Utazó

2019.11.09. 16:30

Jókor jó helyen Mexikóban

Lassan egy napja vagyok talpon, Budapestről eleve komoly késéssel indultunk, a párizsi reptéren rohannom kellett, hogy a csatlakozást elérjem, nyűgösen érkezem Mexikóba. Ráadásul a csomagom majd két nap múlva követ, ha minden jól alakul.

Horog László

Az óvárosban az indiánok jelentik a legfőbb látványosságot, folyamatosan azt mantrázzák, hogy a rontást leveszik az érkező turistákról Fotó: Horog László / Fejér Megyei Hírlap

A sorban állva a mobilomon az üzeneteket nézegetem, egy biztonsági őr kétszer szól rám, tegyem el a telefont. Harmadszorra már rendőr jön, kivesz a sorból, egy helyiségbe visz, ahol kissé zavart emberek várakoznak, különböző papírokat töltögetnek. A repjegyemet és az útlevelemet elveszik. Tíz perc elteltével egy fekete öltönyös úriember jön, közli, vélhetően kitoloncolnak, de nem a telefonálás miatt, hanem mert nincs vízumom. Sem az útlevélben, sem elektronikusan. Mondom, Európából jövök, nekem ide nem is kell. A válasz azonnal jön: de kell, mint a kirgizeknek, az üzbégeknek stb. Rossz az irány, jelzem, én máshonnan jövök. A mosolyom nem őszinte, hirtelen gyerekkori emlékeim között kutakodom, a határt anno, 35 éve a szüleimmel is jóval szívesebben léptem át Sopronnál – ha lehetőségünk volt rá –, mint Ártándnál. Szelíden megjegyzem, nem szovjet utódállamból jövök, hanem nyugatabbról.

Budapest tízszerese igyekszik munkába

Újabb pár perc, a papírjaimat visszakapom, mondják, tévedés történt, jó időtöltést kívánnak. A taxis a belvárosba visz, kérdezi, jártam-e itt. Mondom, igen, huszonöt éve, a kajak-kenu vbn, azóta nyilván sok minden változott. Mondja, igen, akkor 20 milliós volt a város a peremkerületekkel, most már súrolja a harmincat. Ez nyilvánvalóan túlzás, de nincs kedvem a sofőrt győzködni.

A kora reggelek érdekesek, az utcán sodródó tömeg valamilyen serkentővel megszórt hangyabolyra emlékeztet. Budapest tízszerese igyekszik munkába, a többség az utcán falatozik, úgy tűnik, mintha a metropolisz egy bódékból álló, hatalmas utcai étterem lenne. Az árak mesések, egy gyakorlatilag ebédnek megfelelő, hatalmas csirkehúsos szendvics és egy félliteres, üveges kóla forintálisan 550-be kerül.

A világ második legnagyobb városában a cipőpucolással foglalatoskodó, dolgos szakemberek is megélnek
Fotó: Horog László / Fejér Megyei Hírlap

Kellően zord sasmadár

A Mexikói Egyesült Államok a világ 11. legnagyobbja, lakossága 130 millió. Észak-Amerika déli részén helyezkedik el, területe közel kétmillió négyzetkilométer, északról az USA, délkeletről Guatemala és a lényegesen mesésebb, a smaragd színeiben pompázó Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. Államformája szövetségi köztársaság, a föld legnépesebb spanyol nyelvű országa – természetesen ősi, indián nyelveket is beszélnek –, a legnyugatibb és legészakibb latin-amerikai állam. A zászló színei vízszintesen a zöld, a fehér és a vörös, középen a címerben a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó, kellően zord sasmadár az aztékok mítoszára utal.

Azték istennek vélték

Közel 3000 éven át rendkívül fejlett, világszínvonalú kultúrák jöttek itt létre, sorrendben az olmék, a maja és az azték civilizációk. Az Olmék Birodalom a Kr. előtti 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, az Azték Birodalom a 12. század derekától 1521-ig működött. Komoly hatást gyakorolt a helyiekre a spanyolországi Medellínben született Hernán Cortés konkvisztádor, aki megdöntötte az aztékok uralmát. Az európai hódítót az addig meglehetősen zárt közösségben élő, kardot, vaspáncélt és lovat sem látó indiánok azték istennek vélték, akinek eljövetelét a korabeli krónikák 1519-re prognosztizálták. A hajós abban az esztendőben, április 22-én vetett horgonyt Veracruzn ál, a helyiek úgy gondolták, minden klappol. Miután a hispán kalandor mohó volt, folyamatosan követelte és meg is kapta a kincseket – aranyat és ezüstöt –, az aztékok egy idő után kezdtek ráeszmélni, hogy vélhetően nem az istennel, hanem egy simlis rablóval van dolguk, és fellázadtak. Az első csatában nyertek is, azonban a másodikban vesztettek, a spanyolok bevonultak a fővárosba, Tenochtitlanba, megkezdődött háromszáz éven át tartó uralmuk. Új-Spanyolország néven alapítottak államot, a gyarmatot 500 spanyol földesúr között osztották fel, akik elképesztő gazdagságra tettek szert. Az indiánokat katolikus hitre térítették, és a korábban megszokottak helyett az európai civilizáció értékei mentén igyekeztek nevelni, döntően sikerrel. 1810-ben Miguel Hidalgo y Costilla indította el a függetlenségi háborút, gyorsan kivégezték, Jose Maria Morelos folytatta a harcot, őt négy évvel később vették ki a rendszerből, szintén nem túl barátságos eszközökkel.

