beindul az űrpiac

2021.08.14. 15:30

Néhány éven belül ismét magyar űrhajósunk lehet?

– Aki nyalja a fagylaltot, annak egészen más élményben van része, mint annak, aki csak távolról nézi azt, és képzelődik felőle – vélekedett Hudoba György fizikus arról a bejelentésről, hogy néhány éven belül várhatóan ismét lesz magyar űrhajósunk.

V. Varga József

Várhatóan 2024-ben vagy 2025 első felében ismét lesz magyar űrhajós – jelentette be nemrégiben Szijjártó Péter közösségi oldali bejegyzésében. A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, hogy az űrutazás kutatási célokat szolgál. Űrhajósunk amerikai együttműködéssel jut el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytat majd kísérleteket. (A kutatóűrhajós felkészítésében az amerikai Axiom Space űripari vállalat kap megbízást.)

Szijjártó Péter szerint a magyar űripar mostanáig „méltatlanul kevés figyelmet kapott”. Úgy véli, ezen azért is indokolt változtatni, mert a magyar gazdaság sikeréhez meg kell erősíteni a magas hozzáadott értéket előállító iparágakat, különösen azokat, amelyeknek már van jelentős belföldi tevékenységük. Az űripar lendületet adhat a növekedésnek, eredményeit ezért a kormány az iparfejlesztés szolgálatába kívánja állítani.

A kormány egy 99 millió dolláros űripar-fejlesztési programot fogadott el. Ennek keretében a magyar űripari vállalatok, valamint több magyar egyetem tudományos kutatócsoportja működik majd együtt tizenkét eszközfejlesztési programban és nyolc tudományos kísérletben.

A tárcavezető elmondta: a kiképzendő űrhajós a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek együttműködésében létrejött telekommunikációs, földmegfigyelési és sugárzásmérő eszközökkel folytathat majd kísérleteket, illetve tud majd tudományos munkát végezni.

Farkas Bertalan, az első – és eddig egyetlen – magyar űrhajós 1980 májusában repült az űrbe
Fotó: Forrás: Google

Mit jelenthet hazánknak, hogy újra magyar ember járhat az űrben?

– ezt kérdeztük Fejér megyei tudós emberektől.

– A kormány felismerte, hogy versenyhátrányt jelent az országnak, ha nem kapcsolódunk be intenzívebben az űrtechnológiába. Természetesen voltak és vannak egyedi kezdeményezések, egy-egy űrprogramban részt vettek cégek, intézmények, de ezek koordinálatlanul történtek, leginkább kinek-kinek személyes kapcsolatai révén. Mivel egy-egy részfeladat megoldására volt csupán lehetőség, az információhoz és a kísérletezési lehetőségekhez való hozzáférés is meglehetősen korlátozott – mondta el lapunk érdeklődésére Hudoba György fizikus, főiskolai docens.

– Aki nyalja a fagylaltot, annak egészen más élményben van része, mint annak, aki csak távolról nézi azt, és képzelődik felőle – jegyezte meg. – Egy magyar űrhajós személyes részvétele más minőséget jelent: személyes tapasztalatot, belső információkhoz való hozzájutást, kapcsolatiháló-építést, és potenciálisan újabb ötleteket. No és azt, hogy ezáltal önálló, saját kísérleteket lehet végezni.

– Hogy miben jelent mást a Nemzetközi Űrállomáson végezhető kísérlet? Kiemelném a hosszú idejű súlytalanság (amire inkább a mikrogravitáció kifejezést szeretik használni) állapotát, amikor nincs felhajtóerő, a különböző sűrűségű anyagok nem válnak szét, így másfajta anyagszerkezet tud kialakulni. A földi légkör védelme nélkül lényegesen erősebb a nagy energiájú kozmikus sugárzás, a nappal és az éjszaka másfél óránkénti váltakozása az űrállomáson kívül erős hőingadozást is jelent, és még sok egyéb más dolog közrejátszhat. Mindez csak ott derül majd ki.

– Az anyagszerkezeti kutatásokon túl nyilván sok más is létezik – például rövid és hosszú távú biológiai hatások, amit megint csak meg kell tapasztalni, nem elég a mások által már erősen megszűrt végeredményeket vagy következtetéseket megismerni. Hasonló mondható el a távérzékelésről (mi látható onnan magasról, és mi minden kell hozzá – mert ugye a kis ördög a részletekben van, és a „nagyhatalmak” azért nem árulnak el mindent), csakúgy, mint a kommunikációs rendszerekről, gondolok itt a rádiós mellett az optikai lézeres lehetőségek kipróbálására vagy akár a kvantumkommunikációs módszerekre.

