2006.11.18. 03:28
Én is dinnye, ő is dinnye
Diákként már volt kiállítása Fehérváron, művészként először láthatjuk groteszk hangvételű, a karikatúra és grafika határterületén mozgó alkotásait. Laci bácsi szerint: Minden dinnye! - tárlatának is ez a címe
n is dinnye, te is dinnye, ő is dinnye. Dinnye az egész világ, s dinnye benne minden férfi és nő.
Minden dinnye - ez a címe Táncos Laci bácsi kiállításának, amely a Pelikán Galériában kerekíti azok kedvét, akik nem restek megnézi, megkóstolni egy zseniális grafikus fantázia- és lédús dinnyéit. Lacit móri gimnazista korában ismertem meg, már akkor felhívta magára a figyelmet több más között képzőművészeti tehetségével. Édesanyja, orvos édesapja elköltöztek Mórról, ő pedig érettségi után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, ahol 1980-ban kapta meg a diplomáját. Évtizedekig nem láttam, csak a róla szóló híreket hallottam kiállításairól, könyvbemutatóiról. A Semmelweis Kiadó vezetője, profi csapatával felvirágoztatták a főleg orvosi és művészeti könyveket megjelentető, évente legalább 100 kötetet kiadó céget.
Sok mindent csinál, de a képzőművészethez úgy viszonyul, mint a levegőhöz, a vízhez meg a fényhez. Lételeme. Az alkotás számomra ürügy, hogy közérzetemet az elviselhető határokon belül tarthassam - vallja.
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Minden dinnye - ez a címe Táncos Laci bácsi kiállításának, amely a Pelikán Galériában kerekíti azok kedvét, akik nem restek megnézi, megkóstolni egy zseniális grafikus fantázia- és lédús dinnyéit. Lacit móri gimnazista korában ismertem meg, már akkor felhívta magára a figyelmet több más között képzőművészeti tehetségével. Édesanyja, orvos édesapja elköltöztek Mórról, ő pedig érettségi után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, ahol 1980-ban kapta meg a diplomáját. Évtizedekig nem láttam, csak a róla szóló híreket hallottam kiállításairól, könyvbemutatóiról. A Semmelweis Kiadó vezetője, profi csapatával felvirágoztatták a főleg orvosi és művészeti könyveket megjelentető, évente legalább 100 kötetet kiadó céget.
Sok mindent csinál, de a képzőművészethez úgy viszonyul, mint a levegőhöz, a vízhez meg a fényhez. Lételeme. Az alkotás számomra ürügy, hogy közérzetemet az elviselhető határokon belül tarthassam - vallja.
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Minden dinnye - ez a címe Táncos Laci bácsi kiállításának, amely a Pelikán Galériában kerekíti azok kedvét, akik nem restek megnézi, megkóstolni egy zseniális grafikus fantázia- és lédús dinnyéit. Lacit móri gimnazista korában ismertem meg, már akkor felhívta magára a figyelmet több más között képzőművészeti tehetségével. Édesanyja, orvos édesapja elköltöztek Mórról, ő pedig érettségi után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, ahol 1980-ban kapta meg a diplomáját. Évtizedekig nem láttam, csak a róla szóló híreket hallottam kiállításairól, könyvbemutatóiról. A Semmelweis Kiadó vezetője, profi csapatával felvirágoztatták a főleg orvosi és művészeti könyveket megjelentető, évente legalább 100 kötetet kiadó céget.
Sok mindent csinál, de a képzőművészethez úgy viszonyul, mint a levegőhöz, a vízhez meg a fényhez. Lételeme. Az alkotás számomra ürügy, hogy közérzetemet az elviselhető határokon belül tarthassam - vallja.
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Sok mindent csinál, de a képzőművészethez úgy viszonyul, mint a levegőhöz, a vízhez meg a fényhez. Lételeme. Az alkotás számomra ürügy, hogy közérzetemet az elviselhető határokon belül tarthassam - vallja.
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Sok mindent csinál, de a képzőművészethez úgy viszonyul, mint a levegőhöz, a vízhez meg a fényhez. Lételeme. Az alkotás számomra ürügy, hogy közérzetemet az elviselhető határokon belül tarthassam - vallja.