Az óvárosban az indiánok jelentik a legfőbb látványosságot, folyamatosan azt mantrázzák, hogy a rontást leveszik az érkező turistákról
Fotó: Horog László / Fejér Megyei Hírlap

A mexikói függetlenségi háború 1821-ben zárult, Spanyolország kénytelen volt elismerni Mexikó függetlenségét, három évvel később szövetségi köztársaság lett, a rabszolgaságot öt évvel később törölték el. 1846-tól tizenkét éven át komoly háború folyt az Egyesült Államokkal, amelynek végkifejleteként, a helyiek nagy bánatára, Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA tulajdona lett. Persze a területek elcsatolásában szerepet játszott a pénz is, 1848. február 2-án a Guadalupe Hidalgó-i béke zárta le a fegyveres konfliktust. Az egyezmény rendezte a tizenkét éve húzódó Texas-ügyet, valamint további 1,36 millió négyzetkilométert csatolt az Amerikai Egyesült Államokhoz, 15 millió dollár fejében – azaz összességében Mexikó elvesztette korábbi területének több mint felét. Az új határvonal nagyrészt a Rio Grande folyó mentén haladt, a béketárgyalások arról is rendelkeztek, hogy az ott élő mexikóiak megkapják az amerikai állampolgárságot, és megtarthatják földjeiket. A jelenlegi határ végül 1853-ban alakult ki, az erős szomszéd újra vásárolt, az USA 10 millió dollárért megvette Új-Mexikó és Arizona állam déli vidékét.

A főteret, a Zocalót a monumentális, öthajós katedrális uralja, a helyiek 250 éven keresztül építették
Fotó: Horog László / Fejér Megyei Hírlap

Rontáslevétel pénzért bármikor bárkiről

A főváros kapcsán nyugodtan beszélhetünk legekről. Népesség tekintetében Tokió után a második, nem véletlen, hogy rendkívül pezsgő élet zajlik. London után itt van a legtöbb múzeum. A főtér, a Zocalo a hírhedt pekingi Tienanmen után következik elképesztő méretével, közel 50 ezer négyzetméterével. A teret az északi oldalán található, monumentális, öthajós katedrális uralja, az épületet 250 éven keresztül emelték. Bár egységes, arányos és szép, ezen idő alatt a stílusjegyek érthetően keveredtek. Az árusok földre terített pokrócokon próbálják értékesíteni portékájukat. A székesegyház előtt nagy számban, füstfelhőbe burkolózva, színes maskarákban hakniznak az indiánok, az a mániájuk, hogy némi készpénzért bárkiről pillanatok alatt leveszik a rontást. A föld alatti közlekedés egyszerű, a metró bár zsúfolt, tökéletes. Tizenkét vonal van, átszállásokkal – ha közben nem jövünk fel a felszínre – 75 forintért a város legtávolabbi pontjára is eljuthatunk.

Egy fontos: jókor jó helyen

Mindeközben persze rendszeresen érkeznek aggasztó hírek, három hete Sinaloa szövetségi állam fővárosában, Culiacán utcáin komoly tűzharc alakult ki a helyi kartell, az Egyesült Államokban bebörtönzött Joaquin „El Chapo” Guzmán drogbáró egyik fia, Ovidio bandériuma, valamint a rendőrség között, amiből utóbbiak jöttek ki rosszul, a bűnözői túlerő miatt szabadon kellett engedniük a fiatal bandavezért. A világ legveszélyesebb városainak listáját Tijuana vezeti, 100 ezer lakosra 138,26 gyilkosság jut, az üdülőparadicsom Acapulco következik (100,5), a bronzérmes (99,8) a venezuelai Caracas. Ezzel együtt is mindkét túrám során végig biztonságban és kiválóan éreztem magam. A kartellek tagjai egymást aprítják, a hétköznapi emberek szinte nem is kerülnek a szórásba. Az ország szerintem szenzációs, a legfontosabb, hogy ne legyünk nagyon rosszkor nagyon rossz helyen. Én úgy emlékszem Mexikóra: mindig jókor voltam jó pozícióban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!