Hétvége

2010.06.19. 02:25

A feledésből visszahozott zászlók

Andersen meseírói képzeletét bizonyára megindították volna a bazilika oratóriumának sarkába támasztott, gúzsba kötött zászlók.

J. Mező Éva

Horváth Miklós sekrestyés nem emlékszik, mikor kerültek ide ezek a páratlan darabok. Húsz éve szolgál a bazilikában, azóta bizonyosan itt vannak. Spányi Antal megyés püspök és Balsay István, a megyei közgyűlés alelnöke az egyházi ünnepek fennségét emelve kezdeményezték felújításukat. Restaurátorok, hímző és foltvarró asszonyok várják a munka indulását, ami adományokból történik majd meg. Amikor a bazilika tornyába másztunk szemrevételezni a történelmi ereklyéket, elkísért bennünket Demeterné Pápai Erzsébet, a textilek ismerője, és Nagy Ferenc, aki fotóoptikai eljárásokkal viszi át a nagyértékű képeket modern anyagokra. Ugyanis nemcsak a régi zászlók élednek majd újjá. Ezek az egyházmegyei múzeum vitrinjeibe kerülnek, de elkészülnek azok a hasonmás változatok is, amelyekkel a hívek ünnepeken - úgy mint a régi időben -, felvonulhatnak. Két kisebb zászlót a csíksomlyói búcsú zarándokai már ott, a két Somlyó közötti nyeregben felszenteltettek. A következő a bodajki búcsúra készül el.

Vitek Gábor, a megyei levéltár munkatársa régről érdeklődik a történelmi zászlók iránt. A városban fellelhető egyházi zászlókból írta szakdolgozatát, és már akkor megállapította: a szakirodalom egyáltalán nem foglalkozik ezeknek a zászlóknak a kutatásával. És ez igaz nemcsak Székesfehérvár, de az egész ország viszonylatában. Vitek Gábor nem talált a zászlók eredetéről leírást, így csak a zászló készítésének dátumát tudja alapul venni. A Székesfehérvári Földműves Társulat zászlaján az évszám 1855, ami az 1853-as úrbéri rendelethez köthető. Az 1888-as zászló már a kiegyezést követően született, amikor 1872-ben felszámolták a céheket, és azok átalakultak ipartársulatokká, különféle egyletekké.

Vitek Gábor ezután lajstromozni kezdte mindazokat a szent szimbólumokat, amelyek a megye templomaiban, múzeumaiban láthatók. A Jézus Szíve templomban van 1, az egyházmegyei múzeumban 4, a Szent Imre templomban 25 darab - 1896 és 1940 közöttiek. A jó tárolásnak köszönhetően kiváló minőségben. A Barátok templomában 4, a felsővárosi Szent Sebestyén templomban 11 zászló maradt meg. A ciszterci gimnáziumban egy fecskefarkú Szent István királyt ábrázoló damaszt, hímzett zászlóról tud Vitek Gábor, ami az 1938-es évből való. A Szent István király múzeumban 41 zászló van, ezek között van céhes, egyesületi, egyházi is. Itt található a város legrégibb zászlaja, az1742-es nemesi felkelésből való. Az 1990-es évek közepén talán egy hónapig voltak láthatóak egy kiállításon a megyei múzeum zászlai, jelenleg raktárakban üveg alatt várják jobb sorsukat. Vagyis 90 (csaknem mind) láthatatlan zászló a múzeumok és a templomok raktáraiban. Állandó kiállításon lenne a helyük ezeknek a páratlan értékeknek - véli Vitek Gábor. Az egyház kutatást indít újabb zászlók felfedezésére az eldugott plébániákon.

 

Horváth Miklós sekrestyés nem emlékszik, mikor kerültek ide ezek a páratlan darabok. Húsz éve szolgál a bazilikában, azóta bizonyosan itt vannak. Spányi Antal megyés püspök és Balsay István, a megyei közgyűlés alelnöke az egyházi ünnepek fennségét emelve kezdeményezték felújításukat. Restaurátorok, hímző és foltvarró asszonyok várják a munka indulását, ami adományokból történik majd meg. Amikor a bazilika tornyába másztunk szemrevételezni a történelmi ereklyéket, elkísért bennünket Demeterné Pápai Erzsébet, a textilek ismerője, és Nagy Ferenc, aki fotóoptikai eljárásokkal viszi át a nagyértékű képeket modern anyagokra. Ugyanis nemcsak a régi zászlók élednek majd újjá. Ezek az egyházmegyei múzeum vitrinjeibe kerülnek, de elkészülnek azok a hasonmás változatok is, amelyekkel a hívek ünnepeken - úgy mint a régi időben -, felvonulhatnak. Két kisebb zászlót a csíksomlyói búcsú zarándokai már ott, a két Somlyó közötti nyeregben felszenteltettek. A következő a bodajki búcsúra készül el.

