Hétvége

2006.07.29. 02:27

A megélt hagyomány

aranta. Egyre többen ismerik a szót. Az önálló, hagyományos magyar harcművészeti stílust nevezik így, eredeti jelentése harcra, hadjáratra való felkés ...

Mórocz Zsolt

aranta. Egyre többen ismerik a szót. Az önálló, hagyományos magyar harcművészeti stílust nevezik így, eredeti jelentése harcra, hadjáratra való felkészülés. Megtanít életmódszerűen is magyarul élni - hangsúlyozzák az elkötelezettjei. Olyasmi, mintha azt mondanánk, hogy karate, vagy kung-fu, de persze semmi köze hozzájuk. Lám, ennek az ősi dolognak a magyarázatához is idegen kultúrabéli példákat hívunk segítségül, mert azokat ismerjük. Magyarországon ma a távol-keleti harcművészetnek nagy a keletje és népszerűsége, s e megállapítás nem sajnálkozás, még kevésbé nem leminősítés, s nem is magyarkodás, ahogyan öntudatlanul védekezünk, ha valamely nemzeti kulturális sajátosságunkat hangsúlyozunk.

A barantások ugyan ideológiailag is motiváltak, pontosabban igen erős históriai vonulata van az testet-lelket egységben művelő harcművészetnek. Történészek vitatkoznak is ezen meggyőződés történelmi hitelességét illetően, mert nincs nyugvópont a magyarok eredetének kérdésében (sem). A finnugor származástan mellett más felfogású iskolák képviselői is felbukkannak, szerintük például a szkíta, hun, avar kultúrának és életmódnak Európában egyetlen örököse maradt, az pedig a magyar nép.

Az örökséget cserepekből illesztik össze a barantások, s e cserepek darabjai a népzene, a néptánc, egyáltalán a népi kultúra elemeiből rakhatók össze. Botostánc, kanásztánc - aki valaha látott ilyen szépséges koreográfiájú táncokat (áldassék a magyar néprajzosok és gyűjtők neve!), annak eszébe kell ötöljön, hogy a csizmájukat csapkodó, botjukat mesterien forgató ifjak valójában harcosok. Is. Hogy vándorló lovasnépek voltunk Kárpát-medencei letelepedésünkig, abban megegyezik valamennyi történelmi irányzat, s hogy jelentős számú harcos alkotta a népességet évszázadokon, (évezredeken?) át, ez is biztos. Ez pedig magával hozta, hogy életmódszerűen folytattak harci kiképzést, harci szolgálatot a férfiak, ahogyan a baranta szakirodalma fogalmaz a harci professzionalisták jelenléte erőteljes befolyást gyakorolt a politikai életre, a kultúrára, a társadalom szerveződésére, a mindennapokra.

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A barantások ugyan ideológiailag is motiváltak, pontosabban igen erős históriai vonulata van az testet-lelket egységben művelő harcművészetnek. Történészek vitatkoznak is ezen meggyőződés történelmi hitelességét illetően, mert nincs nyugvópont a magyarok eredetének kérdésében (sem). A finnugor származástan mellett más felfogású iskolák képviselői is felbukkannak, szerintük például a szkíta, hun, avar kultúrának és életmódnak Európában egyetlen örököse maradt, az pedig a magyar nép.

Az örökséget cserepekből illesztik össze a barantások, s e cserepek darabjai a népzene, a néptánc, egyáltalán a népi kultúra elemeiből rakhatók össze. Botostánc, kanásztánc - aki valaha látott ilyen szépséges koreográfiájú táncokat (áldassék a magyar néprajzosok és gyűjtők neve!), annak eszébe kell ötöljön, hogy a csizmájukat csapkodó, botjukat mesterien forgató ifjak valójában harcosok. Is. Hogy vándorló lovasnépek voltunk Kárpát-medencei letelepedésünkig, abban megegyezik valamennyi történelmi irányzat, s hogy jelentős számú harcos alkotta a népességet évszázadokon, (évezredeken?) át, ez is biztos. Ez pedig magával hozta, hogy életmódszerűen folytattak harci kiképzést, harci szolgálatot a férfiak, ahogyan a baranta szakirodalma fogalmaz a harci professzionalisták jelenléte erőteljes befolyást gyakorolt a politikai életre, a kultúrára, a társadalom szerveződésére, a mindennapokra.

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A barantások ugyan ideológiailag is motiváltak, pontosabban igen erős históriai vonulata van az testet-lelket egységben művelő harcművészetnek. Történészek vitatkoznak is ezen meggyőződés történelmi hitelességét illetően, mert nincs nyugvópont a magyarok eredetének kérdésében (sem). A finnugor származástan mellett más felfogású iskolák képviselői is felbukkannak, szerintük például a szkíta, hun, avar kultúrának és életmódnak Európában egyetlen örököse maradt, az pedig a magyar nép.

