Lélegzetelállító látvány! Virtuális film készült a bazilikáról

A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság alapítása Szent István nevéhez fűződik. Első királyunk valamikor 1018-ban helyezte át székhelyét a Dunántúlt átszelő nagy kereskedelmi és zarándokútvonal fontos központjába, s végső nyughelyének is ezt a várost választotta. A királyi bazilika elnevezésben a tekintélyes méretek mellett az építmény előkelő rangja is kifejeződik. A liturgikus tárgyakkal rendkívül gazdagon felszerelt templom a korai időktől fogva őrzőhelye volt a királyság hatalmi jelvényeinek, a királyi kincstárnak. A bazilika építészeti megjelenése, belső díszessége mindenben méltónak bizonyult hatalmas történelmi jelentőségéhez, ám ez ma már nem lehet az utókor vizuális élménye.

Vagy talán mégis... Weinhofer Richard feleségével több mint másfél évig, több ezer munkaórán át dolgozott egy virtuális filmen, amely az egykori bazilikát, illetve a középkori Fehérvárt idézi meg. 

A bécsi születésű Weinhofer Richard feleségével készítette a filmet

- Bécsben születtem, de szüleim magyarok voltak, 1957-ben hagyták el az országot - indokolja furcsa kiejtését a férfi. - Aztán Fehérvárra kerültem, s tizenöt évig folyamat- és termékfejlesztő mérnökként dolgoztam különböző külföldi cégeknél, majd három éve saját vállalkozásba fogtam. Igaz, ez a terület nem éppen a humán érdeklődés bizonyítéka, de már Ausztriában, diákként a történelmet legjobban ismerők között voltam. Tudtam, hatalmas feladat a bazilika megidézése, hiszen Európa egykor egyik legjelentősebb templomáról van szó.

Weinhofer Richard elmondja: Németországban és Ausztriában több adat birtokába jutott kutatómunkája során, mint Magyarországon, ahol a különféle elméletek gyakran ütköznek a leírásoknál. Figyelmeztetem, hogy tanúja voltam annak, amikor olyan neves régész-építészt is keményen megkritizáltak, aki lényegében egész életét a bazilika kutatásával töltötte.

- Igen, felkészültem a támadásokra - bólint a mérnök. - Tudom, akár métereken is hosszan el lehet vitatkozni, s tudom, a tökéletes alkotáshoz egy emberöltő sem lenne elég. A magunk részéről megtettünk mindent, a negyven perces film német, angol és magyar lektoráláson is átesett.

Nagyon sokat beszélünk a Székesfehérvár szívében múltunkat romjaiban idéző bazilikáról, de csak kevesen tudják elképzelni, milyen lehetett a maga tökéletes valóságában, Európa egyik legnagyobb szent épületeként.

Lapunk felkérésére megtekintette az elkészült filmet Fülöp Gyula régész, aki a Nemzeti Emlékhely kuratóriumának alapító tagja, s hosszú ideig alelnöke volt. Jó szívvel örülök annak, hogy mások is foglalkoznak a bazilika múltjával, jelenével, jövőjével , mondta a szakember. A romterületről szólva hozzátette: Nem mondom, hogy nyugtalanul alszom, de néha valóban felriadok, mert eszembe jut az egykori királyi bazilika sorsa. Mi történik már megint? A kuratórium egyik fontos feladata az volt, hogy megvalósítsa a lehetőségét a szakszerű, de látványos bemutatásnak, hiszen sem a hazai, sem a külföldi látogatók számára jelenleg a helyszínen nem megidézhető az élmény: az, milyen lehetett egykor a szent építmény? A korábbi építészeti pályázat kiírása is tartalmazott ilyen feltételeket, de ma megint nem lehet semmi bizonyosat tudni a jövőről, hiszen újabb pályáztatási folyamat kezdődött meg.