Sztranyák Dávid, egy príma basszusharsonás

A friss Junior Prima díjas Sztranyák Dávid szinte még föl sem fogta, mekkora megtiszteltetés érte az elismeréssel. Azt azonban érzi, mennyire előtérbe került ő és hangszere azóta, hogy november 26-án kilenc másik 30 év alatti ifjú tehetséggel együtt átvehette a díjat zeneművészet kategóriában.

Budapest és Fehérvár között ingázik. S mindent megtesz annak érdekében, hogy méltó legyen a Junior Prima Díjhoz

Nagy szó ez, már csak azért is, mert rézfúvós hangszeren játszó művészt eddig nem sokszor tüntettek ki ilyen elismeréssel – derült ki beszélgetésünk során. Az alapvetően kiskőrösi származású fiatalember 2019 óta tagja az Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak, ahol azonban már korábban is játszott. Nagyon szeret Fehérvárra járni, de a Budapesti Operettszínházban is zenél, régebben pedig tagja volt a Magyar Állami Operaház zenekarának. A mai napig játszik a szegedi gyökerű, Gyivicsán György professzor vezette Szegedi Harsonaegyüttesben, amely ma már inkább Budapestre koncent­rálódik. Dávid úgy érzi, hogy harsonásként ez utóbbi formációban tud a leginkább kiteljesedni, hiszen itt csupán nyolcan vannak, és a harsona az egyetlen hangszer. Ha ezzel az együttessel lépnek föl, akkor csak rájuk esik a figyelem, ők vannak a középpontban, és ez igencsak szerethető állapot – mondta a harsonaművész, aki szerint ebből az is látszik, hogy hangszerük igen sokszínű, és mind a komoly-, mind a könnyűzenéhez illik.

Dávid az általános iskola első osztálya környékén vágott bele a zenetanulásba Kiskőrösön (de már az óvodás időszakban is sok zenei élmény érte). Az iskolában furulyával kezdett, majd kapott egy trombitát, amellyel néhány évig próbálkozott. Fizikai adottságai miatt azonban egy idő után nem jutott egyről a kettőre, úgyhogy hangszert kellett váltania, és a tenorkürt lett az új szerelem. A továbbtanulás felé közeledve a zenei pályát választotta, amiben szülei támogatták. Ám tenorkürtből itthon nem volt középszintű oktatás, ezért megint váltania kellett, s egy hangszerbemutató kapcsán talált rá a harsonára. Ezen folytatta tehát, s innen szép folyamatos ívet írt le a tanulmányokkal, hiszen a pécsi középiskolai évek után a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karára került, 2016-ban pedig felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol kitüntetéses diplomával végzett 2018-ban.

Az egyetemen ráadásul finomodott is a játéka, és ekkor váltott a viszonylag ritka basszusharsonára, mert kiderült, hogy a mélyebb lágéban (hangfekvésben) jobban megy neki a játék. Dávid tehát így lett basszusharsonás. Fantasztikus tanárai voltak, köztük például Barkóczi László, Vida Lóránd, Gyivicsán György, Vörös József és Hőna Gusztáv, akiknek sokat köszönhet – sorolta. Tehetsége fejlesztéséhez hoz­zájárult a hazai és külföldi versenyeken való részvétel. A barátai­val alapított harsonanégyessel, a Premier Harsona Kvartett-tel például 2017-ben elsők lettek a Nemzetközi Szentendrei K­amaraversenyen. Az évente meg­rendezett International Trombone Festival a harsonások legkomolyabb megmérettetése, amelyre a világ minden részéből érkeznek professzorok és zenészek. A basszusharsonások egyik kategóriájában tavaly sikerült kijutnia szólistaként Amerikába, és bekerült a döntőbe. Idén két hasonló versenyre is készült, amely Japánban lett volna, ám a szervezők végül lefújták azt a Covid-19 miatt.

A Junior Prima Díj kapcsán már a jelölés is óriási megtiszteltetés volt számára. Amikor pedig kiderült, hogy a rangos zsűri a tíz kitüntetett fiatal művész közé választotta, szinte kimondhatatlan örömöt érzett. Most látja csak igazán, hogy mennyire megérte jelentős energiát fektetni a tanulásba, gyakorlásba, koncertezésbe – felbecsülhetetlen elismerés érte a szakmai munkáját.

– Amikor megláttam a termet és a színpadot a gálakoncert előtt, és éreztem, hogy ha ott játszom, az csak rólam fog szólni, elképesztő érzés volt. Ráadásul a díj is nagyon ki­fejező, mert mi választhattuk ki, milyen kottarészlet legyen a díjon, ettől pedig nagyon egyedivé vált az emléktárgy – fogalmazott Sztranyák Dávid.

A terveket illetően az ifjú művész egyelőre abban biztos, hogy ugyanígy szeretne továbbfejlődni, illetve minél magasabb minőséget nyújtani a játékával. Szólóban és zenekarban is mind többször meg szeretne mutat­kozni, és reméli, hogy bőven lesz alkalma a koncertezésre – lehetőleg élőben.