Vitek Gábor, a megyei levéltár munkatársa régről érdeklődik a történelmi zászlók iránt. A városban fellelhető egyházi zászlókból írta szakdolgozatát, és már akkor megállapította: a szakirodalom egyáltalán nem foglalkozik ezeknek a zászlóknak a kutatásával. És ez igaz nemcsak Székesfehérvár, de az egész ország viszonylatában. Vitek Gábor nem talált a zászlók eredetéről leírást, így csak a zászló készítésének dátumát tudja alapul venni. A Székesfehérvári Földműves Társulat zászlaján az évszám 1855, ami az 1853-as úrbéri rendelethez köthető. Az 1888-as zászló már a kiegyezést követően született, amikor 1872-ben felszámolták a céheket, és azok átalakultak ipartársulatokká, különféle egyletekké.

Vitek Gábor ezután lajstromozni kezdte mindazokat a szent szimbólumokat, amelyek a megye templomaiban, múzeumaiban láthatók. A Jézus Szíve templomban van 1, az egyházmegyei múzeumban 4, a Szent Imre templomban 25 darab - 1896 és 1940 közöttiek. A jó tárolásnak köszönhetően kiváló minőségben. A Barátok templomában 4, a felsővárosi Szent Sebestyén templomban 11 zászló maradt meg. A ciszterci gimnáziumban egy fecskefarkú Szent István királyt ábrázoló damaszt, hímzett zászlóról tud Vitek Gábor, ami az 1938-es évből való. A Szent István király múzeumban 41 zászló van, ezek között van céhes, egyesületi, egyházi is. Itt található a város legrégibb zászlaja, az1742-es nemesi felkelésből való. Az 1990-es évek közepén talán egy hónapig voltak láthatóak egy kiállításon a megyei múzeum zászlai, jelenleg raktárakban üveg alatt várják jobb sorsukat. Vagyis 90 (csaknem mind) láthatatlan zászló a múzeumok és a templomok raktáraiban. Állandó kiállításon lenne a helyük ezeknek a páratlan értékeknek - véli Vitek Gábor. Az egyház kutatást indít újabb zászlók felfedezésére az eldugott plébániákon.

 

Vitek Gábor, a megyei levéltár munkatársa régről érdeklődik a történelmi zászlók iránt. A városban fellelhető egyházi zászlókból írta szakdolgozatát, és már akkor megállapította: a szakirodalom egyáltalán nem foglalkozik ezeknek a zászlóknak a kutatásával. És ez igaz nemcsak Székesfehérvár, de az egész ország viszonylatában. Vitek Gábor nem talált a zászlók eredetéről leírást, így csak a zászló készítésének dátumát tudja alapul venni. A Székesfehérvári Földműves Társulat zászlaján az évszám 1855, ami az 1853-as úrbéri rendelethez köthető. Az 1888-as zászló már a kiegyezést követően született, amikor 1872-ben felszámolták a céheket, és azok átalakultak ipartársulatokká, különféle egyletekké.

Vitek Gábor ezután lajstromozni kezdte mindazokat a szent szimbólumokat, amelyek a megye templomaiban, múzeumaiban láthatók. A Jézus Szíve templomban van 1, az egyházmegyei múzeumban 4, a Szent Imre templomban 25 darab - 1896 és 1940 közöttiek. A jó tárolásnak köszönhetően kiváló minőségben. A Barátok templomában 4, a felsővárosi Szent Sebestyén templomban 11 zászló maradt meg. A ciszterci gimnáziumban egy fecskefarkú Szent István királyt ábrázoló damaszt, hímzett zászlóról tud Vitek Gábor, ami az 1938-es évből való. A Szent István király múzeumban 41 zászló van, ezek között van céhes, egyesületi, egyházi is. Itt található a város legrégibb zászlaja, az1742-es nemesi felkelésből való. Az 1990-es évek közepén talán egy hónapig voltak láthatóak egy kiállításon a megyei múzeum zászlai, jelenleg raktárakban üveg alatt várják jobb sorsukat. Vagyis 90 (csaknem mind) láthatatlan zászló a múzeumok és a templomok raktáraiban. Állandó kiállításon lenne a helyük ezeknek a páratlan értékeknek - véli Vitek Gábor. Az egyház kutatást indít újabb zászlók felfedezésére az eldugott plébániákon.