– Az, hogy az eredmények milyen mértékben hoznak csodálatosan új módszereket, megoldásokat, és ki tudja még mit, nem tudjuk előre. Álmodozni persze lehet. Ami biztos, ha nem indulunk el a versenyen, akkor biztosan nem jutunk a dobogóra, sőt sehova sem. Hogy kinek mikor milyen ötlete támad majd, ez abszolút megjósolhatatlan.

Hudoba György: „Önálló, saját kísérleteket lehet végezni”
Fotó: FMH-archív

– Mindezek kapcsán egy anekdota két változata is az eszembe jut. Mindkettő Faradayhez kötődik. Mikor az egyik (talán pénzügy?) miniszter meglátogatta a laboratóriumát, ahol az elektromos kísérleteket végezte, megkérdezte, hogy mi haszna van mindennek? Két válasz is van – felelte rá az elektrotechnika nagy alakja. Az egyik, hogy amikor megszületik egy csecsemő, és megkérdezzük, mennyire lesz majd hasznára a társadalomnak, erre nem lehet mit válaszolni. Meg kell várni, míg felnő, és akkor majd meglátjuk… A másik válasz: Nem tudom, miniszter úr, de egyszer még meg fogja adóztatni…

– Tény, hogy éveken keresztül nem sikerült az oroszokkal dűlőre jutni, most az amerikaiakkal próbálkozunk – igaz, nem állami céggel. A kormányzati akarat tehát a részünkről megvan. Szurkolunk a sikerért, de semmi sem százszázalékos. A Covid eléggé visszafogta a dolgokat, nem lehet tudni, hogy a Nauka kutatómodul milyen, eddig még fel nem fedezett károkat okozott az ISS-ben (International Space Station – Nemzetközi Űrállomás), még egy darabig vizsgálják. Az oroszok eddig kétszer okoztak problémát, a Spaceship pedig csak a véletlennek köszönhetően nem. (A Boeing állítólag négyéves késésben van vele, pedig több mint kétszer annyit kapott a NASA-tól, mint a SpaceX.) De lehetnek egyéb nehézségek, például természeti katasztrófák, hogy az általunk ma még nem ismert tényezőkről ne is beszéljünk – tette hozzá Hudoba György.

– Már negyvenegy esztendeje annak, hogy az első magyar űrhajós az eszeveszett sebességgel keringő űrhajóban lebegve esti mesét mondott. Annak pedig több mint szimbolikus jelentősége van, hogy újra, új célokkal ismét magyar szkafanderes kering majd felettünk 100 ezer kilométernél is messzebb – emelte ki Laufer Tamás, az Alba Innovár Digitális Élményközpont vezetője, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége tiszteletbeli elnöke.

– Az emberiség egyre távolabb merészkedik a Föld atmoszférájától. Lehet, mint ahogyan ma a középkori tengeri kereskedelem beindulása az ipari forradalom előfutáraként értékelhető, úgy most az űripar is egy hasonlóan nagy jelentőségű történelmi szereplő, egy újabb jövő előszele – folytatta.

Laufer Tamás: „Az emberiség egyre távolabb merészkedik”
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Ma már nem az a helyzet, hogy a katonaság uralja az űrt csillagháborús programjaival, a civilek pedig csak a csillagos égboltot kutatják vagy bámulják. Az űrkutatás egy felszállóban lévő ágazat: jelenleg is több mint 300 milliárd dollár befektetési tőke forrja magát az űrpiacban. 2040-re pedig várhatóan 1000 milliárd dolláros lesz ez a piac (forrás: Morgan Stanley).

– Az Európai Unió a 2021– 2027. évi költségvetés tervezése során az űrprogramra 14,5 milliárd eurót különített el. Így a csaknem 100 millió dollár, kormány által bejelentett befektetés az elkövetkező években lehetséges, hogy még több forrást kíván majd. Jelenleg is számos vállalat foglalkozik műholdas technológiákkal, így nem véletlen az sem, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) űrmérnök szakot indítottak.

– Az űrpiac komoly támogatást kap, illetve megrendelésekkel és kihívással szolgál számos területnek, amelyekből kiemelkedik a digitalizációs ágazat. Jelenleg a műsorsugárzás és az űrtechnikához kapcsolódó földi berendezések jelentik a legnagyobb volument, de a jövőben az internet biztosítása a Föld nehezen elérhető részeire, a sávszélesség növelése a különböző digitális technológiák teljesebb kiszolgálása céljából, megsokszorozzák a lehetőségeket. De az űrbe történő szállítás technológiája nemcsak tovább fejlődik, hanem megfizethetőbbé is válik – így akár az űrbányászat is egy izgalmas területnek tűnik.

– Jó tudni persze, hogy a NASA 25 ezer dollárt fizet fél kiló holdkőért, de azért ennél még tízszer többet kell fizetni, ha valaki az egyik bohém dollármilliárdos űrhajóján szeretne utazni – tette hozzá végül Laufer Tamás.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!