Hétvége

2007.06.16. 02:25

A legvidámabb barakk

Figyeljétek összetettségét, szólt a tanárnő... Egykoron, Cseh Tamás dalában, melyben az énekes visszarepített a hatvanas évekbe. Figyeljétek összetettségemet, szól hozzánk képeivel a festő, akit Kósa Jánosnak hívnak.M

Szabó Zoltán

Igaza van Petrányi Zsolt művészettörténésznek: Kósa János munkáin igen nagy számú, közelmúltba vezető jel van, de ezek jelentése nem oldja meg a munkák olvashatóságát. Bajban lenne az, aki a kép egyik elemét a másik után venné végig, és próbálná kiolvasni belőle azt, hogy a festményegyüttesen mit is jelent. Figyeljétek összetettségét, szólt a tanárnő... emlékszik vissza egy osztálykirándulásra Cseh Tamás, és Kósa mintha ugyanerre próbálna rábírni bennünket. Élményei, amelyeket figurákká, tárgyakká, szimbólumokká formál személyesek, de jelentéssel bírnak azok számára is, akik emlékeznek arra a korra, melynek élményeit emlékforgácsokká bontja. Irónia és szentimentalizmus jól adagolt elegyével kelti életre a késő Kádár-kor tárgyi világát, a neoncsöves, szánalmas reklámokat, az orsós magnót, s persze Köbükit. Na és az úttörőnyakkendőt, a barakkot a háttérben, az alsó rétegen barokkos túlzsúfoltságú A legvidámabb barakk című képen.

Mégis, akkor hogyan kerül a csizma az asztalra? Azaz a robot a látszólag klasszikus stílus- és motívumjegyekkel megalkotott műre? Valószínűleg a robotok fura, oda nem illő aprólékos kidolgozásával a zsánerfestészet eredeti illuzionimusa ellen dolgozott. Kósa festészetének egyik tárgya egyénként is a festészet maga, vagyis eljátszik a különféle korok stílusával, módszereivel, hogy aztán rájuk tegye a maga személyes emlékét , ami persze lehet egykori élmény, gondolat, fantázia is. Nevezhetnénk ezt akár privát történelemnek is, és Forgács Péter kitűnő filmje óta nagyon jól tudjuk, hogy mások intimitása, élet-töredékei micsoda kíváncsiságot, érdeklődést váltanak ki a kívülállókban. Valahol mindenki kukkoló egy kicsit. Ezért is nézzük, s próbáljuk értelmezni az asszociációra késztető műveket. Kósa módszere az egybeolvasztás, ugyanolyan műgonddal fest bukolikus tájat, mint a már említett robotot vagy régi korok katonáit. Világképe, gondolkodásmódja a szürrealistákkal rokon. Emlékképei az övék, saját (!) világa csak az övé, de a munkáin elhelyezett jelek mások számára is dekódolhatók. Csak éppen..., de erről már írtam.

Számomra emlékezetes munka a Jó víz, a romantikát (is) idéző stílus-imitációjával és meghökkentő tartalmával. De említhetném a Meseszolgálat, a szürreális-popos Váltócipő, a Lejárt lemez, a Pasolini emlékezete, a Sport című műveket is, a tárlaton látható ötvenből. S nem feledkezhetünk meg a Zichy-sorozatról sem, a grafikákról, melyek nagy műgonddal készített rajzok, de igazi értelmezésükhöz nem árt ismerni kicsit Marcel Duchampot és az ő filozófiáját, művészeti elveit. Az agusztus 20-ig látható tárlat kurátora Izinger Katalin, a Szent István Király Múzeum művészettörténésze. Csakúgy, mint a Baksa-Sooós kiállításé, a Csók képtárban. Mindkettő jó választás volt, tessék csak megnézni őket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!