Népi hiedelmek, szokások, babonák

A naptári év bizonyos napjaihoz kötődő szokások és hiedelmek számos ősi elemet tartalmaznak. Arra szolgáltak, hogy a gonosz, rossz szellemeket elűzzék, a termékenység szellemét felébresszék. Legfontosabb eszközei a tűz, a víz, a zöld ág. Módjai a tűzugrás, a vízben való mosdás vagy vízzel locsolás, a zöld ággal díszítés, a májusfaállítás. A népszokásokban és hiedelmekben fontos szerep jut az almának, diónak, a fokhagymának, a tojásnak. A szokáscselekmények és hiedelemcselekmények hagyományosan kialakított gesztusok és rítusok, amelyekhez többnyire szöveg is járul, a kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján.

A 21. század embere egyre kevesebbet tud a régi idők népszokásairól, amelyekben a magyar nép lelkivilága, szellemi kultúrája mutatkozott meg. A legtöbb népszokásunk, hiedelmünk az ünnepekhez, az esztendő jeles napjaihoz fűződik.

A hónapoknak megvan a többi között a magyar és a keresztény hónap elnevezése. Íme! Január: fergeteg hava, boldogasszony hava. Február: jégbontó, böjtelő. Március: kikelet, böjtmás. Április: szelek, Szent György. Május: ígéret, pünkösd. Június: napisten, Szent Iván. Július: áldás, Szent Jakab. Augusztus: újkenyér, kisasszony. Szeptember: földanya, Szent Mihály. Október: magvető, mindszentek. November: enyészet, Szent András. December: álom hava, karácsony hava.

Csemegézzünk kicsit a népi hiedelmek világából. (A merítésből persze sok minden kimarad, de nézzék ezt el nekünk. Hiszen, ha mindent sorra vennénk, se vége, se hossza nem lenne…)

Január 22. – Vince napja

A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. A népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” A drávaszögi falvakban vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak. Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Vince a szőlősgazdák napja, többfelé vidáman ülik meg ünnepét, mert azt tartják, hogy ez a nap a szőlővessző „pálfordulója”.

Március 18-19-21. – Sándor, József, Benedek napja

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” – tartja a néphagyományok időjárási regulája. „Ám ha üres a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzték hozzá a Muravidéken. A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz kötődik az időjárásjóslás és a természetjóslás, ekkor érkeznek a fecskék. Benedek a tavasz első hivatalos napja, ünnepén a Nap erőre kap, megkezdi diadalútját. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Május 25. – Orbán napja

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. A Nyitra mentén körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, dicsérték. Rossz idő esetén szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették. Lukács Lászlótól tudjuk: a Fejér megyei Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.

Június 8. – Medárd napja

A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható. Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt. Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőttként pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának. A hagyomány szerint, ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk. Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is természettudományos magyarázat áll. Júniusra a szárazföld belső területei már felmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

2021. augusztus 13. péntek

A pénteki naphoz és a 13-as számhoz külön-külön is számos hiedelem fűződik. Hát, még ha a kettő együtt van: az idén jelesül augusztus 13. esik pénteki napra. A duplázott babona felturbózza a legendát. Ez a babonánk új, 20. századi eredetű, a régi népi hiedelmek között hiába keresnénk. Maga a 13-as viszont már régóta szerencsétlen számként él a közhiedelemben: a népnyelv „az ördög tucatjának” nevezi. (A 12-es ezzel szemben a számszimbolika szerint harmonikus: ennyi órája van a nappalnak és az éjszakának egyaránt, s az év is ugyanennyi hónapból áll. A pogány mitológia egyik története 12 istenségről szól, akik békésen lakomáznak az istenek palotájában. Amikor azonban felbukkan Loki, a 13., konfliktus támad, s Baldur, az istenek kedvence meghal.) A péntektől már réges-régen is féltek az emberek, mert szerencsétlen napnak ítélték. Ádám és Éva a hagyomány szerint pénteki napon evett a tiltott gyümölcsből, Jézust is pénteki napon feszítették keresztre. A középkorban szerencsétlennek számított minden olyan hónap, amely péntekkel kezdődött. A statisztikák szerint azonban péntek 13-án nem történik több szerencsétlenség, baleset, mint más napokon. (Bár meglehet, éppen azért, mert ezeken a napokon mindenki óvatosabb.)

November 11. – Márton napja

Jeles nap a naptárban. Szent Márton napja a mezőgazdasági év vége, a téli pihenő időszak kezdete. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket, és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor.

(Forrás: Arcanum, Jeles napok, Magyar néprajz, Népi kalendárium.)