gróf Merán Fülöp

2021.05.08. 14:30

A vértesi táj olthatatlan szerelme

Április 2-án, életének 94. évében elhunyt gróf Merán Fülöp vadászíró, Csákberény díszpolgára, aki még a faluban született és ott is élt egészen 1948-ig. Alakját a település egy másik díszpolgárával, Právetz Antal erdészeti igazgatóval idézzük fel, aki személyesen ismerte a grófot.

Borsányi Bea

2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel

Fotó: Právetz Antal

„Ifjabb Merán Fülöp 1926. december 12-én született Csákberényben, a Merán grófi család negyedik gyermekeként. Egész életét meghatározó élmény számára a Vértes déli oldalán töltött fiatalkori évek. Itt vált belőle szenvedélyes vadász, a természet és a vértesi táj olthatatlan szerelmese, egyben a 20. század történelmének éles szemű és hiteles krónikása”, írta róla nekrológjában az Országos Magyar Vadászkamara. A csákberényi vadászati és erdészeti múzeum sorsát szívén viselő Právetz Antal azonban még korábbra nyúlt vissza a család történetében, amikor mesélni kezdett.

Právetz Antal a múzeum előtt, amelyre azért nem írta, hogy „ifjabb”, vagy „idősebb”, mert így mind a kettejüknek emléket állíthat
Fotó: Nagy Nobert / Fejér Megyei Hírlap

A Habsburgok különc, rebellis ága

– A Meránok fent vannak a Habsburgok családfáján. Ifjabb Merán Fülöp ükapja, Habsburg János főherceg – II. Lipót császár fia – Ferenc József császár nagybátyja volt. A főherceg hatalmas birtokokkal rendelkezett Stájerországban, ám a családban politikai szemlélete miatt rebellisnek számított: többek között az olaszokat támogatta a 19. századi függetlenségi mozgalmak idején, de hasonlóképpen gondolkozott az 1848–49-es magyar szabadságharc kapcsán is – mondta Právetz Antal.

Különc volt a házasság tekintetében is: a brandhofeni postamester lányát vette feleségül az uralkodóház tiltakozása ellenére. Közös fiuknak, Ferencnek – mivel ereiben Habsburg-vér folyt – a Meran grófja címet adományozták. Meran, ma az olaszországi Merano. Ferenc fia, János, a móri Lamberg családba házasodott be, így került Magyarországra. Ekkor kapta meg hozományul a Lamberg-birtok keleti felét Csákberény, Zámoly központtal. Úgy mondják, mást sem csinált egész életében, csak vadászott. Ifjabb Merán Fülöp nagyapja még sokat utazott ausztriai és magyarországi birtokai között, de apja, aki szintén a Fülöp nevet viselte, már letelepedett Csákberényben. Formálisan sokáig az édesanyja alkalmazottja volt, 1938-ig a tőle kapott járadékból tartotta el egyre népesebb családját.

2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel
Fotó: Právetz Antal

Az eggenbergi vadászati múzeum atyja

– Az ifjabb Fülöp 1926-ban született. Bátyjával együtt Pécsen végezte középiskolai tanulmányait. Ott érte őket a háború kitörése, amelynek végén a család az oroszok rossz híre elől először ikrényi birtokára menekült, majd, amikor látták az egyik hazatérés után, mekkora pusztítás ment végbe, úgy döntöttek, ausztriai rokonaikhoz költöznek át. Származás ide, grófi cím oda, elég szegény körülmények között éltek és bizony dolgoztak a vérzivataros időkben a család tagjai – folytatta a történetet az erdészeti igazgató.

1945 novemberében aztán a még csak 19 éves Fülöp és bátyja, Ferenc a szerény boldogulás reményében hazatértek Csákberénybe, azonban a kiépülő Rákosi-rendszer üldöztetése miatt 1948-ban a végleges távozás mellett döntöttek. A nehéz szívvel hátrahagyott, imádott szülőföld után Fülöp rövidesen Grazban telepedett le. Ő hozta létre az eggenbergi vadászati múzeu mot, amelyet negyven éven át vezetett. Emellett osztrák válogatott koronglövőbajnok – ennek köszönhetően jöhetett a háború után először, persze szigorú megfigyelés mellett, 1971-ben haza –, de legfőképpen ízig-vérig vadászember volt.

Ifj. Meran Fülöp időskorában
Fotó: Právetz Antal

Már alig hallott, mégis szalonkát lőtt

– Még 93 éves korában is vadászott. Egyszer Vécsei László polgármester és én kísértem el vadkacsázni. Akkor már kerekesszékben ült és az időskori szenilitás jelei is mutatkoztak nála, de így is 26 kacsát lőtt. Konkrétan együtt csak egyszer vadásztam vele. Tudott volt azonban, hogy kedvence a szalonka, aminek csak a vadászok szemében van igazi értéke. Az öregúr minden évben szalonkázott négyszer-ötször. Néhány éve valahogy egyetlen szalonkát sem sikerült lőnie a szezonban, ezért eljött hozzánk a szezon végén, hátha sikeres lesz. Kérte a vadászat elején, hogy mivel már elég rosszul hall, jelezzem neki, ha szalonkát hallok. A szalonkának ugyanis hangja van, amikor repül. Egyetlenegy szalonka jött, de azt meglőtte. Az eset azért is maradt emlékezetes, mert a madár éppen egy gödörbe esett, így majd másfél óráig kerestük – idézte fel emlékeit a harmadik generációs erdész, Právetz Antal.

Vadászati könyvek és kitüntetések

A gróf számtalan vadászati témájú könyvet is írt, melyek komoly sikert arattak, de magyarul csak a rendszerváltást követően és csak hét kötet jelent meg. Műveiért számos osztrák és európai kitüntetés mellett megkapta a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács legmagasabb kitüntetését is. Itthon 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával tüntették ki.

A csákberényi Meran-kastély egy része egy régi képeslapon
Fotó: csakbereny-anno.hu

„Engem ne hívjon meg senki vadászni!”

– Igazi vadász volt, de esetében szerintem legalább annyira fontos megemlíteni, hogy olyan ember volt, aki tisztán átlátta az itthoni politikai történéseket és aki mindig megmondta a véleményét. Soha nem tudta elfogadni, hogy a szovjetek elfoglalták az országot és kommunista rendszert vezettek be. Egykori birtokaira lelkében mindig sajátjaként tekintett. Egyszer azt mondta: őt senki ne hívja meg Csákberénybe vadászni, mert az ottani erdő az övé – idézte fel Právetz Antal.

Csákberénybe hosszú évek után, 1991-ben látogatott először haza, amikor a család még élő tagjai összegyűltek. A berényiek szeretettel, nagy nosztalgiával fogadták a régi birtokosokat. Právetz Antal azt is elmesélte Fülöp grófról, hogy ifjú korában szeretett bálokba járni, mulatni, a nők is odavoltak érte. Mégsem nősült meg soha. Talán ezért, no meg az élet hatására később mogorva emberré vált, aki sosem tudta feldolgozni, hogy el kellett hagynia a hazáját, a szülőföldjét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!