Hétvége

2008.08.23. 02:29

00Tamás bátya leszármazottai

A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége által Székesfehérváron rendezett konferencián a 20. század magyar feltalálóiról és a mai közállapotokról tartott előadást Vedres András, a Feltalálók Világszövetségének elnöke. A rendezvény végén beszélgettünk a világ és benne Magyarország lehetőségeiről.

MTI

- Előadásában kiemelte, a jövőben döntő lesz, hogyan tudunk élelmet előállítani. Mi magyarok, hogyan vehetünk részt ebben a folyamatban?

- Egyre több mindent kell feltalálnunk, aminek segítségével élelmet tudunk biztosítani. Hárommilliárd ember éhezik a Földön, ezen valahogy változtatni kell, és ez csak úgy megy, ha feltalálunk. Az aztán már más kérdés, hogy a megtermelt javakat úgy kell elosztani, hogy az éhezőknek is jusson belőle. Nem Japán szintjével versenyezve, hanem a magunk szintjén, de fel kell találnunk. 1986-ban nagyjából azonos számot mutattak az amerikai és a magyar találmányok, ma az USA-ban 250-szer több születik, mint nálunk.

- Mi az oka ennek a brutális visszaesésnek?

- A rendszerváltás után a termelő vállalkozások száma elkezdett fogyni. Úgy alakultak a dolgok, hogy nincs szükség műszaki megoldásokra. Jelenleg nem érdeke az embereknek feltalálni, az emberek pedig érdekből cselekednek. Miután az érdekviszonyokat eltompítottuk, például azzal, hogy míg a 80-as években mesés pénzeket kaphatott egy feltaláló a találmányáért, ma a töredékét, ide jutottunk. Marad a szenvedély, ami egy elég bonyolult társadalmi kategória. Amikor ilyen búvaltbélelt nemzet lettünk, az emberekben nem buzog a szenvedély. Szóval ebből a háromból - szenvedély, szükség, érdek - most egy sincs meg.

- Hogyan lehetne ebből az apátiából kijönni, milyen irányba kellene változtatni, hogy beinduljunk ?

- Sokan azt mondják, legyen tízszer annyi találmány, akkor majd lesz több innováció, elkezd a gazdaság pezsegni. Én meg azt mondom, előbb pezsegjen a gazdaság, majd aztán lesznek megoldások. A kínálati oldalról kell a dolgok elé szaladni. A kínálat az alkotás, a kereslet pedig az innováció, a termelés, a kereskedelem. Ahhoz, hogy növeljem a kínálatot, nem elég csak vágyni arra, hanem ahol be lehet avatkozni, mondjuk az érdekviszonyok oldaláról, ott be is kell avatkozni. Az államnak, okosan olyan érdekviszonyokat kell teremteni, hogy az emberek alkossanak. Hiszen lehet olyan viszonyokat teremteni, hogy az emberek kereskedjenek, vagy szívják a marihuánás cigarettát, vagy ezt csinálják, és azt ne csinálják. Intézkedések kérdése, és az emberek aszerint kezdenek el cselekedni.

- A szomszédunkban, Gárdonyban egyedülálló projektbe kezdtek, ökovárost szeretnének kialakítani. Hogyan kell ezt elképzelni, milyen lesz?

- Egy olyan település, amelynek minden rezdülése kielégíti az ökológiai szempontokat. Az emberek ennek jegyé-ben próbálnak élni. Ide tartozik a gyógyvíz, a madárpark, a tó. Amit nem teszünk tönkre, sőt olyan tevékenységeket preferálunk, hogy az ökológiai jelleg domináljon. Ebből aztán lesz egy valóságos ökoturizmus, mert az ott élőknek is meg kell élniük, és az nem várható, hogy gyárak települnek oda. Ilyen adottságokkal rendelkező helyen nincs más alternatíva. Vannak kisebb dolgok néhány helyen, például ökolakópark, de, hogy tudatosan, egy város gazdálkodásának a középpontjába legyen ez a gondolat állítva, az egyedülálló.

- A beszélgetés elején már érintettük, hogy jelenleg nem igazán éri meg feltalálni. Ehhez az állapothoz nagyban hozzájárult a 2001-es, Orbán-kormány féle törvénymódosítás. Mit eredményezett pontosan ez a változás?