 

Vitek Gábor, a megyei levéltár munkatársa régről érdeklődik a történelmi zászlók iránt. A városban fellelhető egyházi zászlókból írta szakdolgozatát, és már akkor megállapította: a szakirodalom egyáltalán nem foglalkozik ezeknek a zászlóknak a kutatásával. És ez igaz nemcsak Székesfehérvár, de az egész ország viszonylatában. Vitek Gábor nem talált a zászlók eredetéről leírást, így csak a zászló készítésének dátumát tudja alapul venni. A Székesfehérvári Földműves Társulat zászlaján az évszám 1855, ami az 1853-as úrbéri rendelethez köthető. Az 1888-as zászló már a kiegyezést követően született, amikor 1872-ben felszámolták a céheket, és azok átalakultak ipartársulatokká, különféle egyletekké.

Vitek Gábor ezután lajstromozni kezdte mindazokat a szent szimbólumokat, amelyek a megye templomaiban, múzeumaiban láthatók. A Jézus Szíve templomban van 1, az egyházmegyei múzeumban 4, a Szent Imre templomban 25 darab - 1896 és 1940 közöttiek. A jó tárolásnak köszönhetően kiváló minőségben. A Barátok templomában 4, a felsővárosi Szent Sebestyén templomban 11 zászló maradt meg. A ciszterci gimnáziumban egy fecskefarkú Szent István királyt ábrázoló damaszt, hímzett zászlóról tud Vitek Gábor, ami az 1938-es évből való. A Szent István király múzeumban 41 zászló van, ezek között van céhes, egyesületi, egyházi is. Itt található a város legrégibb zászlaja, az1742-es nemesi felkelésből való. Az 1990-es évek közepén talán egy hónapig voltak láthatóak egy kiállításon a megyei múzeum zászlai, jelenleg raktárakban üveg alatt várják jobb sorsukat. Vagyis 90 (csaknem mind) láthatatlan zászló a múzeumok és a templomok raktáraiban. Állandó kiállításon lenne a helyük ezeknek a páratlan értékeknek - véli Vitek Gábor. Az egyház kutatást indít újabb zászlók felfedezésére az eldugott plébániákon.

 

Vitek Gábor ezután lajstromozni kezdte mindazokat a szent szimbólumokat, amelyek a megye templomaiban, múzeumaiban láthatók. A Jézus Szíve templomban van 1, az egyházmegyei múzeumban 4, a Szent Imre templomban 25 darab - 1896 és 1940 közöttiek. A jó tárolásnak köszönhetően kiváló minőségben. A Barátok templomában 4, a felsővárosi Szent Sebestyén templomban 11 zászló maradt meg. A ciszterci gimnáziumban egy fecskefarkú Szent István királyt ábrázoló damaszt, hímzett zászlóról tud Vitek Gábor, ami az 1938-es évből való. A Szent István király múzeumban 41 zászló van, ezek között van céhes, egyesületi, egyházi is. Itt található a város legrégibb zászlaja, az1742-es nemesi felkelésből való. Az 1990-es évek közepén talán egy hónapig voltak láthatóak egy kiállításon a megyei múzeum zászlai, jelenleg raktárakban üveg alatt várják jobb sorsukat. Vagyis 90 (csaknem mind) láthatatlan zászló a múzeumok és a templomok raktáraiban. Állandó kiállításon lenne a helyük ezeknek a páratlan értékeknek - véli Vitek Gábor. Az egyház kutatást indít újabb zászlók felfedezésére az eldugott plébániákon.

 

Vitek Gábor ezután lajstromozni kezdte mindazokat a szent szimbólumokat, amelyek a megye templomaiban, múzeumaiban láthatók. A Jézus Szíve templomban van 1, az egyházmegyei múzeumban 4, a Szent Imre templomban 25 darab - 1896 és 1940 közöttiek. A jó tárolásnak köszönhetően kiváló minőségben. A Barátok templomában 4, a felsővárosi Szent Sebestyén templomban 11 zászló maradt meg. A ciszterci gimnáziumban egy fecskefarkú Szent István királyt ábrázoló damaszt, hímzett zászlóról tud Vitek Gábor, ami az 1938-es évből való. A Szent István király múzeumban 41 zászló van, ezek között van céhes, egyesületi, egyházi is. Itt található a város legrégibb zászlaja, az1742-es nemesi felkelésből való. Az 1990-es évek közepén talán egy hónapig voltak láthatóak egy kiállításon a megyei múzeum zászlai, jelenleg raktárakban üveg alatt várják jobb sorsukat. Vagyis 90 (csaknem mind) láthatatlan zászló a múzeumok és a templomok raktáraiban. Állandó kiállításon lenne a helyük ezeknek a páratlan értékeknek - véli Vitek Gábor. Az egyház kutatást indít újabb zászlók felfedezésére az eldugott plébániákon.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!