Hétvége

2008.08.09. 02:29

Az élet három aranyszabálya

Sokszor sajnos futószalagon történik a vizsgálat és a kezelés, ez pedig nem helyes. Ehelyett inkább végig kell gondolni, mi az, amivel a legjobbat tesszük a betegnek, milyen beavatkozással lesz jobb az élete? Ez a leglényegesebb, a helyes válaszhoz pedig gondolkodó orvosokra van szükség - vallja Forster Tamás.

Tihanyi Tamás

Forster Tamás

1954, Székesfehérvár

Székesfehérváron, a régi nevén  Béke téri általános iskolában kezdett tanulni,  a  József Attila (a mai ciszterci Szent István) Gimnáziumban érettségizett, majd   a Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1979-ben diplomázott

Gyakornokként a szegedi klinikán állt munkába, ahol ma már    tanszékvezető egyetemi tanárként ő a rangos  intézet vezetője, s  elnöke lett a Magyar Kardiológusok  Társaságának

Nős, előző házasságából két fia van   egyikük fogorvos, a másik fiú nemrégiben érettségizett

- Egy életre meghatározó élményt jelentettek kiváló pedagógusaim: Tóth Lajos tanította a biológiát, Futó László a fizikát. Az osztályban többen amolyan kémia-fizika-biológia-specialistákká váltunk.

- Mi volt az, amit ők másként csináltak a katedrán?

- Klasszikus, régi vágású tanárok voltak, akik nemcsak azzal foglalkoztak, hogy elmondták az anyagot, aztán kikérdezték, hanem megpróbálták felkelteni az érdeklődésünket is. Ez nem mindenkinél működött így akkor sem, manapság pedig egyre kevésbé lehet hasonlót tapasztalni. Még a délutánjaimat is fizikakísérletekkel töltöttem.

- Mi terelte az orvoslás felé?

- Egy hónapot a nyárból gyerekként sokáig Sárkeresztúron töltöttem, s egyszer kaptam egy vakbélgyulladást, amivel kórházba kerültem, s megoperáltak. Akkor döntöttem el, hogy nem mérnök, hanem orvos lesz belőlem.

- Ennyire meghatározó élmény volt egy vakbélműtét?

- Bármilyen furcsa, összességében igen, így történt.

- Korán Szegedre került, s ott dolgozik ma is. Mi a legfontosabb az ön számára? A klinika vezetése, a publikáció, a tudományos munka vagy a műtét?

- Az intézmény vezetése a szükséges rossz kategóriája, mert az adminisztráció nagysága miatt egyre kevesebb idő jut arra, hogy betegekkel foglalkozzam. Jó az, hogy sokan felkeresnek a panaszaikkal, s bíznak bennem. A gyógyítás, a kutatás és az oktatás hármasa mellett fontos, hogy nyolc éve tagja vagyok a kardiológiai szakmai kollégiumnak, s számít a véleményem.

- Az önök véleménye is annyira megoszlik egyes kérdésekben, mint a társadalomé?

- Nyilván akad ilyen vagy olyan szimpátiát érző az orvosok között, de mindig arra törekszünk, hogy szakmai szemszögből ítéljünk, s ne törődjünk a felmerülő másodlagos politikai tartalmakkal.

- A halálozási adatok szerint riasztó a magyarok egészségügyi helyzete, s ezen belül is az ön szakterületének mutatói vészesen rosszak. Megerősíti ezt?

- A legtöbb halál okozója Magyarországon valamelyik szív- vagy érrendszeri betegség. Az elhalálozottak több mint a fele e körből kerül ki, utána következnek a daganatos betegségek, s a többi előforduló kór... A huszonhét európai ország között, a két újonnan belépő Romániát és Bulgáriát leszámítva, mi vagyunk az utolsó helyen a statisztikában.

- Ennyire rosszul élünk, vagy öröklött ez a hajlam?

- Nehéz megmondani, mi ennek a pontos oka, de az biztos, hogy a magyar életmód nem a szív- és érrendszeri betegségek ellen dolgozik. A zsíros étkezés, a mozgásszegénység sokat nyom a latban, bár biztosan van némi genetikai hajlam is. Szlovákia, vagy Lengyelország nem áll döntően jobban gazdaságilag, mint hazánk, ott mégis sokkal jobbak az eredmények. Az egészségügy megítélésének is nagy szerepe van, alapkérdés, hogy a kormányzat mennyire támogatja ezt a területet. Lengyelországban óriási beruházások történtek, laboratóriumokat fejlesztettek ki, és sokat tettek azért, hogy az utolsó pillanatban megmenthetőek legyenek a betegek. Nálunk is tapasztalható némi fejlődés, de a hiányosságok egyértelműek.

- Papp Lajos szívsebész professzor néha egyenesen katasztrofális helyzetről beszél. Igaza van, amikor ezt mondja?

- Ezt túlzónak érzem, 2001-hez képest például a halálozási mutatók mintha már csökkennének. Látszanak eredmények, csak éppen nem olyan mértékben, mint ahogyan az elvárható lenne.

- Mi hiányzik a legjobban?

- Pénz, pénz, pénz... Nem csak a háborúhoz, az egészségügyhöz is rengeteg pénz kell, de szükséges az akarat is az előrelépéshez. Azt mondják, az egészségügy pazarlóan dolgozott, s a megszorítások után javult a helyzet, a valóságban azonban nagyon sok területről hiányzik a pénz.

- Ezért sok jó szakember itthoni fizetésének többszöröséért külföldön dolgozik. Az ön intézményében is így van ez?

- Sok kollégám távozott, de többen hazatértek a nagyobb anyagi megbecsültség ellenére, mert nem minden a pénz. Az idegenből érkezett orvosokat gyakran kihasználják, s nem kapják meg az őket megillető tiszteletet. Ettől függetlenül gond az anyagiak közötti hatalmas különbség.

- Azt ne mondja, hogy önt nem hívták...

- De igen, Hollandiában ajánlottak fel egy vezetői állást, de nemet mondtam.

- Milyen hosszú a műtétek várólistája a kardiológiában?

- A szívműtétek száma nagyjából megfelelő, de a katéteres várólista nagyon hosszú. Óriási különbségek vannak. Negyven-ötven szívátültetésre volna szükség hazánkban évente, ez egyébként az európai átlag, de tavaly például csak 22-re volt lehetőség.

- Mire lát nagyobb esélyt? Pénzre, vagy arra, hogy a napjainkat megváltoztassuk?

- Amikor operálunk, az életet mentjük meg sokszor az utolsó pillanatban, ezért sokkal fontosabb lenne a megelőzés, azzal lehetne igazán nagy eredményeket elérni. Ezért létezik az Egészséges Szív Európai Chartája elnevezésű mozgalom: ez megfogalmazza, mit kellene tennie az egyénnek ahhoz, hogy elkerülje a szívbetegségeket. Nem egy, már beteg embercsoportot kell nagyon drága eszközökkel meggyógyítani, inkább a fiatalokat kell helyes életre nevelni, befolyásolni.

- Hogyan szól az életeket megmentő recept, doktor úr?

- Három szabály van, egyik sem bonyolult. A dohányzásra nem kell rászokni, vagy le kell szokni róla. Együnk minél több zöldséget, gyümölcsöt, mozogjunk leg-alább fél órát naponta aktívan. Ehhez nem kell sok pénz. Nem lesz holnapra eredmény, de öt-tíz év múlva óriási lépést lehet tenni egy egészségesebb társadalom érdekében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!