- Így van, az emberek érdekeltségét nagyban csökkentette, ki lettek szolgáltatva a munkáltatójuknak. Ugyanis a törvény változása óta a munkáltató nem köteles arányos díjazást adni a munkavállalónak, ha az ő alkotását hasznosítja, meg van engedve az amerikai rendszer. Ami azt jelenti, hogy ha valaki beáll egy céghez, kötnek vele egy szerződést, adnak neki mondjuk egy dollárt, amivel megveszik a jövőbeni összes alkotását, és neki semmilyen követelése nem lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kap semmit a cégtől, beállhat például három kockával előrébb a parkolóhelyre, aztán egyszer csak kap egy üdülési csekket, hogy menjen el a családjával nyaralni, vagy nagyobb pénzösszeggel honorálják. De ez távolról nem azonos az arányos díjazással. Az országok egy részében átvették ezt az amerikai modellt, máshol - ahová mi is tartoztunk - nem. Ilyen Németország vagy Franciaország. Ott a szabadalmi törvényben benne van, hogy hasznosítás esetén a feltalálónak arányos díjazásban kell részesülnie.

Nálunk az egész mögött a General Electric levele állt, amit annak idején a magyar kormánynak küldött. Az volt benne, hogy ha nem módosítják a szabadalmi törvényt úgy, ahogy azt ők szeretnék, akkor nem jönnek ide. A kormány meggondolta, majd egy fél év alatt módosította. Az ellenzék ugyan ellene szavazott, de az nem volt elég.

- Ha nem változtattak volna a rendeleten, biztos, hogy nem jön ide a GE?

- Vagy ide jöttek volna, vagy nem, ezt nem lehet megmondani. És ha nem, akkor mi történt volna? Most meg elmennek. Nekik nyilván egyszerűbb volt, ha a saját szájízük szerint vannak a dolgok, ahogy Amerikában. Ez pedig nem más, mint a szellemi rabszolgaság. Amit nem én mondok, hanem maguk az amerikai szervezetek, de ők nem tudnak és nem mernek ez ellen fellépni, mert az egyenlő lenne egy Spartacus-lázadással. Ne felejtsük el, hogy Deák Ferenc korában az Egyesült Államokban még rabszolgaság volt. Az egy olyan mentalitás. Ma is rabszolgaság van, csak szellemi. A Tamás bátya kunyhója a mába ültetve. Most nem a gyapotszedők a rabszolgák, hanem azok, akik képesek gondolkozni. Végül is Tamás bátyáéknak is jó dolguk volt, kaptak babfőzeléket, tiszta ruhát, kifizették a petróleumot a lámpájukba.

- 2007-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal átszervezésével leálltak a pályázatok. Megindultak mára ezek a források, hol tart a támogatási rendszer?

- A pályázatok azóta sem indultak meg, tovább folytatódik tehát az innovációban ez az időlyuk, az idő pedig egy nagyon fontos tényező ezen a területen. Ha egy támogatás megindul, aztán megáll, az nagyon nehezíti a munkát.

- Egyre több mindent kell feltalálnunk, aminek segítségével élelmet tudunk biztosítani. Hárommilliárd ember éhezik a Földön, ezen valahogy változtatni kell, és ez csak úgy megy, ha feltalálunk. Az aztán már más kérdés, hogy a megtermelt javakat úgy kell elosztani, hogy az éhezőknek is jusson belőle. Nem Japán szintjével versenyezve, hanem a magunk szintjén, de fel kell találnunk. 1986-ban nagyjából azonos számot mutattak az amerikai és a magyar találmányok, ma az USA-ban 250-szer több születik, mint nálunk.

- Mi az oka ennek a brutális visszaesésnek?

- A rendszerváltás után a termelő vállalkozások száma elkezdett fogyni. Úgy alakultak a dolgok, hogy nincs szükség műszaki megoldásokra. Jelenleg nem érdeke az embereknek feltalálni, az emberek pedig érdekből cselekednek. Miután az érdekviszonyokat eltompítottuk, például azzal, hogy míg a 80-as években mesés pénzeket kaphatott egy feltaláló a találmányáért, ma a töredékét, ide jutottunk. Marad a szenvedély, ami egy elég bonyolult társadalmi kategória. Amikor ilyen búvaltbélelt nemzet lettünk, az emberekben nem buzog a szenvedély. Szóval ebből a háromból - szenvedély, szükség, érdek - most egy sincs meg.

- Hogyan lehetne ebből az apátiából kijönni, milyen irányba kellene változtatni, hogy beinduljunk ?

