már meglévők felújítása. „Amikor bementem az elektromos autóbuszhoz, megrohamoztak az emlékek. Ugyanis a CityPioneert abban a csarnokban töltik, ahol azelőtt a vázszerkezetek, oldalvázak, homlokvázak készültek” – révedt a múltba Kálmán, aki immár nyolc éve nyugdíjas éveit tölti.

– Negyvenkét éven át minden egyes nap öt órakor keltem, szóval jó érzés volt megtapasztalni, hogy azt csinálhatom, amit szeretnék, akkor, amikor szeretném. Otthon létrehoztam egy kis műhelyt, abba szerelőaknát építettem, s ott autókat bütyköltem. Ez a fiaim számára is hasznos elfoglaltság volt. Emellett a már meglévő melléképületet is műhellyé alakítottam, szóval szépen szorgoskodtam. Aztán úgy éreztem, valami hiányzik. 2014-ben elvégeztem a Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány megszerzéséhez szükséges tanfolyamot, ezzel igazolva tehergépkocsi-vezetőként, hogy a biztonságos gépjárművezetéshez szükséges ismeretekkel és képességekkel rendelkezem. Ezt követően egy gépkocsifuvarozónál helyezkedtem el, amit nagyon élveztem: Lengyelországban és Németországban is jártam, a fűtött teherautóban aludtam. A feleségem, érthető módon, kevésbé örült ennek. A GKI-igazolványom idén márciusban jár le, de nem hiszem, hogy meghosszabbítom, úgy érzem, ennyi elég volt ebből a kalandból – tekintett a jövőbe Kálmán, majd hozzátette: – Szóval külön öröm volt, hogy az Ikarusnál gondoltak rám, és felkértek arra, hogy legyek részese az elektromos busz tesztjáratának – és így talán az Ikarus újbóli felvirágzásának is…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!