Az örökséget cserepekből illesztik össze a barantások, s e cserepek darabjai a népzene, a néptánc, egyáltalán a népi kultúra elemeiből rakhatók össze. Botostánc, kanásztánc - aki valaha látott ilyen szépséges koreográfiájú táncokat (áldassék a magyar néprajzosok és gyűjtők neve!), annak eszébe kell ötöljön, hogy a csizmájukat csapkodó, botjukat mesterien forgató ifjak valójában harcosok. Is. Hogy vándorló lovasnépek voltunk Kárpát-medencei letelepedésünkig, abban megegyezik valamennyi történelmi irányzat, s hogy jelentős számú harcos alkotta a népességet évszázadokon, (évezredeken?) át, ez is biztos. Ez pedig magával hozta, hogy életmódszerűen folytattak harci kiképzést, harci szolgálatot a férfiak, ahogyan a baranta szakirodalma fogalmaz a harci professzionalisták jelenléte erőteljes befolyást gyakorolt a politikai életre, a kultúrára, a társadalom szerveződésére, a mindennapokra.

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

Az örökséget cserepekből illesztik össze a barantások, s e cserepek darabjai a népzene, a néptánc, egyáltalán a népi kultúra elemeiből rakhatók össze. Botostánc, kanásztánc - aki valaha látott ilyen szépséges koreográfiájú táncokat (áldassék a magyar néprajzosok és gyűjtők neve!), annak eszébe kell ötöljön, hogy a csizmájukat csapkodó, botjukat mesterien forgató ifjak valójában harcosok. Is. Hogy vándorló lovasnépek voltunk Kárpát-medencei letelepedésünkig, abban megegyezik valamennyi történelmi irányzat, s hogy jelentős számú harcos alkotta a népességet évszázadokon, (évezredeken?) át, ez is biztos. Ez pedig magával hozta, hogy életmódszerűen folytattak harci kiképzést, harci szolgálatot a férfiak, ahogyan a baranta szakirodalma fogalmaz a harci professzionalisták jelenléte erőteljes befolyást gyakorolt a politikai életre, a kultúrára, a társadalom szerveződésére, a mindennapokra.

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

Az örökséget cserepekből illesztik össze a barantások, s e cserepek darabjai a népzene, a néptánc, egyáltalán a népi kultúra elemeiből rakhatók össze. Botostánc, kanásztánc - aki valaha látott ilyen szépséges koreográfiájú táncokat (áldassék a magyar néprajzosok és gyűjtők neve!), annak eszébe kell ötöljön, hogy a csizmájukat csapkodó, botjukat mesterien forgató ifjak valójában harcosok. Is. Hogy vándorló lovasnépek voltunk Kárpát-medencei letelepedésünkig, abban megegyezik valamennyi történelmi irányzat, s hogy jelentős számú harcos alkotta a népességet évszázadokon, (évezredeken?) át, ez is biztos. Ez pedig magával hozta, hogy életmódszerűen folytattak harci kiképzést, harci szolgálatot a férfiak, ahogyan a baranta szakirodalma fogalmaz a harci professzionalisták jelenléte erőteljes befolyást gyakorolt a politikai életre, a kultúrára, a társadalom szerveződésére, a mindennapokra.

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A gyakorlatokon botokkal imitálják a kardvívást, lemorzsolt kukoricacsutkával játsszák el a késsel történő támadást-védekezést. Ha táncolnak, nemcsak a lányoknak keresik kedvét (azt is, mert fontos!), hanem reflexeiket teszik próbára, állóképességüket, finommozgásukat edzik. A megfelelő katonai eszközök nélküli harcmodorra nemcsak a hadgyakorlatok során tettek szert, hanem kényszerűségből is, midőn a Habsburg-időkben tiltották és korlátozták a birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást, lőfegyvert vadászaton sem használhatott a pórnép.

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A barantások maguk három korszakot különböztetnek meg a vándorló állam, az Árpádok és a végváriak időszakát. A XVI. századtól kettéváló, nagyjából egységes kultúra népi és ún. magas kultúrára tagolódott. Innentől fogva a népi kultúra őrzi tovább az ősi magyar sajátosságokat, s a nemesi kultúra a nyugati mintát követi.

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

A két világháború között magyar katonatisztek élesztették újjá a barantát, s emiatt olykor gyanakvás övezi ma is a kezdeményezést. Áttörést jelentett a 2004-es esztendő, azóta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen választható tantárgy a baranta!

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

És a baranta filozófia is. A személyiség egységét hangsúlyozza, amelyben test és lélek, erő és jellem elválaszthatatlanok.B

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!