- Sokan azt mondják, legyen tízszer annyi találmány, akkor majd lesz több innováció, elkezd a gazdaság pezsegni. Én meg azt mondom, előbb pezsegjen a gazdaság, majd aztán lesznek megoldások. A kínálati oldalról kell a dolgok elé szaladni. A kínálat az alkotás, a kereslet pedig az innováció, a termelés, a kereskedelem. Ahhoz, hogy növeljem a kínálatot, nem elég csak vágyni arra, hanem ahol be lehet avatkozni, mondjuk az érdekviszonyok oldaláról, ott be is kell avatkozni. Az államnak, okosan olyan érdekviszonyokat kell teremteni, hogy az emberek alkossanak. Hiszen lehet olyan viszonyokat teremteni, hogy az emberek kereskedjenek, vagy szívják a marihuánás cigarettát, vagy ezt csinálják, és azt ne csinálják. Intézkedések kérdése, és az emberek aszerint kezdenek el cselekedni.

- A szomszédunkban, Gárdonyban egyedülálló projektbe kezdtek, ökovárost szeretnének kialakítani. Hogyan kell ezt elképzelni, milyen lesz?

- Egy olyan település, amelynek minden rezdülése kielégíti az ökológiai szempontokat. Az emberek ennek jegyé-ben próbálnak élni. Ide tartozik a gyógyvíz, a madárpark, a tó. Amit nem teszünk tönkre, sőt olyan tevékenységeket preferálunk, hogy az ökológiai jelleg domináljon. Ebből aztán lesz egy valóságos ökoturizmus, mert az ott élőknek is meg kell élniük, és az nem várható, hogy gyárak települnek oda. Ilyen adottságokkal rendelkező helyen nincs más alternatíva. Vannak kisebb dolgok néhány helyen, például ökolakópark, de, hogy tudatosan, egy város gazdálkodásának a középpontjába legyen ez a gondolat állítva, az egyedülálló.

- A beszélgetés elején már érintettük, hogy jelenleg nem igazán éri meg feltalálni. Ehhez az állapothoz nagyban hozzájárult a 2001-es, Orbán-kormány féle törvénymódosítás. Mit eredményezett pontosan ez a változás?

- Így van, az emberek érdekeltségét nagyban csökkentette, ki lettek szolgáltatva a munkáltatójuknak. Ugyanis a törvény változása óta a munkáltató nem köteles arányos díjazást adni a munkavállalónak, ha az ő alkotását hasznosítja, meg van engedve az amerikai rendszer. Ami azt jelenti, hogy ha valaki beáll egy céghez, kötnek vele egy szerződést, adnak neki mondjuk egy dollárt, amivel megveszik a jövőbeni összes alkotását, és neki semmilyen követelése nem lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kap semmit a cégtől, beállhat például három kockával előrébb a parkolóhelyre, aztán egyszer csak kap egy üdülési csekket, hogy menjen el a családjával nyaralni, vagy nagyobb pénzösszeggel honorálják. De ez távolról nem azonos az arányos díjazással. Az országok egy részében átvették ezt az amerikai modellt, máshol - ahová mi is tartoztunk - nem. Ilyen Németország vagy Franciaország. Ott a szabadalmi törvényben benne van, hogy hasznosítás esetén a feltalálónak arányos díjazásban kell részesülnie.

Nálunk az egész mögött a General Electric levele állt, amit annak idején a magyar kormánynak küldött. Az volt benne, hogy ha nem módosítják a szabadalmi törvényt úgy, ahogy azt ők szeretnék, akkor nem jönnek ide. A kormány meggondolta, majd egy fél év alatt módosította. Az ellenzék ugyan ellene szavazott, de az nem volt elég.

- Ha nem változtattak volna a rendeleten, biztos, hogy nem jön ide a GE?

- Vagy ide jöttek volna, vagy nem, ezt nem lehet megmondani. És ha nem, akkor mi történt volna? Most meg elmennek. Nekik nyilván egyszerűbb volt, ha a saját szájízük szerint vannak a dolgok, ahogy Amerikában. Ez pedig nem más, mint a szellemi rabszolgaság. Amit nem én mondok, hanem maguk az amerikai szervezetek, de ők nem tudnak és nem mernek ez ellen fellépni, mert az egyenlő lenne egy Spartacus-lázadással. Ne felejtsük el, hogy Deák Ferenc korában az Egyesült Államokban még rabszolgaság volt. Az egy olyan mentalitás. Ma is rabszolgaság van, csak szellemi. A Tamás bátya kunyhója a mába ültetve. Most nem a gyapotszedők a rabszolgák, hanem azok, akik képesek gondolkozni. Végül is Tamás bátyáéknak is jó dolguk volt, kaptak babfőzeléket, tiszta ruhát, kifizették a petróleumot a lámpájukba.

