csoda történt

2021.06.13. 15:30

Hetya: Azt hittem, hogy mielőtt lezuhannék, megfulladok

Hegyháti Zoltánt a reptereken Hetyának szólítják. A Tandem Team Ejtőernyős Egyesület szakmai vezetője, az Amerikai Ejtőernyős Szövetség oktatója, pilóta.

Tihanyi Tamás

Hetya nem csak ejtőernyős, pilóta is, de azt mondja, nem akar munkát csinálni a repülésből

Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A börgöndi repülőteret üzemeltető Albatrosz Repülő Egyesületnek is tagja, együtt dolgoznak és kölcsönösen segítik egymást. A Tandem Team-et tizenöten alapították, mindannyian az ejtőernyőzés mesterei, akik jórészt világot látott tandem pilóták, oktatók, sokan ma is ejtőernyős katonák, vagy kutató-mentők. Hetya azt mondja, ami pénzt az egyesületben keresnek, azt nagyrészt visszaforgatják és újabb ugrásokra költik: igazi megszállottak.

– A megszokott bemelegítő kérdés ilyenkor, hogy miként lett belőled ejtőernyős?

– Középiskolás voltam 1987-ben, akkoriban a Magyar Honvédelmi Szövetség keretein belül működött az ejtőernyőzés, ők végezték az előképzést a néphadseregnek és jöttek toborozni a suliba. Az őcsényi repülőklubhoz kerültem, mert abban az időben Dombóváron laktunk.

„Azt hittem, hogy mielőtt lezuhannék, megfulladok. Aztán elszakadt az ejtőernyő zsinórja és nem értettük, hogyan nem történt semmi”

– Megfogott?

– Úgy működik nálam az élet, hogy szembejön a lehetőség és mindig mellbevág. Jött a kihívás, amit elfogadtam. A szüleim nem akarták engedni, hogy repülőkből kiugráljak, de kellett anyám beleegyezése, mert még csak 17 éves voltam. Azt mondtam neki, vagy aláírja az engedélyt, vagy hamisító lesz a fia, ami azért nagyon ciki, ha kiderül. Így aztán elengedtek.

– Az idősebb ejtőernyősöktől tudom, rengeteget lehetett akkoriban ugrani…

– Még én is abban a világban kezdtem, amikor sorkatonaként hülyére ugorhattam magam, miután 18 évesen bevonultam másfél évre katonának, és ejtőernyősnek vittek el az előképzettségem miatt. Aztán elegem lett a seregből, de amikor leszereltem, minden pénzemet ejtőernyőzésre költöttem, ezért inkább visszamentem katonának Szentkirályszabadjára. Kutató-mentő parancsnok lettem, de megszűnt a bázis, akkor átmentünk Pápára. Kétezerben ott kezdtem tandemezni, majd azt csináltam egy évig Ausztráliában és Új-Zélandon, addig fizetés nélküli szabadságot vettem ki a seregtől. Ott csináltam meg a gyorsított szabadesés képzésemet is.

Hetya nem csak ejtőernyős, pilóta is, de azt mondja, nem akar munkát csinálni a
repülésből
Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– Kutató-mentőként sikerült életet mentened?

– Sajnos csak egy embert tudtunk kihúzni élve a roncsok közül, mindenki más meghalt.

– Ausztrália és Új-Zéland egészen más világ… A repülésben is?

– Szabálykövetők, de abban ember léptékűek. Mert ami most megy az európai repülésben, az sokszor a vicc kategóriája, mert a kisebb gépekre is megpróbálják ráhúzni azokat az előírásokat, amelyek a kereskedelmi repülésben érvényben vannak. Túlszabályozott és nem életszagú a történet. Másként megy ez Ausztráliában és Új-Zélandon, de az emberek is mások, nyugodtak, hiszen nincs miért idegeskedniük. Sokat tandemeztem és oktattam a növendékeket, aztán amikor hazajöttem, az első tandem ernyőmet kölcsönből vettem meg, a barátom videózott, én ugrottam, ebből fejlődtünk tovább. Ha külföldön dolgozol, kinyílik a szemed és látod, máshol miként működnek a dolgok. Nem kell már kitalálni, csak jól lemásolni, és úgy tűnik, sikerült.

– Számolod az ugrásaidat?

– Már nem.

– Hol tarthatsz?

– Úgy 8-10 ezer között, nem tudom... Addig van ennek jelentősége, amíg el nem éred azokat a minősítéseket, amelyek ahhoz és egyéb tanfolyamokhoz kötöttek. Nekem ez már nem számít, mert ami létezik oklevél, az már a zsebemben van, az éves kötelezőt írom csak be az ugrókönyvbe, a többi nem érdekel.

– Leoldásod nem egy lehetett…

– Igen, abból is volt már elég sok.

– Miként tudsz együtt élni a veszéllyel?

– Úgy, mint az autóvezetéssel. A közúton is kell vészfékezni, vagy el kell rántani a kormányt más tévedése, vagy a saját hibám miatt. Hasonlóan megy az ejtőernyőzésben is, azzal a különbséggel, hogy itt nem jönnek szembe hülyék. Amit csinálsz, az rajtad múlik. Itt nem más öl meg, mint a közúton, ezért én az mondom, egyszerűbb az ejtőernyőzés, mint közlekedni.

 

– Mi volt az a helyzet, ami eszedbe jut, ha ilyesmire terelődik a szó a baráti társaságban?

– Egyetlen olyan esetem volt, amikor elengedtem mindent, s azt mondtam magamban, köszönöm, nekem ennyi volt, ennyi adatott. Kupola relózni tanítottam egy fiatal srácot, én kötöttem be felülre, azaz én ültem rá a növendékem kupolájára. Egy kicsit keményebben mentem oda és betakart az ejtőernyő, az egyik zsinór a nyakamra tekeredett, a másik a lábamra. Az én kupolám teljesen nyitva volt és elkezdett forogni, az ernyő, mintha nejlonzacskó lett volna a fejemen, fojtogatott, mert ezek az anyagok nem engedik át a levegőt. Azt hittem, hogy mielőtt lezuhannék, megfulladok. Aztán elszakadt az ejtőernyő zsinórja, s a következő pillanatban már a társammal egymás mellett repültünk és nem értettük, hogyan nem történt ebből semmi. Egyetlen zsinórszakadással megúsztuk az esetet és normálisan földet értünk. A fiú apja lent várt minket a földön, de az egészből nem vett észre semmit.

– Erre mondják a hívők, hogy Isten, a nem hívők, hogy a sors keze…

– Igen, a krediteket ott elégettem egy kicsit, azt hiszem. De csak egy ilyen esetem volt, amikor tehetetlenné váltam a levegőben. Pedig 6-8 éve pilótaként is repülők, de ezt nem akarom munkává tenni, nem akarok napi tíz órát bent ülni a pilótafülkében, hogy dobáljam az ejtőernyősöket. Napi négy-öt feszállás az, ami még kellemes.

– Népszerű az ejtőernyőzés?

– Mint minden extrém sport és adrenalin-termelő tevékenység, egyre kedveltebb. A kilencvenes évek elején örültél, hogy kaptál egy pulóvert karácsonyra, mert szükséged volt rá. Hála Istennek ezen már túl vagyunk és az emberek ma már egyre inkább élményt ajándékoznak egymásnak, legyen az tankvezetés, motorcsónakázás, sportautó vezetés, vagy ejtőernyős ugrás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!