Fehérvárból fekete pontot

Mi természetesnek vesszük, hogy a város jelentős szerepet játszott a középkori Magyarországon, ám nem mindenki. Siklósi Gyula régész, a középkori Fehérvár szakavatott ismerője egy olyan könyvre válaszol, mely szerint Fehérvár fehér folt, nincsenek középkori emlékei.

Hosszú idő után ismét kezembe vettem Bradák Károly veretes művét (Fehérvár – fehér folt ), melyhez Pap Gábor írt előszó helyett több mint érdekes mondatokat. Tettem ezt azért, mert valaki megkérdezte, miért keresem a középkori Fehérvárt még mindig a mai helyén, mikor Bradák Károly már megírta, hogy az a Pilisben volt. Nézzük hát BK szellemi termékének bizonyítékait ! Kiderül már az elején, ha ellenvéleményem van, nem számíthatok sikerre, ugyanis mint hivatásos régész, történész csak rosszindulatú, magyarellenes Európa-imádó, tojáshéjcentrikus idióta, módszertelen, rossz pedigréjű, lelethamisító, stb. lehetek, úgy, mint PG által minősített, általam jó szakembernek tartott elődeim. Ráadásul mi hivatásos kutatók nem vagyunk képesek megkülönböztetni a faragott kőanyagot, a római kori habarcsot és falazási módot a középkoritól. Bezzeg Bradák úrék kiválóan tudják… (azt mondani egy komplett középkori városalaprajzra, hogy azon nincs semmi, ha mégis lenne, úgy az késő római, vagy egy bőröndben vitték oda…) Az sem helytálló megállapítás, hogy a hivatalosított magyar tudomány véleménye szerint a Kárpát-medence abszolút periféria . Ennek ellenkezőjét magam is számos munkámban leírtam és ezt bizonyítják a középkori Fehérvár ránk maradt európai színvonalú emlékei is, amennyiben rámenős sziklakutatók ezek létét nem vitatják el tőlünk.

Azt írja ugyanis, hogy a mai Székesfehérváron nyoma sem maradt elvárható formátumú királyi palotának. Valószínűleg szándékosan tévedve, hiszen amennyiben olvas szakirodalmat is, ekkor már tudnia kellett, hogy az általam 1980-ban föltárt, európai színvonalú és méretű, korai-, valamint a városi várban álló, újabb királyi várat és palotát 1984-1995 között megszámlálhatatlan cikkben és könyvben közzétettem. A hazai és a nemzetközi szakmai körök elfogadták bizonyítékaimat a korai- és az újabb királyi várat, palotát illetően, Bradák úrék természetesen nem, hiszen ez cáfolja azon elméletüket, miszerint a magyarság egy olyan Istentől elrugaszkodott népség volt, akik Fehérváron még királyi palotával sem rendelkeztek. Rossz hír: a két objektum egyre több részletét tárjuk fel folyamatosan. Van még rossz hírem: a koronázási templom sem szégyenkezhetett, amikor európai társaival összehasonlították, továbbá megtaláltuk a koronázási szertartás valamennyi állomását (a távolságok is megfelelőek) és az sem mellékes, hogy a középkori Fehérvár területileg nagyobb volt, mint a korabeli Bécs vagy Párizs. Kedves PG és BK, ugye nem bűn, hogy a mai Székesfehérvárnak ilyen európai léptékű középkori előzménye volt, vagy netán az lenne jó, ha a barguzini módszerrel újraszlávosított, bigámistává tett Petőfi sorsára juttatnánk kedves városunkat? Meg kell állapítsam, az önök által (ezoterikus segítséggel) a Pilis belsejébe helyezett igazi Fehérvár esete se kutya! A PG által megnevezett pilisi erődítések , települések nem rendelkeznek alaprajzokkal, helyszínrajzokkal, nincs közelükben éltető víz, a helyszínen nem található építkezésre utaló habarcs, nincsenek cseréptöredékek, leletek. Nem csoda tehát, hogy PG erre kiránduló ellenséges serege nem tudta, idebent van e,… vagy odakint .

