A szakfordító holdfényben kapál

Négy hatalmas fóliasátor terpeszkedik a falu szélén, a szőlőhegyek alatt, s az ötvenkilós, szép arcú, törékeny fiatal nő a víztartályból hatezer tő paprikapalántát locsol. A Vál-völgye egyik falujában vagyunk, de annyian figyelmeztették, hogy titkolja, hol, mert el találják lopni a termést, hogy nem írjuk le a pontos helyet. Szántót, rétet bérelnek, s vásároltak másfél hektár saját területet, gyümölcsösnek. Otthon öt anyakecske, egy bak, s hét kisgida alkotja a háziállat-állományt, mert Judit megtanulta a francia lágysajtkészítést - ha már egyszer franciául is megtanult!

- Százhalombattán nőttem fel, imádom a Dunát, ma is visszajárok - magyarázza lelkesen, s határozottan állítja, hogy a törékenysége csak látszat. Mert ő erős, kajakozott is, s elbír sok mindent. Hát ez igaz, átvitt értelemben is. Másodéves bölcsész volt az ELTE-n, amikor bevezették a tandíjat, s abba kellett hagynia a tanulást. Édesanyjáék négy gyermeket neveltek, képtelenek lettek volna támogatni a nagylányt, aki mégis megtanult két nyelvet. Sok helyütt dolgozott, még éjszakai hajléktalan szállón is, aztán két barátnőjével a Magyar Cirkusz és Varietéhez szegődtek artistának, s ő lett a Golden Ladies csapat untermannja. Tudják, mi az? Ő tartotta a két másikat a vállán, míg azok produkcióztak.
- Nem lett volna baj, de az ízületeim feladták - sóhajt. Egy ideig a vezérigazgató kétnyelvű ügyintézőjeként dolgozott, de amikor elolvasta a közben elhunyt György Lajos humán ökológus könyvét a Jót választanod kell! címmel, döntött.
- Úgy éreztem, erkölcsi kötelességem a környezetvédelem - fogalmaz csöndesen, eltökélten. A Göncöl Alapítvány keretében vidékfejlesztéssel kezdett foglalkozni, természetvédelmi kezelési terveket írt. Elvégezte a gödöllői egyetemen a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakot, közben férjhez ment Pucsek Gábor Zoltán informatikus-erdészhez, majd - régi vágyuk szerint - falura költöztek. Kevéske pénzükből vásároltak egy földes kis parasztházat, amit maguk újítgattak, javítgattak. 2005-től, amikor a ház már elviselhető állapotú lett, sorban születtek a gyermekeik: Ádám, Ágnes és Áron.
Judit tanít a gödöllői egyetemen, de a férje munkanélküli lett, s a kicsik és a ház, s a napi élet...
- Az első kecskét a nővéremtől kaptuk. A pénzünk sosem volt elég, a számlák sorakoztak. A kertből ettünk. Volt, hogy holdfénynél kapáltam, de nem akartuk feladni - mondja csöndesen Judit. És pályázatokat írt, sikerrel, a vidékkel, az agráriummal, falufejlesztéssel, gazdálkodással kapcsolatos témákban leginkább. Közben néhány tudományos munkában is közreműködött: egy francia-magyar-olasz tájkutatási programban, valamint országos szintű tanulmányok elkészítésében vett részt.
- Az életem első saját pályázatát 2009-ben nyújtottam be a fiatal gazda-támogatásért, s elnyertem előfinanszírozásra több mint 9 millió forintot! Abból vettük a fóliasátrat, a kaliforniai paprikákat, bérelem és vásároltam a földeket, készül a saját honlapom, bővítem a kecskeállományt... Gépekkel gyengén állunk, de azért van egy kistraktorunk, ami nagyon sokat segít. Egy háromgyermekes családapa az alkalmazottam, aki korábban hosszú ideig munkanélküli volt, és a képzettsége is alacsony, többszörösen hátrányos helyzetű munkavállalónak minősül. Megbízható, dolgos, ritka rendes ember - mondja Judit. - Sajnos, mivel a támogatást evás egyéni vállalkozóként kaptam (azóta már kijelentkeztem az eva hatálya alól), a pályázaton nyert pénzem egyharmadát be kell fizetnem adóként! A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kértem állásfoglalást az ügyben. Ugyan a törvény szerint az evás vállalkozó által támogatásként kapott összeg adóköteles, de ez speciális helyzet. Nem arról van szó, hogy kis költséggel nagy vállalkozói bevételhez jutottam, és adófizetés helyett dőzsölök belőle, hanem fejlesztési célra, munkahelyteremtésre kaptam a pénzt - teszi hozzá. - Ha a harmadát visszaveszik, hogyan teljesítsem, amire a támogatást kaptam? - kérdi.
Nem haragos, csak szomorú. És bizakodik a pozitív döntésben. A bizakodásban nagyon jó. De aki megismeri őt, az mást nem is gondolhat róla.