Bacsa Ferenc

2021.01.17. 07:15

Élete munkája két vitrinben!

„Ha meg akarja tanulni a vasutat, Ferencvárosban kell kezdenie. A Fradi az ország legnagyobb pályaudvara; ha leállna, megbénul az egész magyar vasút Záhonytól Hegyeshalomig…”

V. Varga József

Szergejjel kezdett, a végén aztán jött Cicciolina

Fotós: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

Citáljuk elő Moldova György Akit a mozdony füstje megcsapott… című riportkönyvének első sorait.

– Hát én meg akartam tanulni a vasutat – magyarázza a lepsényi illetőségű Bacsa Ferenc. – Felkerekedtem egy szép napon: mozdonyvezető szeretnék lenni, jelentkeztem le Ferencvárosban. Így kezdődött.

Fehérváron, a Telekiben érettségizett, állatorvosira szeretett volna menni, de nem úgy alakultak a dolgok, a vasúthoz került. Esetében ezt a változatos világot meglátni és megszeretni egy szempillantás volt.

– Ha nem is a gőzös füstje, de a dízel szaga megcsapott már gyerekkoromban. Érdekeltek a mozdonyok, a szerelvények, szakkönyveket bújtam. Maga az egész vasút rendszere fogott meg, a pálya, a fényjelzők, a lassújel, mi jön mi után, pontosan, eltervezetten. Ha ez és ez történik, akkor ez és ez lesz, aztán a következő. Szépen, rendben…

Tanult, hogy letehesse a dízelmozdony-vezetői vizsgát. Egy évig tolatószolgálatot látott el a pályaudvaron Bobóval, hogy szokja a gépet. Aztán jött Szergej, az M62-es dízel, ma is emlékszik rá, a 096-os számú volt az övé. Egy évet tehervonaton szolgált. Személyt, a 163-as számú mozdonnyal, először a Budapest–Nagykanizsa-vonalon vitt, itt ment át a lepsényi állomásnál, dudált is annak rendje és módja szerint.

Szergejjel kezdett, a végén aztán jött Cicciolina
Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

Teherszerelvény esetében 1550 tonna vas volt alatta, személynél 300 tonna. Valóban egy mozgó, száguldó erőd! Oktatója mindig mondta: ott állj meg, ahol kell. Ez a legfontosabb: megállni tudni. Tiszta fejjel, figyelemmel és fegyelemmel.

Az első villanymozdonyra 1983-ban került, a Miskolc– Keszthely-vonalon. Ez volt a Szili, a V43-as szilícium diódás. Rá egy évre már a „pancsolós” vonatot vitte a Déliből a Balatonra.

– Az első kocsiban egy valóságos játszóházat rendezett be a vasúttársaság, a gyerekekkel óvónő foglalkozott. Hiába, hoszszú volt az út Siófokig.

Nemcsak hobbiból, szenvedélyből, de saját pályájának emléket állítva is gyűjti a vasútmodelleket, maketteket a lepsényi illetőségű egykori vasutas, Bacsa Ferenc.
Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

A német gyártmányú emeletes vonatot 2003-ban Feri „húzta” Szob és Tapolca között. Ha jól belegondol, az egyik legérdekesebb feladata volt munkája során. Az első Combino villamos Bécsből Budapestre „szállításában” is közreműködött a Taurussal (piros motorvonat), visszatápláló fékezéssel. Azaz a villamost elöl vezette a villamosvezető, ő meg hátul tartotta terheléssel – sorjáznak a „vezér úr” emlékei.

– Szergejjel kezdtem, a végén aztán jött Cicciolina – nevet nagyot. – Mármint az utolsó gépem, az olasz gyártmányú villanymozdony…

– Az életben és a munkában is örök hitvallásom: másoknak segíteni – csöndesedik el kicsit. – Ha úgy tetszik, elvinni az embereket oda, ahova kell. Én nem dolgozni jártam, ma már tudom, hanem szolgálatba, és a szolgálat számomra mindig élményt jelentett, nem terhet. Hivatásként éltem meg a vasútnál eltöltött minden napomat.

– Úgy hiszem: felelősséggel, legjobb tudásom szerint szolgáltam. Jól tudtam: bizony a vasút veszélyes üzem. Fél lábbal a sírban, fél lábbal a börtönben… Oktatóként évtizedek tapasztalatát próbáltam átadni a gyakornokoknak.

Hatvankét éves, de hat év korkedvezménnyel már három éve nyugdíjas. Harmincnyolc évet töltött el egy munkahelyen! Amikor nyugdíjba vonult, főnökei Miskolcról felvezényelték Ferencvárosba azt a két kedvenc mozdonyát, amelyek nyergében a legtöbb évet szolgálta: a 265-ös Szergejt és a 1341-es Szilit. Milyen szép búcsú…

Büszke kitüntetésére, a Vasút Szolgálatáért arany fokozatára.

A nyugdíj, az elszakadás az addig megszokottól hozta elő benne az ötletet, hogy márpedig modelleket, maketteket gyűjt – vásárlással, baráti modellezők segítségével. Nemcsak amiket vezetett, hanem amivel Európában és Észak-Afrikában utazott. Legutóbb például a Cicciolina készült el 3D nyomtatással a tervrajzok alapján.

Bacsa Ferenc a barokk zene és a délszláv népzene bűvöletében él. Komolyzenei koncertekre jár a Müpába. No meg azok a felejthetetlen rác bálok Tökölön – jegyzi meg. Lassan fél évszázada a Clara Voce Vegyeskarban énekel, hetente jár át Polgárdiba a próbákra. Tagja a „négy tenor” formációnak, társai és jó barátai Gabrieli Kiss József, Kiss Zsolt (velük kuzinok is) és Zelenák Tibor. Derűs, életvidám ember, nála a pohár mindig félig tele van, nem pedig félig üres…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!