Érdekes, a mi Fehérvárunk esetében tudjuk, bent vagyunk-e, vagy kint, ismerjük az utcák, templomok nevét, helyét, a házak tulajdonosait. Levonható tehát egy keserű következtetés: ami a hivatásos kutatók szájából hangzik el, azt élből vissza kell utasítani, a BK-féle állításokat viszont bizonyítékok nélkül is kötelesek vagyunk kész tényként elfogadni. Hol keressem itt a tisztességes tudományos vita esélyét? Mi igyekeztünk (sic!) a tényeket mindvégig tényként kezelni,… jelezte PG, hát nézzük!

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Azt írja ugyanis, hogy a mai Székesfehérváron nyoma sem maradt elvárható formátumú királyi palotának. Valószínűleg szándékosan tévedve, hiszen amennyiben olvas szakirodalmat is, ekkor már tudnia kellett, hogy az általam 1980-ban föltárt, európai színvonalú és méretű, korai-, valamint a városi várban álló, újabb királyi várat és palotát 1984-1995 között megszámlálhatatlan cikkben és könyvben közzétettem. A hazai és a nemzetközi szakmai körök elfogadták bizonyítékaimat a korai- és az újabb királyi várat, palotát illetően, Bradák úrék természetesen nem, hiszen ez cáfolja azon elméletüket, miszerint a magyarság egy olyan Istentől elrugaszkodott népség volt, akik Fehérváron még királyi palotával sem rendelkeztek. Rossz hír: a két objektum egyre több részletét tárjuk fel folyamatosan. Van még rossz hírem: a koronázási templom sem szégyenkezhetett, amikor európai társaival összehasonlították, továbbá megtaláltuk a koronázási szertartás valamennyi állomását (a távolságok is megfelelőek) és az sem mellékes, hogy a középkori Fehérvár területileg nagyobb volt, mint a korabeli Bécs vagy Párizs. Kedves PG és BK, ugye nem bűn, hogy a mai Székesfehérvárnak ilyen európai léptékű középkori előzménye volt, vagy netán az lenne jó, ha a barguzini módszerrel újraszlávosított, bigámistává tett Petőfi sorsára juttatnánk kedves városunkat? Meg kell állapítsam, az önök által (ezoterikus segítséggel) a Pilis belsejébe helyezett igazi Fehérvár esete se kutya! A PG által megnevezett pilisi erődítések , települések nem rendelkeznek alaprajzokkal, helyszínrajzokkal, nincs közelükben éltető víz, a helyszínen nem található építkezésre utaló habarcs, nincsenek cseréptöredékek, leletek. Nem csoda tehát, hogy PG erre kiránduló ellenséges serege nem tudta, idebent van e,… vagy odakint .

Érdekes, a mi Fehérvárunk esetében tudjuk, bent vagyunk-e, vagy kint, ismerjük az utcák, templomok nevét, helyét, a házak tulajdonosait. Levonható tehát egy keserű következtetés: ami a hivatásos kutatók szájából hangzik el, azt élből vissza kell utasítani, a BK-féle állításokat viszont bizonyítékok nélkül is kötelesek vagyunk kész tényként elfogadni. Hol keressem itt a tisztességes tudományos vita esélyét? Mi igyekeztünk (sic!) a tényeket mindvégig tényként kezelni,… jelezte PG, hát nézzük!

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Azt írja ugyanis, hogy a mai Székesfehérváron nyoma sem maradt elvárható formátumú királyi palotának. Valószínűleg szándékosan tévedve, hiszen amennyiben olvas szakirodalmat is, ekkor már tudnia kellett, hogy az általam 1980-ban föltárt, európai színvonalú és méretű, korai-, valamint a városi várban álló, újabb királyi várat és palotát 1984-1995 között megszámlálhatatlan cikkben és könyvben közzétettem. A hazai és a nemzetközi szakmai körök elfogadták bizonyítékaimat a korai- és az újabb királyi várat, palotát illetően, Bradák úrék természetesen nem, hiszen ez cáfolja azon elméletüket, miszerint a magyarság egy olyan Istentől elrugaszkodott népség volt, akik Fehérváron még királyi palotával sem rendelkeztek. Rossz hír: a két objektum egyre több részletét tárjuk fel folyamatosan. Van még rossz hírem: a koronázási templom sem szégyenkezhetett, amikor európai társaival összehasonlították, továbbá megtaláltuk a koronázási szertartás valamennyi állomását (a távolságok is megfelelőek) és az sem mellékes, hogy a középkori Fehérvár területileg nagyobb volt, mint a korabeli Bécs vagy Párizs. Kedves PG és BK, ugye nem bűn, hogy a mai Székesfehérvárnak ilyen európai léptékű középkori előzménye volt, vagy netán az lenne jó, ha a barguzini módszerrel újraszlávosított, bigámistává tett Petőfi sorsára juttatnánk kedves városunkat? Meg kell állapítsam, az önök által (ezoterikus segítséggel) a Pilis belsejébe helyezett igazi Fehérvár esete se kutya! A PG által megnevezett pilisi erődítések , települések nem rendelkeznek alaprajzokkal, helyszínrajzokkal, nincs közelükben éltető víz, a helyszínen nem található építkezésre utaló habarcs, nincsenek cseréptöredékek, leletek. Nem csoda tehát, hogy PG erre kiránduló ellenséges serege nem tudta, idebent van e,… vagy odakint .

