Hétvége

2007.06.16. 02:26

Tündérszárnyon a Tisza fölött

Már távolról mozogni látszik a víz, a felszínen zúg valami, amit úgy takarnak a parti lombok, mint nászi ágyat a baldachin. A függönyt elhúzva , a bozóton átgázolva, az áramló tömeg apró szárnyak ezreivé bomlik.

Lovász Lilla

Ebben az évben ismét nagy virágzásra lehet számítani, hiszen már az első napok is látványosak voltak , mondja Tallósi Béla, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre. Sok elmélet születik arról, hogy melyik évben lehet sok kérészt látni a Tisza fölött, de a KTTK munkatársa szerint leginkább a magas vízállás hat a rovarok mennyiségére. A kérész lárvája három-négy évig magát az agyagos talajba fúrva fejlődik - amire egyébként ma már egyedül a Tisza folyómedre alkalmas -, s amikor elérkezik az idő, átalakul rovarrá.

A természet csodája, hogy perceken belül ivarérett egyedek válnak a nemrég még lárva formában a talajban élő állatokból. Tallósi Bélától - aki megrögzött rovarász - megtudtuk, a legtöbb bogárnak, miután kibújt a bábból, egy nap kell csupán arra, hogy a kitinpáncélja megkeményedjen, s még ennél is több, amíg ivaréretté válik. Ezzel szemben a kérész néhány óra alatt lerendez mindent. Az állat a vízből, lárva mivoltából pár perc múltán repülőképes rovar lesz. Kiszáll a partra, rendszerint egy fűzfaágba kapaszkodva szó szerint letolja magáról a bőrt, majd elhagyva gyermekkorát a folyó közepére igyekszik, hogy ott a víz felszínén várakozó nőstények közül párra leljen. A megtermékenyítés után a hím majdnem nyomban elpusztul, a nőstény pedig felrepül a víz fölé, akár tizenöt, húsz méter magasba is, és a haladási irányhoz képest felfelé indul, a folyó közepén, óriási felhőben. Ezt hívják úgymond kompenzációs repülésnek , folytatja Tallósi Béla, s az rá a magyarázat, hogy a kérész igyekszik nagyjából ugyanarra a partszakaszra juttatni a petét, ahol ő maga is kikelt. A megtermékenyített petéből pár nap alatt kikelő lárva csakis az agyagos talajba jutva képes kifejlődni, a Tisza medre azonban nem mindenhol alkalmas erre, sok a homokos partszakasz. A vízen a párzás közben lefelé haladva pedig a nőstény jókora távolságot megtehet ettől a ponttól, ezért tehát a felfelé repülés.

A nőstények még sötétedés után is repülnek, de a tudományos magyarázattal ellentétben nem mindig fölfelé. Egy részük, ahogy már az évek során tapasztaltam, éppen folyási irányban, lefelé röpköd. Ami vagy azt jelenti, hogy sántít a sok magyarázat, vagy egyszerűen eltévednek az állatok. Így, főként a nagyobb kanyarulatoknál igazi felhőket láthatunk, a szembejövők összetorlódnak a szabályosan közlekedőkkel, és szinte áthatolhatatlan tömeg keletkezik a vízfelszín fölött.

Persze, mindez csak akkor, ha minden együtt áll. Először is kell némi árvíz, de legalábbis magas vízállás. Ha a rajzás olyan időben van, amikor éppen nagyon alacsony a Tisza, megfigyelhető, hogy három-négy év múlva, tehát amikor a lárvák kikelnének, nem nagyon számíthatunk virágzásra. Nagyon jó virágzásokat láthattunk 2001. és 2003. között, sőt a 2003. évi talán az évszázad legnagyobbja volt. Ehhez az kellett, hogy 1998-tól 2000-ig az évszázad árvizeit éljük meg. Tavaly egyáltalán nem volt kérészrajzás, hiába az azt három évvel megelőzőt, ha akkor az alacsony vízállás miatt nem maradtak meg a lárvák.

Aztán szükséges még az is, hogy meleg, nyári este legyen, ne fújjon a szél - hiszen akkor nehezen maradnának a meder közepén a könnyű testű állatok -, ne essen az eső. Volt olyan év, például a 2000-es, amikor éppen elkezdődött a rajzás, s kéthetes hideg, esős idő állt be. Ilyenkor a lárvák az agyagfuratokban maradnak még egy évig, elmarad a fantasztikus jelenség, de a következő évben annál is nagyobb virágzásra lehet számítani, hiszen egyszerre kétévnyi kérész röpköd majd: persze csak akkor, ha a fent említett körülmények teljesülnek. Az időjárási feltételek általában június közepén a legmegfelelőbbek, idén azonban már a hónap első hetében elkezdődött a kérészrajzás - akárcsak a nyár, ez is előbb indult. Ám huszadikáig még bármikor láthatunk Tisza-virágzást, ha szerencsénk van, és jó helyen vagyunk a megfelelő időben: agyagos partszakasznál, este hat-hét óra tájban, lehetőleg egy csónakban. Akár a vajdasági törökkanizsaiak, akik a virágzás napjain a Tiszán kamarazenekari koncerteket szerveznek egy komphajón. A rovarok mintha a zenére táncolnának...

Egy jónak ígérkező évben sem lehet mindennap kifogni olyan hatalmas virágzást, mint a június 8-i volt, a Tisza dobai szakaszán, Csataszög alatt. Vannak, akik éveket várnak rá: biológusok, természetszeretők határainkon túlról is érkeznek, hogy megcsodálják a kérészek nászát. Nem csoda, hiszen Európában egyedülálló, a világban is ritkaságszámba menő jelenségről van szó. De mindaddig senki nem értheti igazán a Tisza-virágzás körüli hírverést, amíg nem látta testközelből, nem hallotta a millió tündér-lény zsibongását a víz fölött, amíg nem érezte bőrén szárnyuk érintését, miközben, nem törődve az ember szemérmetlen leselkedésével, végrehajtják a természet által rájuk szabott feladatot. Ők egyetlen nap alatt. Előttünk évtizedek állnak, hogy megtaláljuk azt, amiért megszülettünk. S mégis gyakran úgy érezzük, ennyi sem elég.

További képekhez katt ide!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!