Frissen Fejérből

2021.07.25. 07:00

Hetven év felett is nyeregben a lajoskomáromi Horváth István

Háromévesen a legtöbb gyerek még csak felfedez, játszik, próbálgatja a határait.

Szücs Zsuzska

Amikor új ló került a faluba, és a gazdája nem bírt vele, tudták, kinek kell szólni – Horváth István még ma is aktív

Fotó: Szücs Zsuzska / Fejér Megyei Hírlap

A lajoskomáromi lovas, Horváth István ekkor már nyeregben ült, ahogy teszi ezt azóta is töretlenül. A nagybátyja lovára tették fel kisgyermekként, egy évvel később már magától felült rá. Nagyapja Hajmáskéren lovagolt, tőle tanulta a sport csínját-bínját. 1964 őszén Dádpusztán kiscsikókkal kezdett foglalkozni. Az akkori TSZ-elnök kérte Pista bácsit, hogy menjenek el a kiskunhalasi fedeles pályára, ahol megkérdezték tőle, hogy szeretne-e ugratni. Természetesen igent mondott. Még akkor is folytatta a versenyzést, amikor bevonult katonának. 1974-ig egyedül versenyzett, a dádpusztai lovakkal, majd Sáripusztára került. Akkoriban 35 nemzet mérkőzött meg egymással Tamásiban, ahol kantár nélkül az első helyen végzett.

Amikor új ló került a faluba, és a gazdája nem bírt vele, tudták, kinek kell szólni. Pista bácsinak ugyanis különös érzéke van az állatokhoz, gyakran már az első lovaglás alkalmával ugrott velük. Pár év kihagyás után simontornyai színekben kezdett újra versenyezni 15 éve, azóta is ehhez a klubhoz tartozik. Rendszeres versenyzőtársa Zsoldos Attila, aki 7 évvel fiatalabb nála. Legutóbbi versenyükön staféta számban indultak, mintegy 50 másodpercet vertek a mezőnyre.

Horváth István 72 évesen is sorra nyeri díjait a környékbeli versenyeken.
Fotó: Szücs Zsuzska / Fejér Megyei Hírlap

Jégeső volt Pista bácsi első saját lova, sokat versenyeztek együtt. Egy héttel azután került a családba, hogy kisunokája, Leila meglátta a napvilágot. Jégesőt nem bírta kordában tartani az első tulajdonosa, Pista bácsi viszont már az első találkozásuk alkalmával megfogta az állatot. Hét év közös versenyzés után, egy megmérettetés előtt, a bemelegítés során becsapott a villám a pálya mellé. Ezután Jégeső már a viharfelhők közeledtével félt, nyugtalan volt. Egy verseny során a második ugrás után elkezdett dörögni az ég, a ló pedig megtorpant az akadály előtt. Ekkor lett világos lovasa számára, hogy vele nem tudja folytatni a versenyzést. Még aznap felajánlották neki, cseréljék el a lovat. Így került hozzá a százhetvennyolc centi marmagasságú Quatro. Pista bácsinak meg kellett várni a verseny végét, hogy hazavihesse új versenytársát. Otthon azonban korábbra várták, hiszen kisebbik lányának névnapját ünnepelték, amire nem ért haza időben. Kezdetben mérgesek voltak rá, de aztán mindenki örömmel ismerkedett az új jövevénnyel.

A nagy sérülések szerencsére elkerülték a lovast. 1969-ben egy ló hasba rúgta, ezután a kórházban ébredt, a következő versenyén csak szigorú diéta mellett, orvosi kísérettel vehetett részt. A sáripusztai időszakban egy csikó betörése alkalmával, miután feltették a lóra, nem tudott kapaszkodni, amit az állat ki is használt, ledobta magáról lovasát, aki a karámon kívülre érkezett.

Horváth István mindennap kijár lemozgatni a lovakat, Quatro pedig olyan örömmel megy, hogy szinte alig lehet visszafogni. Az ugrást viszont már nem kell gyakorolni, az a ló vérében van, akárcsak lovasának. Nemrég – Quatro és Kincsem mellé – egy harmadik állat is csatlakozott a karámban. Ő bértartásban van a családnál. Tulajdonosa nem tudta kezelni, így került Pista bácsi gondozásába.

Amikor új ló került a faluba, és a gazdája nem bírt vele, tudták, kinek kell szólni – Horváth István még ma is aktív
Fotó: Szücs Zsuzska / Fejér Megyei Hírlap

Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy a mások számára kezelhetetlen lovak az ő kezei között miért szelídülnek meg. A lajoskomáromi lovas szerint az állatok szeretete a kulcs, félni pedig nem szabad tőlük. Ezt tanítja a környékbéli fiataloknak is, akik lovagolni járnak hozzá. Egy edzés nem csak abból áll, hogy kimennek a pályára és felülnek a nyeregbe. A nap korán reggel a karámban indul, ahol felszerelik a lovakat, majd aki már elég ügyes, maga lovagolhat ki az edzés helyszínére, a kisebbek pedig futószáron tanulhatnak. Az első tanítványát 2008-ban kezdte edzeni, többen közülük ma is versenyeznek.

Magától értetődő módon az unokák is a lovak szeretetében nőttek fel. Pista bácsi 6 unokája, ki többet, ki kevesebbet, de szintén lovagol. A legidősebb, Noel gyakran segít nagyapjának lemozgatni a lovakat.

Pista bácsi kupáit és szalagjait látva felmerült bennem a kérdés, ennyi elismerés után van-e olyan eredmény, ami kiemelkedik számára a többi közül. Amikor katona volt, a 205 centit két lóval is megugrotta Kiskunfélegyházán, ezt tartja a legnagyobb eredményének. Legutóbb az Ajkán megrendezett Regionális Díjugrató Versenyen szerzett egy első és egy második helyet, majd a Balatonvilágosi Országos Minősítő Díjugrató Versenyen szintén a dobogó csúcsára állhatott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!