Érdekes, a mi Fehérvárunk esetében tudjuk, bent vagyunk-e, vagy kint, ismerjük az utcák, templomok nevét, helyét, a házak tulajdonosait. Levonható tehát egy keserű következtetés: ami a hivatásos kutatók szájából hangzik el, azt élből vissza kell utasítani, a BK-féle állításokat viszont bizonyítékok nélkül is kötelesek vagyunk kész tényként elfogadni. Hol keressem itt a tisztességes tudományos vita esélyét? Mi igyekeztünk (sic!) a tényeket mindvégig tényként kezelni,… jelezte PG, hát nézzük!

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Érdekes, a mi Fehérvárunk esetében tudjuk, bent vagyunk-e, vagy kint, ismerjük az utcák, templomok nevét, helyét, a házak tulajdonosait. Levonható tehát egy keserű következtetés: ami a hivatásos kutatók szájából hangzik el, azt élből vissza kell utasítani, a BK-féle állításokat viszont bizonyítékok nélkül is kötelesek vagyunk kész tényként elfogadni. Hol keressem itt a tisztességes tudományos vita esélyét? Mi igyekeztünk (sic!) a tényeket mindvégig tényként kezelni,… jelezte PG, hát nézzük!

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Érdekes, a mi Fehérvárunk esetében tudjuk, bent vagyunk-e, vagy kint, ismerjük az utcák, templomok nevét, helyét, a házak tulajdonosait. Levonható tehát egy keserű következtetés: ami a hivatásos kutatók szájából hangzik el, azt élből vissza kell utasítani, a BK-féle állításokat viszont bizonyítékok nélkül is kötelesek vagyunk kész tényként elfogadni. Hol keressem itt a tisztességes tudományos vita esélyét? Mi igyekeztünk (sic!) a tényeket mindvégig tényként kezelni,… jelezte PG, hát nézzük!

