Nem tudták kihasználni az erősségeiket

Varga Orsi már az első versenynapon érintett volt a női selejtezőben, Csák a fiúk selejtezőjében kezdte és fejezte be versenyzését. Nem volt szerencséjük, Varga parádésan kezdte a vívást, 8-1-es eredménnyel, majd váratlanul megtorpant, a folyamatosan érkező vereségek miatt nehéz helyzetbe került már az első tusa után. Másnap Csák jól vívott, azonban az akadálypályán az egyik eszköz meghibásodása miatt kétszer kellett nekivágnia, ami túl sok energiát vett ki belőle. Végül egyik sem lépett tovább az első körből. Mindketten értékelték szereplésüket.  

A csúcsformát mostanra időzítettük, így maximálisan fel voltam készülve. Mindenképpen döntőzni szerettem volna, úgy gondoltam, ha meg minden jól megy, az első hat közé is bekerülhetek. Sajnos a vívás nem úgy sikerült, mint azt elterveztük, ezzel nagyon megnehezítettem a dolgomat. Tudtam, bárhogy is alakul a nyitány, nem szabad egy szám után feladnom, fegyelmezetten készültem a többi tusára, próbáltam mindenből a legjobbat kihozni, de sajnos rengeteg hiba csúszott így is a versenyembe. Az OCR-rel 90 százalékban elégedett voltam, meg tudtam azt csinálni, amit előzőleg gyakoroltunk, de a két sorsolható akadályból pont a két legkönnyebbet sorsolták, ami nekem nem kedvezett, sajnos nem tudtam úgy kihasználni az erősségemet az OCR-ben. Az úszás nagy vonalakban olyan volt, amire számítottunk, de a záró futás és lövészet során sajnos nem tudtam elég kiegyensúlyozottan teljesíteni. Nem mentek jól a lövő sorozatok, így nagyon kellett tempóznom a futásban, hogy tovább tudjak jutni a középdöntőbe, végül a csoportomban 9. helyen végeztem. A nemzetközi mezőnyben ezzel kvalifikáltam magam a középdöntőbe, de a magyar lányok szuper napot fogtak ki – a hatból összesen négy magyar lány léphetett a következő körbe -, így én sajnos nem mehettem tovább. 
Nagyon rosszul élte meg, hogy a viadal, amire egész évben a legnagyobb hangsúlyt fektették - a hazai világbajnokságra -, az sajnos nem úgy sikerült, ahogy szerette volna.
-Természetesen mindenből leszűröm a tanulságokat és jobban figyelek majd a jövőben. Nagyon szeretek itthon versenyezni, és a hazai pálya inkább buzdítóan hat rám, egyáltalán nem nyomasztott. A magyar lányok, mint említettem nagyon jó napot fogtak ki, kiemelkedően teljesítettek, mivel az én számaimba több hiba is csúszott, így nem volt elég a csoportomból továbbjutáshoz. A honfitársaim mindannyian kiváló teljesítményt nyújtva az összpontszámban előttem végeztek, így számomra hamar véget ért a verseny. A hibákból tanulni kell és még keményebben kell készülni a következő szezonra. A korosztályomnak, azaz a junioroknak befejeződött a versenyszezon, legközelebb a jövő évi válogatókon kell majd bizonyítanom.
Csák Milán a viadalt megelőzően hat héttel bokasérülést szenvedett, emiatt két és fél hetet kihagyni kényszerült, ami meglátszott a teljesítményén.
-A fehérvári versenyen az elsődleges célom a döntőbe jutás volt. A 18-as fináléba bekerülni nehéz feladat még a legmagabiztosabban teljesítő versenyzőknek is, ezért ezzel már önmagában bőven elégedett lettem volna. A döntőben ráadásul már bármi megtörténhet, senkinek nincs biztos helye az élmezőnyben. Az első versenynapot a vívással kezdtem, ahol az elvártaknak megfelelően sikerült az egyik legjobb eredményt elérnem. Ebben a számban általában hasonlóan szoktam teljesíteni, azonban most igen sok energiát vett ki belőlem, ráadásul még négy szám hátra volt. A következő számnak, az OCR-nek fáradtan vágtam neki a nagy hőségben. Ez az egyik legerősebb számom és szerettem volna itt megszerezni az előnyöm jelentősebb részét a közvetlen riválisokkal szemben. A pálya hibájából adódóan kétszer kellett teljesítenem ezt a számot, ugyanis először a billenő majomlétra elromlott, amikor ráugrottam. Korábban is tapasztaltam már kisebb hibákat az OCR-pályán, de ilyenre még nem volt példa, hogy verseny közben elromlik és ezzel tönkreteszi a versenyző idejét. A második próbálkozásnál már nagyon kimerült voltam, de egy biztonsági pályával így is sikerült a mezőny első felében végeznem. Reálisan ezt a számot közel a legjobbként tudtam volna teljesíteni, ami körülbelül 3 másodperccel gyorsabb időt jelent. 
Az akadály hibájának javítása és az ismételt indulása miatt kicsúszott az időből, ezért sietnie kellett az úszásra, ahol már csak kevés ideje maradt bemelegíteni és kipihenni a korábbi megpróbáltatásokat.

-Az úszásban hagytam másodperceket bőven, ugyanis tartalékolnom kellett a záró versenyszámra, ráadásul meglehetősen kimerült voltam. A körülményekhez képest elégedett voltam az időmmel a medencében és a mezőnyben sem hoztam össze különösebb lemaradást, de a valós tudásomat messziről sem közelítettem meg. A záró versenyszámot a harmadik helyről kezdtem meg bőven elegendő másodpercnyi előnnyel. Normál esetben innen könnyen tovább lehet jutni, de én már az elindulásnál éreztem, hogy maga a versenyszám teljesítése is nagy nehézséget fog okozni. Frissen felépülve a sérülésemből ugyan sikerült sportáganként külön-külön visszaszerezni a formámat, de az várható volt, hogy egy egész versenynap már gondot fog jelenteni az állóképességemnek. A hazai versenykörnyezetből adódó előnyöket maximálisan kihasználtuk és így sokkal jobb érzés volt versenyezni. Jó lenne ezt az érzést a jövőben valahogyan átmenteni a külföldi versenyekre is. A szezon most kivételesen hamar lezárult számomra, ami kiváló lehetőség arra, hogy megfelelően kipihenjem az idény fáradalmait. A székesfehérvári világbajnokság volt az utolsó versenyem az utánpótlás korosztályban. A következő versenyem várhatóan télen lesz majd, ahol újult erővel mutatkozhatok be a felnőtt korosztályban. Ez az év segített rávilágítani a kijavítandó hibákra és hasznos iránymutató lesz a következő szezonra való felkészülésben.