Hétvége

2008.12.20. 03:26

Ragyogó betlehemi csillagok

Az enyingi Cserepes csűrben kerámiából készült a betlehem, két fülei asszony gyönygyökből fűzte, a sárbogárdi alkotó dióhéjban ágyazott meg Jézuskának és Máriának, a fehérvári csipkeverő csipkébe öltöztette őket...

Zágoni Erzsébet

Templomi csend A Szabadművelődés Háza kiállítótermében, ahol a belépőt a táci Gelencsér Julianna míves betleheme fogadja, meg Jakab Andrásné vert csipkébe öltöztette Máriája. Aranyszálakból szőtte glóriáját, csipke a fejfedője, a stólája, a blúza, kisdedét is csipkébe bugyolálta. Van itt dunaújvárosi pályázó: Gubáné Pintér Annamária, sárbogárdi alkotók, köztük Szabóné Czuczai Katalin, akinek egyik kedves leleménye a dióhéjbetlehem. Gyermekmunkák is láthatók: a Tolnai és a Munkácsy általános iskola diákjai kerámiából, tűzzománcból formáltak betlehemi életképeket, az Arany János iskola gyermekrajzokkal, gyurmákkal járult hozzá a sokszínűséghez. Az agárdi Chernel István iskola Csutkababa kézműves szakköre is kitett magáért. Az áhítatot fokozzák Szűcsné Novák Mária tűzzomácai, Csík László Jézusa, Kató Balázsék kerámiafigurái. 



Mindig vannak új ötletek, új színfoltok. Két fülei asszony: Bakó Józsefné és Sári Elekné gyöngyös betlehemet készített. Színes gyöngyökből fűzték a szent családot, a Jézuska születésének hírére érkező királyokat és az állatfigurákat. Bakó Józsefné sok mindenben mesterkedik: kézimunkázik, táncol, énekel, tagja a színjátszók körének.

- Harmincéves az idősek klubja, őket is köszöntjük meg betlehemezünk. Egy férfi van a csapatban, az is harmonikás, ő szokott kísérni bennünket, így a férfiszerepeket is a nők játsszák. A fellépő ruhákat a nővérem varrta, a magamét én készítettem. Édesanyánk varrónő volt, az egy fiú mellett négyen voltunk lányok, nekünk meg kellett tanulni szabni, varrni, kötni, hímezni - sorolja a nagymama, akinek hat lányunokája van. Az egyik gyöngyből készült karácsonyfadíszeket, gyöngyös angyalkákat kért.

A karácsonyi jászoltisztelet a 16-17. században nemcsak a templomokban, kolostorokban, hanem a kastélyokban, a főúri rezidenciákban is elterjedt, később a családi otthonok szentsarkaiban is megjelent. II. József 1782-ben megtiltotta a karácsonyi jászolállítást a Hasbsburg Birodalom templomaiban, ám a népben olyan erős volt a jászoltisztelet, hogy a tiltást 1804-ben visszavonták - tudtam meg Lukács László Hitel-béli tanulmányából.

- A 19. században a karácsonyfa térhódítása veszélyeztette a karácsonyi jászol létét, úgy tűnt, hogy a jászlak ismét a padlásra, a múzeumokba kerülnek. A falvakból beköltöző elővárosi munkásság karolta föl a jászolállítást, kerménypapírból vágott, olcsó figurákból készített jászlak jelentek meg a munkáslakásokban. Szudétanémet területen és Sziléziában 1900 körül kezdődött a jászolmeg-újítási mozgalom. Később egyesületek népszerűsítették az esztétikailag igényes jászlak állítását a templomokban és a családi otthonokban. Ez a mozgalom nem csupán a német nyelvterületen, hanem egész Közép-Európában elterjedt. A Magyar Betlehemes Mozgalmat Schwartz Elemér, a német nyelvészet és a néprajz professzora alapította 1936-ban... - mesélte Fehérvár néprajz professzora.

Történelmi okokból ez nálunk szünetelt, ám nyolc éve a szellemiség újjáéledt a kézművesek betlehemkészítő igyekezetében, a meghirdetett pályázatok ösztönzéseiben. Az alkotások színe-javából országos kiállítást is rendeznek, a mostani seregszemlén Gelencsér Julianna, Radetzkyné Csilla és Szűcsné Novák Mária képviseli Fehérvárt és a megyét.

Kató Balázs szüleiben is élt a jászoltisztelet hagyománya, Cserepes csűrjükben pedig a hagyományok tisztelete és az újítások izgalma. A Balaton keleti kapujában lévő enyingi műhelyük hangulatos vidéki környezetben várja a fazekasság fortélyaira kíváncsi látogatókat, akik szemtanúi lehetnek annak, hogy egy sárcsomóból hogyan kerekednek, gömbölyödnek a gyönyörűséges formák. A családi műhelyben a férj és feleség meg Balázs fiuk mesterkedik. A kiállításon látható kerámiabetlehemük közös műalkotás. Az apa elmesélte, hogy élénken emlékszik arra a kamaszkori karácsonyára, amikor lázadásból nem mentek haza, kimaradtak az ünnepi készülődésből, inkább beültek egy moziba, és megnézték a Könnyűlovasság támadását. Hazatérése kínos volt, mert rájött: lázadása sikertelennek, értelmetlennek bizonyult. Fiainak eszükbe sem jut az efféle szembenállás, boldogok, hogy egy jó családban élhetnek.

Amikor a középső fiú Siófokra járt gimnáziumba, az osztályában csak ketten voltak, akiknek nem váltak el a szüleik. Ő ma Deák B. Gyula zenekarában dobol, akinek tegnap volt a születésnapi bulija a Körcsarnokban. A világjáró harmadik gitáros akar lenni... Az apa boldogan mondta: Örömünket megleljük egymásban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!