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Tény, hogy elfelejtenek megemlékezni al Idriszi marokkói herceg 1154-ben készült világtérképéről, melyen csak egy Fehérvár (Belgraba ) látható, ráadásul az is a mai helyén. A Duna mellett viszont egy sem. Kínosan érinthette szerzőpárosunkat az is, hogy szintén a mai helyén ábrázolta városunkat Albareal néven katalán világatlaszán a feltehetően rossz pedigréjű Abraham Cresques, 1375-ben. Nem is emlékeznek meg róla! Ezek után talán már BK-éknak sem meglepetés az, hogy Alba real az 1490-ben, Alba Reagle az 1514-28 között, -Alba Reaglis az 1626-ban Székes Fejérvár az 1688-ban, Stuhlweisenburg pedig az 1709-ben készített és az ezt követő térképeken is mai helyén tűnik fel. A Pilisben hiába kerestük…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Első vizsgálódásunk alapján bukta, fekete pont. Mai helyén van Fehérvár, a Pilisben viszont nincs. Lehet, hogy megint hamisítottunk? Fontos forrásanyagnak számítanak a metszetek. Készítőjük azonban az esetek többségében nem járt a helyszínen, hisz az túl költséges és veszélyes lett volna. Ha látta a várost, rajza többnyire hiteles. Ha nem látta, hasára ütve rajzolt, vagy szemtanú elmesélése alapján, topográfiailag, illetve apró részleteiben a kutatás számára használhatatlanul, ám az egyes objektumokat jobbára helyesen megnevezve. Bradák Károly sikeresen választotta ki a topográfiailag használhatatlan metszeteket ahhoz, hogy téziseit bizonyítsa. Közülük csupán a Dillich-metszet hiteles, ám apró mérete miatt ebből sem igen vonható le sok következtetés a város középkori helyszínrajzára. Elmondhatjuk, ilyen várost eddig egyetlen régész sem azonosíthatott sehol, még a Pilisben, sőt Fehérváron sem, melyet BK sokkaréjos külvárosaival a gyanús pedigréjű Stulweissenburg , valamint egy másikat Citta Di Albaregale felirat alatt talált, ráadásul az egyiket Vaczon , a másikat Danubio fiume felirattal. Kajánkodhatnék, hisz a több tucat ábrázolással ellentétben a két hitelesnek egyáltalán nem nevezhető metszet botorságát Bradák – ezúttal bizonyítékok nélkül is – elhiszi, egybeolvasztja és szikrázó szellemességgel igét hirdet. Ezek szerint Fehérvár a 17. században a hegyek között, a Duna folyó ölelésében Váccal átellenben állt. Bátortalanul kérdezem a tudós nyelvész BK-tól, milyen etimológiai módszerrel sikerült Vaczon-t Váccal azonosítania és csak úgy találomra, Vaczon példának okáért miért nem Vázsony? Ráadásul gyermeki izgatottsággal azt is elárulhatom kedves Bradák úr, hogy Fehérvár közvetlen közelében nem egy Vázsony helynév található, köztük dombot megnevező is. Idézem írásának 21. oldalát: van egy másik Alba Regale nevű város, amely nem mocsár közepén fekszik, hanem hegyek között, a Duna folyó ölelésében. Ha nem mocsár közepén fekszik, igen kíváncsi volnék, vajon mit jelentenek az ön dédelgetett pedigrés metszetének alján olvasható 4 Geme Statt , 9 Morast feliratok? Én tudom. Gondolom, más is. Szándékosan tévedett mikor elfeledkezett megemlékezni róluk? Hegyek között, a Duna folyó ölelésében : tisztázzuk, a Pilisben, vagy a Szentendrei-szigeten tudta identifikálni városra jellemző objektumokkal, leletekkel ottani Fehérvárját? Ön szerint miért vannak ugyanolyan nevű külvárosai, épületei a dunamelléki Fehérvárnak, mint a miénknek? Ezoterikus ikrek voltak? Hol vannak oklevelekben említett szomszédos és közeli települései: Csór, Szentgyörgy, Battyán, Csala, Pátka, Moha stb? Gondolt ezekre a kérdésekre teóriagyártás közben, s ha igen, miért nem írt erről? Térképeken, metszeteken, régészeti kutatások alkalmával, forrásokban miért bújkál előlünk ez a pilisi Fehérvár? Csak azért, hogy ne is sejthessük, idebent van e,… vagy odakint ?

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

A középkori Fehérvárra vonatkozó, átfogóan hiteles adatokat csupán az 1608-ban kiadott francia-, a Pick-Lenhardt-féle, a Binder-, és a Werner-metszetek, Wathay Ferenc vízfestménye, valamint a német tollrajz tartalmaz. Ám kedves BK, ezeken az épületek olyan kisméretűek, hogy nekem még az ön helyében sem jutna eszembe részleteiket felnagyítva vizsgálgatni, mert egyszerűen nincs értelme. Főleg Montreulx metszetén nincs, hiszen még utcákat sem tudott ábrázolni a rendelkezésére álló kicsi területen. A rajzán lévő templomokat, városfalakat, tornyokat azonban látta a rajz készítője, mivel létüket okleveles adatokon kívül ásatási eredményeink is igazolják.