- 2007-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal átszervezésével leálltak a pályázatok. Megindultak mára ezek a források, hol tart a támogatási rendszer?

- A pályázatok azóta sem indultak meg, tovább folytatódik tehát az innovációban ez az időlyuk, az idő pedig egy nagyon fontos tényező ezen a területen. Ha egy támogatás megindul, aztán megáll, az nagyon nehezíti a munkát.

- Egyre több mindent kell feltalálnunk, aminek segítségével élelmet tudunk biztosítani. Hárommilliárd ember éhezik a Földön, ezen valahogy változtatni kell, és ez csak úgy megy, ha feltalálunk. Az aztán már más kérdés, hogy a megtermelt javakat úgy kell elosztani, hogy az éhezőknek is jusson belőle. Nem Japán szintjével versenyezve, hanem a magunk szintjén, de fel kell találnunk. 1986-ban nagyjából azonos számot mutattak az amerikai és a magyar találmányok, ma az USA-ban 250-szer több születik, mint nálunk.

- Mi az oka ennek a brutális visszaesésnek?

- A rendszerváltás után a termelő vállalkozások száma elkezdett fogyni. Úgy alakultak a dolgok, hogy nincs szükség műszaki megoldásokra. Jelenleg nem érdeke az embereknek feltalálni, az emberek pedig érdekből cselekednek. Miután az érdekviszonyokat eltompítottuk, például azzal, hogy míg a 80-as években mesés pénzeket kaphatott egy feltaláló a találmányáért, ma a töredékét, ide jutottunk. Marad a szenvedély, ami egy elég bonyolult társadalmi kategória. Amikor ilyen búvaltbélelt nemzet lettünk, az emberekben nem buzog a szenvedély. Szóval ebből a háromból - szenvedély, szükség, érdek - most egy sincs meg.

- Hogyan lehetne ebből az apátiából kijönni, milyen irányba kellene változtatni, hogy beinduljunk ?

- Sokan azt mondják, legyen tízszer annyi találmány, akkor majd lesz több innováció, elkezd a gazdaság pezsegni. Én meg azt mondom, előbb pezsegjen a gazdaság, majd aztán lesznek megoldások. A kínálati oldalról kell a dolgok elé szaladni. A kínálat az alkotás, a kereslet pedig az innováció, a termelés, a kereskedelem. Ahhoz, hogy növeljem a kínálatot, nem elég csak vágyni arra, hanem ahol be lehet avatkozni, mondjuk az érdekviszonyok oldaláról, ott be is kell avatkozni. Az államnak, okosan olyan érdekviszonyokat kell teremteni, hogy az emberek alkossanak. Hiszen lehet olyan viszonyokat teremteni, hogy az emberek kereskedjenek, vagy szívják a marihuánás cigarettát, vagy ezt csinálják, és azt ne csinálják. Intézkedések kérdése, és az emberek aszerint kezdenek el cselekedni.

- A szomszédunkban, Gárdonyban egyedülálló projektbe kezdtek, ökovárost szeretnének kialakítani. Hogyan kell ezt elképzelni, milyen lesz?

- Egy olyan település, amelynek minden rezdülése kielégíti az ökológiai szempontokat. Az emberek ennek jegyé-ben próbálnak élni. Ide tartozik a gyógyvíz, a madárpark, a tó. Amit nem teszünk tönkre, sőt olyan tevékenységeket preferálunk, hogy az ökológiai jelleg domináljon. Ebből aztán lesz egy valóságos ökoturizmus, mert az ott élőknek is meg kell élniük, és az nem várható, hogy gyárak települnek oda. Ilyen adottságokkal rendelkező helyen nincs más alternatíva. Vannak kisebb dolgok néhány helyen, például ökolakópark, de, hogy tudatosan, egy város gazdálkodásának a középpontjába legyen ez a gondolat állítva, az egyedülálló.

- A beszélgetés elején már érintettük, hogy jelenleg nem igazán éri meg feltalálni. Ehhez az állapothoz nagyban hozzájárult a 2001-es, Orbán-kormány féle törvénymódosítás. Mit eredményezett pontosan ez a változás?

- Így van, az emberek érdekeltségét nagyban csökkentette, ki lettek szolgáltatva a munkáltatójuknak. Ugyanis a törvény változása óta a munkáltató nem köteles arányos dí

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!