A szenior örömtánc igazi csodafegyver az öregedés ellen

Ennek végeztével – még alig csengett le a záróakkord –, Ottó Csabáné Erika hozzánk lépve nekünk szegezte a kérdést: – Na mondják, mit akarnak? Erika, aki Máhr Lászlóné Zsuzsával együtt fehérvári szenior örömtánc foglalkozásokat vezet, természetesen tudott érkezésünkről, csupán mi nem tudtunk róla, hogy egy csapatnyi viháncoló csikó közé lépünk be – miközben nyugdíjasokra készültünk. A körénk fejlődő 20-25 fős körben szó szót követett, és megtudtuk: a tavaly február 1-én indult csoport létszáma időnként a 60-at is veri. Erika és Zsuzsa oktatóként Csirmaz Szilviánál, a mozgalom magyarországi meghonosítójánál vizsgáztak bő egy éve, és a beszámolójukból kibontakozó helyzet egybevág az országosan tapasztalhatóval. A hazai megjelenés óta eltelt közel 5 évben a szenior örömtánc népszerűsége exponenciálisan nőtt, a kiképzett oktatók száma közelíti a 150-et, azon hazai települések száma pedig, ahol a foglalkozások elérhetőek, a 100-at. Hogy mi a titok? Egyszerű: a szenior örömtánc visszahoz az életbe. Méghozzá egy olyan életbe, amelyben rögtön társaságot is kapunk. Hallani, olvasni persze lehet sok szépet és jót, de mennyire más első kézből értesülni – amihez nemrégiben nekünk is volt szerencsénk.

Harmóniában a két agyfélteke

Egy év eleji városi táncházban figyeltünk fel néhány nyughatatlan nyugdíjasra, akik épp csak egy-egy szusszanásnyi pihenőt beiktatva táncolták végig majd’ az egész estét. Közülük egy hölggyel sikerült akkor pár mondatot váltani, aki elmondta: férje halála után a magány olyan erővel szakadt rá, hogy nem volt sem ereje, sem kedve otthonról kimozdulni többé, és szinte teljesen, a gyászba érzelmileg és fizikailag is belebénult. Ekkor ragadta karon és vonszolta magával egy aggódó ismerőse az örömtánc foglalkozásra, ahol a biokémia hétköznapi csodája vele is megtörtént. A ritmikus mozgás ugyanis idővel olyan agyi folyamatokat indít be, amelyek a két agyféltekét harmóniába hozzák, magyarul az embernek muszáj kijönnie a depresszióból, ha akarja, ha sem. Főleg, ha a gondosan kidolgozott koreográfia a leghatékonyabb mozgáskombinációkat ismételteti.

– A zene és a koreográfia kötött, megkapjuk a CD-t és a táncleírásokat – engedett bepillantást a módszerbe Erika, aki azért azt is hozzátette: mindenki úgy táncol, ahogy tud, mert az egész nem elsősorban a táncról és a mozgásról szól: azok csak eszközei annak, hogy mindenki jól érezze magát. – A felszabadult, örömteli lelkület a fontos – hangzott el, amely végszóra a körben állókból hamisítatlan kamaszlányos zsivajt produkálva tört elő a helyeslés. Az események végül odáig fejlődtek, hogy lapunkat a szeniorok a Radetzky-mars ritmusára örömtáncba vonták, amelynek során e cikk 51 éves írójának két megállapításra nyílott alkalma.

Vidámság, bánat elszáll

Egyrészt: az első foglalkozás első lépései általában a többiek örömére, vagy inkább mulatságára szolgálnak. Másrészt: nem reménytelen, hogy egy átlagos, ötvenes férfi tánckultúrája – persze rádolgozással – esetleg megközelítse egy hosszú évek óta nyugdíjas nőét. – Nagyon jó kikapcsolódás, mozgás, egészség, vidámság, a bánat elszáll, a rossz gondolatok elcsitulnak – sorolják egymás szavába vágva a foglalkozás előnyeit a hölgyek, akiken végigtekintve csak biztatni lehet a még rejtőzködő férfiakat: jöjjenek bátran ők is, mert – ha máskor nem is – az örömtáncon a legjobb formájukban találják azokat, akik nélkül a nyugdíjas férfiévek sem lehetnek teljesek.