Frissen Fejérből

2021.09.26. 20:00

Belvárosi titkok – Váczi Márk történész érdekes történeket mesélt a fehérváriaknak

Weöres Sándor 1947-ben körülbelül fél évig volt a múzeum megbízott igazgatója, ám bohém életvitelével ekkor sem hagyott fel: szerette az italokat és a nőket is.

Héjj Vivien

A Fő utcai szálloda múltjáról és a mellette álló színházról egyaránt beszélt Váczi Márk városkutató Fotó: archív

Belvárosi érdekességekkel, személyek, épületek történetével ismerkedhettek meg a jelenlévők Váczi Márk történész, városkutató legutóbbi előadásán. Ezekből idézünk most pár igazán különleges és esetenként izgalmas történetet. Elsőként a mai Magyar Király Szálló történetéről tudhatott meg néhány részletet az érdeklődő közönség.

– Schmidegg Tamás császári kamarás majorja területén, az 1774 után épült postaház és vendégfogadó helyén Pollack Mihály terveinek felhasználásával épült fel az úgynevezett Schmidegg-ház, a mai Magyar Király Szálló elődje – mesélt a Fő utca 10. szám alatt álló, az 1870-es évek eleje óta szállodaként működő épület múltjáról a városkutató. Az ingatlan 1829-től a Zichy család tulajdona volt. Érdekesség, hogy a mai Kossuth utca 15. szám alatti Győri-ház színpadának beomlása után – az 1870-es évektől a színház megépültéig – itt játszottak a Színpártoló Egylet társulatai. 1914-től az 1949-es államosításig a Tosch család tulajdonában volt a hotel, amely az államosítás után a Velence Szálló elnevezést kapta, egészen a rendszerváltásig ezen a néven ismerhették az emberek. 1927-től a földszinti balszárnyban nyílt meg a Dunántúl első Ford-szalonja.

A szomszédban álló színház 1872–74 között épült, neoreneszánsz stílusban. Alapkövét 1872. augusztus 22-én tették le. Később felépült a színház kávéházi bővítménye, az úgynevezett Stignitz kávéház, amelyből később bútorcsarnok lett. Az épület aztán 1944 decemberében kiégett. – Az 1960-as évek elejéig a körbekerített romok között szívesen játszottak a Nádor utcai és a Basa utcai gyerekek. Sajnos nem egy tragédia történt az omlások és egyebek folytán – mesélte Váczi Márk. A megújult épületet 1962ben nyitották meg a Csongor és Tünde előadással. – A közönség már megszokhatta az 1945 előtti időszakban, hogy a Bánk bánnal nyitják meg a kőszínházakat, de Katona József drámája a fordulat évei után nem volt éppen ildomos és bemutatható – mesélt a megnyitóról. Az előadott darab különlegessége, hogy annak első írott példányait a helyi nyomdában állították elő, hiszen Vörösmarty Mihály ide hozta a kéziratot.

A Fő utcai szálloda múltjáról és a mellette álló színházról egyaránt beszélt Váczi Márk városkutató Fotó: archív

A mai Szent István Király Múzeum elődjének létrehozását 1911-ben Marosi Arnold kezdeményezte. Az akkori Városi és Megyei Múzeum az Oskola utca 16. szám alatt álló épület emeletén működött. Ezt az ingatlant – más épületekkel együtt – az akkori Ince pápa tér (ma Bartók Béla tér) építése miatt elbontották. – 1929-ben költözött az intézmény a mai Országzászló tér területére. Ekkor a múzeum épülete még a Bognár utca 3. szám alatt állt – ismertette Váczi, aki az intézmény egyik ismert vezetőjéről, Weöres Sándorról is mesélt. – 1947 áprilisában Székesfehérvár szabadművelődési titkára, majd június 1-jétől a múzeum megbízott igazgatója lett Weöres Sándor. Ezt a posztot körülbelül decemberig töltötte be. Weöres Sándor már ekkor is bohém fiatalember hírében állt. Egy gyermekversnek mondható alkotása született a fehérvári időszakban, a Kutya-tár. A vers születését egészen különleges történetek övezik. – Radnóti Aladár római koros régész, műemléki felügyelő rendszeresen járt Székesfehérvárra. Célja volt, hogy Filep Ferenc kerüljön a múzeum élére. Úgy szól a fáma, hogy Radnóti Aladár az irodájában érte tetten – in flagranti – Weörest egy hölggyel, aki nem Károlyi Amy, Weöres felesége volt. A másik verzió szerint Weöres Sándor hamar beleunt az igazgatói létbe, bohém férfi mivoltát nem tudta kiteljesíteni, így italozásba, nőzésbe fojtotta bánatát.

A történet szerint Radnóti Aladár épp egy római kori gyerekkoporsóból kikászálódva bukkant az igazgató úrra, aki az ebédjét igyekezett kipihenni a kőtárban – idézte a szóbeszédeket Váczi Márk, akitől azt is megtudhattuk, a kutatók felderítették, a Kutya-tárban megjelenő Harap utca 3. a múzeum akkori címére, a Bognár utcai 3-ra utal, míg a versben szereplő kutyafülű Aladár valójában Radnóti Aladárt jeleníti meg. A történtek hatására Weöres még a felmondólevél kézhezvétele előtt elhagyta az országot, feleségével együtt Rómába ment.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!