Körbe zárt színes minták – Bogáthy Eszter Ágnes több mint öt éve készít mandalákat

A buddhista és hindu kultúrában a mandalákról úgy vélik, a világegyetem különböző aspektusait képviselik. Manapság itthon is sok helyen találkozhatunk velük, és egyre többen festenek mandalákat.

Az ősi mandalakészítésnek megvannak a maga szigorú szabályai, amelyben a színeknek és a szimbólumoknak, illetve a formáknak jelentésük van. Ettől persze tágabb értelemben – pláne, ha nem meditációhoz, csak otthoni dísznek készülnek – el is lehet rugaszkodni. Így válhat a mandalafestés remek hobbivá, sőt akár művészetté is.

Bogáthy Eszter Ágnes több mint öt éve készít mandalákat. – Az első munkám üveglapra, üvegfestékkel készült és azonnal megfogott a dolog, mert mindenféle előképzettség nélkül, néhány óra munkával sikerélményt kaptam. Innen indultam, és ma már tudom, hogy a lehetőségeket tekintve a határ a csillagos ég. A mandala készülhet vászonra, fára, üvegre, papírra, akár egy kavicsra is. Készítéséhez a legkülönfélébb technikákat alkalmazhatjuk, amihez eszközünk, festékünk van, no és ami nekünk tetszik. A technikákat keverni is lehet – mondta Eszter, aki az évek alatt számos workshopon is részt vett, könyveket olvasott és csoportokhoz is csatakozott az interneten, hogy minél többet megismerjen, megtanuljon a mandalafestésről. Mindeközben ráébredt, nincs szüksége sablonok, színezőkönyvek adta mankókra, ő is tud hasonlókat rajzolni. Eszter szerint a minták amúgy is belülről jönnek, és szinte bármi inspirálhat. Volt, hogy meditáció után jött az ötlet, de KRESZ-vizsgára készülés közben is születtek vázlatok. Egy biztos: mandalát csak akkor fest, ha lelkileg „jó passzban” van.

– Sok mindent szabadkézzel rajzolok, de ha geometriai mintákat készítek, vagy olyanokat, amiknél fontos, hogy az elemek egyformák legyenek, akkor előkerül a körző, a vonalzó, sőt néha a szögmérő is, amikkel ki lehet szerkeszteni bizonyos formákat. Leggyakrabban csak a mandala főbb vonalait húzom meg, mondjuk egy belső és egy külső kört, a részleteket nem rajzolom meg előre – árulta el Eszter, akitől azt is megtudtam, nincs kedvenc technikája, és leginkább a hangulatától vagy az idejétől függ, mit alkot. Van, hogy pár óra alatt készül egy új alkotás, és olyan is előfordul, hogy hónapokig dolgozik egy mandalán. Számára a mintánál fontosabbak a színek. Általában 3-4 színt használ egy mandalában – a csakrák színeit próbálja meg harmonikusan alkalmazni. Kezdetben lilás, rózsaszínes képeket készített, mostanság inkább a kék, zöld, sárga dominál, de úgy érzi, érik a piros és a narancs korszak.

– A képeket leginkább ajándékba készítem. Idén nyáron pedig az egyik kiránduláson azt találtam ki, hogy általam készített mandalaköveket hagyok emlékbe az úton a következő kirándulóknak. Számomra a mandalakészítés öröme összetett, sokféle lehetőséget ad az önismeretre, tanulásra és fejlődésre az élet minden területén. De a kreatív önkifejezés ezen formája sikereket adhat bárkinek. Nem kell hozzá előképzettség, alkotás közben minden megtanulható, csak el kell kezdeni rajzolni. A többi jön magától – mondta Eszter, aki szerint a mandalafestés remek én-idős elfoglaltság, de akár együtt is készíthető, így remek közös tevékenység is lehet.