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Amennyiben ön szakmailag korrekt módon írta volna meg nagybecsű művét, nem csupán a metszetek egy elhanyagolhatóan kevéske részével foglalkozva, elhallgatás helyett levonhatta volna a sokkal egyértelműbb adatokkal szolgáló oklevelekből, illetve a történelmi városalaprajzokból kiolvasható tanulságokat. Az 1601-es, 1689-es 1691-es, 1720-as, 1738-as, 783-as, 1797-es, 1826-os stb. városalaprajzokon ábrázolt erődítésfalakat, tornyokat, kapukat, vizesárkot, utcákat, házakat, az újabb királyi várat és palotát, a koronázási templomon kívül a Szent Péter-templomot, a Szent Bertalan-templomot, a Szent Jakab-templomot, a Szent Kereszt-templomot stb. ásatási eredményeinkkel identifikáltuk. Nem beszélve Civitas Exterior 12, a nyugati szárazulat 12, illetve az Újfalu 1 azonosított kolostoráról, templomáról és egyéb épületeiről. Amennyiben a királyi bazilika régészeti bizonyítékait az önök véleménye szerint egyetlen, nem is túlságosan testes bőröndben vitték tudós elődeim a helyszínre, logikus, hogy a fentiekhez már több ezer túlságosan is testesre volna szükség. A templom körüli temetők sírjainak csontvázait is mi csempésztük fehérvári lelőhelyükre? Remélem, belátják, ez mind képtelenség. Mit tehetünk, a középkori nagyváros itt állt a mai helyén, akár kínos ez egyeseknek, akár nem. Furcsa érzés kerülget akkor is, amikor BK nem találja a királyi bazilikát a 17. század végi metszeteken. Hogy is találhatná, mikor még 1601-ben felrobbant… A bazilika régészeti feltárása hatalmas területen folyik, rengeteg pénzt, nagy szakértelmet igényel. Mindig kevés pénzből kutatták, nem csoda, ha még manapság is van munka bőven. Tudvalevő, hogy bizonyos részletek tudományos feldolgozása csak összefüggéseik ismeretében lehetséges, ezért érthetetlen számomra BK felháborodása, amiért még nem publikálták minden részletét. Így van ez más lelőhelyeken is, példának okáért az önök pilisi Fehérvárjáról eddig egyetlen objektumról, leletről sem jelent meg átfogó elemzés.

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Kutatásaim szerint kisebb római telep léte valószínűsíthető a belváros területén. A Szent István által alapított koronázó templom azonban egyértelműen középkori építmény, a falszövetébe épített római kövek, pedig másodlagos helyükre kerültek. Az ön által bőszen emlegetett két rómaikori épület sajnálatos módon, még ha kellemetlen is, de török jégverem volt… A bazilikához tartozó középkori kőfaragványokat újra kellene számolnia, korábbi adatát, pedig helyesbítenie volna ildomos. Járt egyáltalán a múzeum kőtárában?

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Egyértelműen megtudhatja a szakirodalomból: a bazilika épületegyüttesének területéről egy korábban itt lévő honfoglalás kori temető, illetve az épület pusztulását követően egy itt létesített törökkori temető sírjainak csontvázain kívül, a prépostok, a káptalan tagjainak, egyes főuraknak és családtagjaiknak, a királyi család tagjainak a földi maradványait tárták fel, illetve kereshetik a régészek az itt eltemetett királyaink sírjain kívül.

