Csók István idilli, derűs világa

Épp ezért a Várkert Bazárban látható kiállítás kurátora is fehérvári: a Szent István Király Múzeum munkatársa, aki évek óta él Csók István bűvöletében. Múzeumi szobája ajtaján is ez szerepel: csókos Gärtner Petra - miután valaki ráfirkálta a megkülönböztető jelzőt (előnevet?)...

- Tény, hogy a Magyar Nemzeti Galéria után a fehérvári múzeum őrzi a legtöbb Csók-relikviát, no és a két év előkészület után született 2011-es, átfogó kiállításunknak komoly szerepe volt abban, hogy a budapesti tárlat viszonylag gyorsan megvalósuljon - mondja Gärtner Petra. Fantasztikus kiadvány is összegezte a fehérvári bemutatóhoz kapcsolódó kutatásokat. A szerzők sokféle oldalról közelítették meg az életművet. A kötet készítése tanulságos volt: kiderült hogy egy efféle munkát csak abbahagyni lehet, hiszen sok új adat, lappangó mű került elő.

A 2011-es tárlat csoportosította az igen gazdag életművet a jellegzetes témák, a Csók Istvánt foglalkoztató festészeti problémák szerint. Mindez azt szolgálta, hogy méltó helyére kerüljön az életmű. Igyekeztek megtisztítani Csók nevét a vádaktól amik azért nem voltak alaptalanok. Az alkotó ugyanis nagyszerű főműveket hagyott hátra, de eladásra is termelt , egy-egy mű több variációját is elkészítette.

A Várkert Bazárban látható tárlat csupán válogatást nyújt, ami öt tematikus egység köré szerveződik. Az első címe Sehol sem lehet szebbet álmodni, mint egy festőműteremben idézet Csók önéletrajzából. Párizsban, 1905-ben festette meg egyik főművét, ars poeticáját, a Műteremsarkot, amelyen a női aktok festőjeként jelenik meg. A képen önmagát tükörből visszatükröződve láttatja, így a festés közben megörökített művész az aktmodelljével egy térben, a valóság eltérő síkján jelenik meg. A női akt pályafutásának egyik vezérmotívuma. Gärtner Petra igyekezett a hangulatot más Csók-relikviákkal is felidézni: festőállvánnyal, ecsettel, sőt, a képpel együtt bemutatják a tükröt is, ami a Vetkőző modell című művén szerepel.

- Csók István nehezen tudta abbahagyni egy kép festését, mindig nyitott kérdés maradt számára: készen van-e a mű? A vázlatok esetében nem érezte ezt a nyomást, ezért hatnak ma is annyira frissnek a tárlaton szereplő munkák - teszi hozzá Gärtner Petra.

A második témakör: a népművészet, mint ihlető forrás. Amikor 1890-ben megfestette a Szénagyűjtők és az Úrvacsora című műveit amik ismertté tették a nevét naturalista stílusú népi zsánerképeket alkotott. Ám egyre fontosabb festészeti kérdéssé vált számára: hogyan lehetne a képzőművészetben megteremteni a magyaros stílust? Érdekelni kezdték a magyar a népművészeti tárgyak, viseletek. Párizsi évei alatt, 1902-től nyaranta hazatért, hogy a Sárközben, majd a sokác vidéken fessen. Gyűjtötte is a népművészet reprezentatív tárgyait. A kiállítás a gyűjteményéből is felvonultat néhányat, de láthatjuk a sorozat első darabjaiként ismert Keresztelő Őcsényben és az Őcsényi menyecske című festményeket is, amelyeket a sárközi viselet ihletett.

A népművészet inspirálta művek mellett kapott helyet harmadik témakör, a Kelet bűvöletében . A párizsi világkiállítások nyomán a 19. században újra felfedezik a keleti művészetet. Csók is vásárolt efféle tárgyakat és nagy becsben tartotta őket. Ezek is szerepelnek festményein, de nem az eredetük, jelentésük izgatta, hanem az egzotikumuk, a míves kidolgozottságuk, a forma- és színgazdagságuk.

A negyedik témakör az Édes otthon, az alkotó kötődéseit igyekszik láttani. 1905-ben, Párizsban született meg a művész lánya, Csók Júlia, azaz Züzü, akiről születésétől kezdve rendszeresen festett portrékat az alkotó. A tárlat ezekből is bemutat néhányat, no és persze, a feleségéről készült, legszebb képek is láthatók, köztük a kékruhás , a fehérvári múzeum gyűjteményéből. Sőt, a Csók szüleiről festett portrékat is igen fontosnak tartotta Gärtner Petra. Azt mondja, igazi érdekesség, hogy az apa, az uradalmi molnár és malomtulajdonos, akinek semmi köze nem volt a művészethez, sosem állt a fia útjába, sőt, egyenesen támogatta törekvéseit...

Az ötödik témakör A derűs élet a kiállítás legnagyobb szelete. Itt szerepelnek az idilli kertábrázolások, a Balaton képei, s a pusztakengyeli sorozat darabjai. Izgalmas dolog, hogy Csók István, aki naturalista stílusú, figurális képekkel indult, az impresszionista Balaton-ábrázolásokkal eljut a nagy semmi érzékeltetéséhez - ahol ég és a víztükör összeér...

Problémamentes, idilli, sosemvolt világot idéznek ezek a művek. Gärtner Petra azt mondja, a válogatásba természetesen nem kerülhetett be minden. Ez csupán az életmű egy darabja, ám a derű, az életigenlés igenis meghatározó volt Csók művészetében.

A kiállítás az Utolsó tájképpel zárul az alkotó élete végén született, és befejezetlen maradt. A kopár fák mintha az elmúlást idéznék...