Egy szerény gyöngyhalász

Az elismerést a hét elején a királyok városában nyújtották át neki.

Bő két éve készítettem interjút vele, így hamar megegyezünk: az indulásról, a tanításról, majd a tanítás utáni nyolc önkormányzati évről most nem beszélünk, akkor alaposabban kiveséztük e témákat. Egy igen fontos kérdés viszont most is aktuális:

- Hogy van, kedves Láng tanár úr? Vagy ha jobban tetszik: hogy van, kedves Hugó bácsi?

- Sajnos az ember már nem lehet büntetlenül nyolcvankét éves - válaszolja úgy, hogy közben a szeme egyfolytában huncutul mosolyog. - Érzem, hogy a messze egyre közelebb van. Ha az ember elmúlt ennyi éves, bizony készül mérleget vonni az élete felett, s a pozitív élmények - köztük például az elismerések, a tanítványok megkeresései, gratulációi a kitüntetés alkalmából - sokat nyomnak a mérleg egyik serpenyőjében. Ezért is nem terhes ez a nagy érdeklődés, ugyanis igen jót jelez...

Meséli, volt diákjai (akiknek rajongása miatt Lángot irigylésre méltó gyöngyhalásznak titulálták akkoriban), az egykori legendás telekis 4. cé különleges meglepetéssel rukkoltak elő tavaly. Közel félszázan tettek ajánlásokat Láng Hugó személyére, egy, a következő hetekben elbírálásra váró pályázat kiegészítéseként. Minden évben két személy nyerheti el a Rácz Tanár Úr Életműdíjat, ehhez készítettek egy szépen bekötött ajánlókönyvet. E cikk főszereplőjéről pedig mi is szólhatna beszédesebben (igaz, helyhiány miatt csak kivonatosan), mint az ebbe a könyvecskébe tett bejegyzések?

Minden matematikus életében van néhány mérföldkő, vagy egy sorsdöntő találkozás egy fontos kollégával. Az én életemben kétségkívül ilyen pillanat volt, amikor nyolcadikos koromban Láng Hugó szakkörébe kezdtem járni... Sok évvel később, mikor már könyveket írtam, megint eszembe jutott Hugó bácsi, ezúttal humora miatt. Ő volt az első, akitől láttam, hogyan lehet szikrányi humort csempészni a matematikaoktatásba. Láng tanár úr nagyot lendített rajtam pályafutásom kezdetén, és még érett matematikusként is nevelése hatása alatt dolgozom... (Bóna Miklós docens, University of Florida).

Jómagam több évtizedes pedagógusi tevékenységének csak egy kis szakaszában voltam diákja, de állítom, hogy az általa átadott ismeretek, tanári habitusa, szimpatikus emberi megnyilvánulásai a mai napig élnek bennem... (Cserháti András műszaki főtanácsadó, mérnök-hőfizikus, Paksi Atomerőmű Zrt.)

1980-ban érettségiztem a Teleki matematika tagozatán. Belgyógyász vagyok a Veszprém megyei kórházban, és a mai nehéz időkben, amikor gazdasági kérdéseket is át kell látnunk, érzem, ez nekem sokkal jobban megy, mint kollégáimnak, és azt hiszem, ezt is a matematika tagozaton kapott gondolkodásmódnak köszönhetem. Számomra a gimnáziumi évek legmeghatározóbb személyisége szakmai és emberi szempontok szerint is Láng Hugó tanár úr volt. (Rakk Erika, Balatonalmádi)

Móder Józsefné vagyok, matematikatanár, a székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola vezetője. Láng Hugó tanár úrnak köszönhetem, hogy a matematikában megláttam a logikát és a szépséget is. A többi között megtanított arra, hogy egy-egy problémára sokféle megoldást keressek...

Hugó bácsi jelentette nekünk a példát. Ő nem csak megtanította a matematikát a szó szoros értelmében, hanem azon keresztül megtanította, hogy az egész gondolkodásunkban, az élet dolgaiban és tetteinkben hogyan lehet rendet teremteni. (Meiczinger Lajosné gazdasági referens, E-on Hálózati Szolgáltató Kft., Veszprém).

- Nos, igen - mosolyog Láng Hugó szeme, amíg a könyvet lapozgatjuk. - Vigyáznom is kell magamra, hogy ne legyek beképzelt...

Miközben köztudottan szerény ember.