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
A fehérvári kiállítások sorában az övé üde, friss, szellemes színfolt, amelyet az alkotónak és Szücs Erzsébetnek köszönhetük, ő invitálta a Budapesten élő mestert. Egy ideje ismét a Vértes bűvkörében él, van egy hétvégi háza a gyönyörű Csókakőn, amely újabb hozzáadott értékkel gyarapodot általa. Fehérvári vendégszereplésére készülvén, újabb füzetet kezdett el írni, mivel minden áldott nap rajzol, rengeteg telefüzete van. 2005 szeptemberében a tolla alól ez a rövid és tömör mondat gördült ki: Minden dinnye! Kiderült számára erről a csodáról, hogy könnyen rajzolható forma, nem kell hozzá sok szín, sok hasonlatosságot mutat a természettel és a társadalommal. Grafikailag is gazdag lehetőségek tárháza. Lehet belőle piramist szabni, lehet belőle lemenő vagy felkelő napot formálni. Van benne kör, van benne gömb, vannak benne magvak. Az organikus, az univerzális forma gazdag asszociációra ad lehetőséget. Akár ország is lehet, a kerek világot, a földet, a holdat, de a világmindenséget is szimbolizálhatja. Az orvos, az anatómus azt is meglátja benne, hogy hasonlít a vesekehelyre és az agyra. Még a magyar hajóflotta is megalkotható belőle.
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Ha Laci bácsi a Dunán látja úszni a dinnyehéjat, József Attila jut eszébe meg a szerelem: A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj... Nekem ezt a népi rigmust is felidézi: Ez a kislány görögdinnye, / egy katona meglékelte...
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Művészünknek irónikus, szarkasztikus humora van, amit kevesen szeretnek. Sokszor poénkodott ott, ahol nem volt senkinek humorvevő készüléke, antennája, s emiatt kínos helyzetekbe került. Idővel megtanulta, hogyan lehet kudarcélményeit csökkentenie. Manapság megfontoltabban szólok be, s inkább élek a vizuális humorral, az ugyanis kevésbé tapintatlan, és elegánsabban lehet félreérteni.
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Laci bá csoda egy pasas! (A bácsi idézőjelben értendő, hiszen 1956-ban született, egyidős a forradalommal.) Nem győz gyönyörködni, csodálkozni, hiszen annyi szépség, annyi finomság, annyi jóság és mennyi poén van az életben! Csoda hát, ha bele-belekiáltja a világba: Élni jó! Lenyűgözi az emberi test, a Vértes lankáival nem tud betelni, a csókakői vár látványa és a vérépítők szorgalma, elszántsága ámulatba ejti.
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
A halakról, a bogarakról könyvet írt, külön világot rajzolt, írt, teremtett. Rendbeszedett bogarainak és holisztikus bogártesztjének kötetében 124 bogarat talált ki magának és nekünk. Tudják, mostanában miben sántikál? Könyvet ír egy repülő halról, a fecskeszegről, amely repül mint a madár, s halként a vízben lubickol. Szemléltető rajzokban gazdag, érdekfeszítő történetekkel illusztrált, beazonosíthatatlan műfajú könyvet szeretnék kiadni a kezemből - mondta készülő kötetéről. Minden ember vágya az, hogy ne csak a földön járjon, a vízben meg a levegőben is otthon érezhesse magát, és csodálhassa mohó, mindent birtokolni vágyó énje nagyszerűségét.
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É
Végül térjünk vissza a dinnyéhez! Változatos formáit, tartalmait december 1-jéig tekinthetik meg a Pelikán Galériában. Arról is illik szót ejtenem, hogy a dinnye orvos és grafikus kiállítását egy fődinnye (vagy dinnyefő?) rendezte, s nyitotta meg, Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, az alkotó barátja. Én, a dinnye újságíró hazafelé gurulva, azon gondolkodtam, amire a Laci bácsi rájött: ez a száraz földben is lédús, kerek csoda nem férges, nem bogaras. No de akkor baj van a hasonlattal! Mert az ember-dinnyék bogaras egy népség, és még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a férgese hullik. Ellenkezőleg! Túlélnek, tarolnak, tollasodnak...É