A miniatűr órák és a játékidő

Prékop Ágnes művészettörténész volt az idei első vendég

A helyszín, a hangulat, a légkör ugyanaz, mint tavaly talán kicsit még családiasabb, mert az előadás közben még teával is kínálják a hallgatóságot. Az érdeklődők száma is mintha egyre növekedne: mind többen érzik úgy, hogy a játékmúzeum kincsei a Moskovszky-gyűjtemény és a Réber-hagyaték egyaránt izgalmas kultúrtörténeti, művészettörténeti adalékkal szolgálnak.

Az idei, első Játék szalon sorozat vendége Prékop Ágnes művészettörténész volt, aki kutatóként iparművészettel, az időmérés történetével, az időmérő eszközökkel egyaránt foglalkozik... Nos, aki ismeri a Moskovszky-gyűjtemény apró enteriőrjeit, tudja, a szép babaszobákban miniatűr órácskákból sincs hiány. Prékop Ágnes is hangsúlyozta: ezeket az enteriőröket a gyűjtők, Auer Erzsébet és Moskovszky Éva apránként alakították ki a régi korok kultúrtörténetének ismeretében méghozzá úgy, hogy a hozzájuk hasonló, játékos kedvű, gyermeklelkű felnőttek is örömüket lelik a látványban...

Barokk lábasóra a hetedhét múzeum egyik babaszobájában

A kivetítő segítségével láthattunk persze egészen előkelő, külhoni múzeumokban fellelhető babaházakat is. Kiderült például, hogy 1924-ben Mária királynénak, az angol királynő, Erzsébet anyjának a kor jeles építésze tervezett babaházat, amelyben nem csak álló órát találunk, hanem működő liftet, a pincében pedig borokat... De egy másik, 1910-es évekből származó frankfurti babaszalonban is szerepel apró óra hiszen ezek a babaházak általában tükrözik az adott kor lakberendezését, ízlését... Igaz, a kicsi enteriőrök inkább a hölgyek státusszimbólumai voltak, a gyerekeket jobbára távoltartották a becses daraboktól.

Természetesen a fantázia, a játék világában másként tekintünk az időre... Ezért aztán a Moskovszky-gyűjteményben is többféle óra látható: van mintha óra , amelyik szuvenírből lett a babszoba dísze, de olyan is akad, amelynek felhúzható szerkezete gond nélkül működtethető. Maga az időmérő eszköz persze, sokáig igen drága volt: csupán a 19. században válhatott igazán a tömegek számára is elérhetővé.

Vajon fontos-e hogy a babaszoba játékórája is jól működjön?

Prékop Ágnes rövid áttekintést adott az időmérő szerkezetek fejlődéséről, a vetített képek segítségével igen szellemes találmányokat, szerkezeteket láthattunk. Kezdetben volt a homokóra, ami a relatív időt mérte. Láttunk tűzórát, amelyben gyertya égett, a rajta lévő beosztások segítségével mérték az időt. A gyertyaóra hangot is ad: a beosztásokhoz szúrt szög ha a gyertya leég aláhullik, figyelmeztet... Később fából készült úti napórát is használtak: színezett rézmetszet a skálája az eligazodáshoz csillagászati ismeretekre is szükség volt. A kedvencem a déljelző ágyú, amelyen gyújtólencse gyűjti össze a nap sugarait, így gyullad meg a puskapor, s működni kezd az ágyú...

Arról is hallottunk: a mechanikus, kerekes órák története a 13-14. századi toronyórákkal indult, de arról is hogy a pontos idő ismeretének igénye viszonylag újkeletű dolog. Szó esett a kerekes óra majd a rugós hajtású óra működéséről, és láthattunk míves, gyönyörű szerkezeteket, valóságos óra-szobrokat: az én kedvencem a drezdai udvari kincstárból az 1625-ből való méteres medvefigura, amely óránként dobol...

Az óratípusokról is sok szó esett: kandalló órák, komód órák születtek, no meg divatba jött a zsebóra, amihez bútorszerű zsebóratartókat is készítettek, hazaérve abban helyezték el a szerkezeteket... Hallottunk a faliórákról, s a híres zappler órák sajátosságairól...

Arról a közönség véleménye is megoszlott: vajon a babaház miniatűr óráit amelyek az óratörténetben felbukkanó óratípusok kicsinyített, míves másai (olykor valóságos mesterremekek) működniük kell-e. Kovács Jenő, órásmester felajánlotta: a már nem működőket szívesen megjavítaná. A restaurátorok szerint azonban vannak múzeumi szabályok, amiket tiszteletben kell tartani... Másrészt: nem biztos, hogy a babák enteriőrjében a mini órákat felhúzva a valós időt kell megmutatni. Elvégre ez a gyűjtemény gyönyörű játékvilág. A valóság olykor hűséges, kicsinyített mása, a játékok és játékos ember nem rohan gyönyörködik a látványban. Ami a babaszobák segítségével megmutatja azt is, hogyan, milyen körülmények között éltek az emberek a 18-19. században...