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…

Nem bőröndben cipelték ide a csontokat! Itt voltak…


máricus óta letartóztatásban van police.hu
Elindult a vádemelés a Zichyújfaluban újszülött gyermekét megölő nő ellen
veszélyben a csapvíz / 22 perce
Világszerte súlyosbodik az nyári algavirágzás
Bizonyos területeken a klímaváltozás már most akadályozza a tavak regenerálódását.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BODA ANDRÁS dégi lakos, volt mentőápoló 69 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 17-én 14 órakor a dégi katolikus temetőben lesz. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. KOPPENDORFER FERENCNÉ szül. Gadó Erzsébet 88 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 17-én 11 órakor lesz a polgárdi katolikus temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FARAGÓ SÁNDORNÉ szül. Orbán Ildikó 79 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 17-én 12.30-kor lesz a Béla úti temetőben. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SVEIGER ISTVÁN 85 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 18-án 14 órakor lesz az úrhidai temetőben. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VARGA JÓZSEFNÉ szül. Rigó Rozália 89 éves korában csendesen megpihent. Temetése 2019. október 17-én 15 órakor lesz az iszkaszentgyörgyi temetőben. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ORBÁN BÉLÁNÉ született Solymosi Anna 2019. október 1. napján, 77 éves korában elhunyt. Felejthetetlen halottunktól október 17-én 10 órakor veszünk búcsút a Szedreskerti temető 2-es parcellájában. Emléke szívünkben él! Gyászoló család
Mélységes megrendüléssel tudatom a rokonokkal, barátokkal és ismerősökkel, hogy szeretett édesanyám, anyósom, nagymamám OZVÁRI KÁROLYNÉ szül. Vajda Irén 2019. szeptember 23-án visszatért Teremtőjéhez. Az elhunyttól - végakaratát tiszteletben tartva - szűk családi körben vettünk végső búcsút. Gyászoló család
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik MARCZI FERENCET utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot hoztak és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SÁGI ISTVÁN nyugállományú törzszászlós életének 80. évében elhunyt. Temetése 2019. október 16-án 12 órakor lesz a Béla úti temetőben, katonai tiszteletadás mellett. Kérjük a velünk gyászolókat, hogy csak egy szál virággal kísérjék utolsó útjára! Gyászoló család
"Könnyes a szemünk, Üres a házunk, Még ma sem hisszük el, hogy hiába várunk." Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk FARKAS LÁSZLÓ (ZÉNÓ) halálának 2. évfordulóján. A gyászoló család
„Köszönjük az életed.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. VARGA IMRÉNÉ szül. Grán Rozália életének 89. évében elhunyt. 2019. október 16-án 11 órakor a Hosszú temetőből a Szedreskerti temetőbe kísérjük utolsó útjára. Egyúttal köszönetünket fejezzük ki azoknak, akik fájdalmunkban osztoznak. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BAUMAN IRÉN 87 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 15-én 9.30-kor lesz Székesfehérváron a Csutora temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. Gyászolják testvérei, sógora és keresztgyerekei
Köszönetet mondunk mindazoknak akik HORVÁTH JÁNOSNÉ BABYKA Temetésén részt vettek, fájdalmunkban velünk osztoztak. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy USZKAI IMRE 63 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 15-én, kedden 15.30-kor lesz a Sóstói Református temetőben. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy JÓNI GYULA nyugállományú százados 2019. szeptember 11-én, 62 éves korában súlyos betegségben elhunyt. Hamvasztásos katonai búcsúztatója 2019. október 14-én 12 órakor lesz Jászapátin a katolikus temetőben, szűk családi körben. Ezúton mondunk köszönetet a Szent György Kórház orvosainak és ápolóinak az áldozatos munkájukért. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesapám, nagypapánk PÁL JÁNOS a Videoton Szállítmányozási Osztályáról nyugalmazott munkatárs és barát, 2019. október 2-án 80 éves korában elhunyt. Hamvait 2019. október 15-én 12 órakor helyezzük végső nyugalomra a Fecskeparti temetőben. A gyászoló család
„Ha emlegettek, köztetek leszek, De fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, Mert én már Istennél vagyok.” Emlékezünk szerető férjem, édesapánk BODA LÁSZLÓ halálának 1. évfordulóján. Felesége, gyermekei
Fájdalommal tudatjuk, hogy JÓNI GYULA nyugállományú százados 2019. szeptember 11-én, 62 éves korában súlyos betegségben elhunyt. Hamvasztásos katonai búcsúztatója 2019. október 14-én 12 órakor lesz Jászapátin a katolikus temetőben, szűk családi körben. Ezúton mondunk köszönetet a Szent György Kórház orvosainak és ápolóinak az áldozatos munkájukért. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BAZSÓ FERENC 96 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 15-én 15 órakor lesz a Béla úti temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PAP FERENC a Videoton volt dolgozója 84 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 18-án 9.30-kor lesz a Sóstói katolikus temetőben. A gyászoló család
Már kiskorában elkezdik a nevelését / 54 perce
Hárommillió forintot ér egy vakvezető kutya
Nagy Marietta
azt a hétszázát! / 1 órája
Cristiano Ronaldo az ukránok kapujába lőtte hétszázadik gólját
Tokió 2020 / 1 órája
Usain Bolt nyitja meg az Olimpiai Stadiont
licit / 1 órája
Eladó Maradona kedvenc Hublot-órája (videó)
Írások kiemelkedő sportemberekről és világvadászokról / 2 órája
Vadászok és vadászatok Fejér megyében
Majer Tamás
Képein az otthon tartott madarakat is megörökíti / 2 órája
Ifjú természetfotós a Velencei-tó környékéről
Bokros Judit