Hunok FC: iváncsai srác írja a sporttörténelmet Németországban

Somogyi István, vagy ahogyan sokan ismerik Soma 2016 októberében vette Németország felé az irányt. A tősgyökeres iváncsai, egyébként dunaújvárosi születésű fiatalember raktárosként helyezkedett el, és azóta nem csak családot, közösséget is alapított. 41. születésnapjához közeledve elmondhatja magáról: alapító-klubelnök lett Németországban. Feleségét kint ismerte meg, szerelmük gyümölcse egy két éves lánygyermek. Soma az első magyar németországi futballklub, és a „hunok” közösségének motorja. Baden-Württemberg tartományban a Stuttgarttól körülbelül 50 kilométerre északra fekvő Heilbronn környéki magyarokat hozta össze a futball.  

- Nagyon sokat dolgoztam, amikor kikerültem, egy mínusz 21 fokos raktárban kezdtem a pályafutásomat – idézi fel külhoni életének első lépéseit Soma. – A történet akkor kezdődött, amikor az itteni magyarokat tömörítő közösségi oldal csoportjában megszerveztem, hogy hobbiból minden vasárnap összejöjjünk,  focizzunk, beszélgessünk. Először nyolcan voltunk, aztán hétről-hétre többen lettünk, aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy már harmincan vagyunk. Ekkor már azt fontolgattuk, hogy elindulunk a környékbeli amatőr tornákon.

Jönnek a hunok! A horvátok inspirálják őket

A következő lépés megtételéhez egy másik külhoni közösség szolgáltatta az alapot,  A Heilbronn külvárosában Horkheimban működő horvát gyökerű egyesület, a Blau Weiß Heilbronn amatőr kupája volt az első, amelyre beneveztek. Tekintettel a népes létszámra három csapatot is pályára küldtek a magyarok. Ekkor született meg a későbbi klub neve, a Hunok.

A horvát minta inspirálta őket arra, hogy 2017 őszén már saját tornájukat szervezték meg.

- Ez volt az első Magyar Kupa németországi magyaroknak. 24 magyar csapat jött el, még Svájcból is érkeztek résztvevők - mesél tovább István. - Híre is ment Németországban, a következő évben Húsvéti Kupát szerveztünk, nagypályán, egy-egy térfélen zajlottak a mérkőzések.

Soma már itthon is fontosnak tartotta a közösséget, a futballt is. Az Iváncsa KSE korosztályos csapataiban játszott, a serdülő, és ifi csapatban öltötte magára a mezt. A futball szeretetét édesapjától, Somogyi Istvántól örökölte, ahogy azt is, hogy gyermekkorában Honvéd-drukker volt, még olyan emléke is van óvodás korából, amikor labdának öltözött piros-feketék meccsén. Annak idején szurkolt a Dunaújvárosnak is, és természetesen nem mulasztotta el megnézni a televízióban földijei világraszóló kupasikerét a Ferencváros ellen.

- Édesapám annak idején az Iváncsa színeiben játszott, futball berkekben Somika néven ismerik a felnőtt csapatban is pályára lépett, egy időben a női csapat edzője volt. Fiatal korában a Honvéd válogatóján felfigyeltek rá, Kispesten edzett, de a munka mellett nem fért bele neki a futball. Én már otthon is fontosnak tartottam a közösségépítést, tinédzser korom óta tagja voltam egy iváncsai civil szervezetnek.

Irány a német „mennyei megyei”

Hogy egészen pontosan legyünk a területi bajnokság. Azaz a tizedik osztály, a Mosbach Kreisklasse B, a német bajnoki piramis kezdő lépcsője.
Az amatőr tornák után idén sporttörténelmi lépés következett, megalakult a Hunok FC, amely együttműködésre lépett az SG Viktoria Aglasterhausennel, amelyet egyébként egy német-görög szakember irányít.

- A Mosbach Kreisklasse A-ban induló Aglasterhausenhez tartozunk, de önálló egyesület vagyunk, amelyet bejegyzett a Német Labdarúgó-szövetség. SG Aglasterhausen Hunok néven az anya egyesületünk második számú csapata vagyunk, és a következő idényben a Mosbach Kreisklasse B-ben indulunk. Hivatalosan bejegyzett magyar csapat vagyunk Németországban.

Piros-fehér-zöldben

Az már a nem oly távoli Fekete-erdő ködjébe vész, kinek, és hogyan pattant ki a fejéből  Hunok FC neve, de kétségkívül remekül hangoztatja milyen szív dobog a csapat játékosaiban.

- A magyarságunk, a hovatartozásunk jelképeként esett a választás erre a névre. Természetesen a címerünkben, és a mezünkön is megjelennek a piros-fehér-zöld nemzeti színek. Piros mezben, fehér nadrágban, zöld sportszárban játszunk. Felvidéki, és erdélyi magyarok is vannak a csapatban. Két román srác is csatlakozott hozzánk, teljes szívükkel velünk vannak. A labdarúgás összeköti az embereket, a magyarokat. Minden pénteki edzés után együtt töltjük az időnket, beszélgetünk, eszünk. Nemrég megvendégeltük az Aglasterhausen labdarúgóit egy jó magyaros gulyással, pálinkával.
A Hunok legfiatalabb játékosa 18, a legidősebb 44 éves. A csapat edzője a szegedi származású Cserenkó Szabolcs, aki futsal-berkekben is ismert, de irányította a Tisza-parti város élvonalbeli női csapatát is.

Ígéretes kilátások

Az alapító-elnök nem csak reprezentál, kapcsolatokat épít, és szervez, a pályán is kiveszi a részét a feladatokból. Mint mondja, mezszámához, a 11-eshez híven többnyire a balszélen vethető be, de az utóbbi időben befészkelte magát a hatos pozícióba. No igen, megteheti, mégiscsak ő az elnök! A viccet félretéve, a hunok fél szemüket a leendő ellenfeleken, vetélytársakon tartják, sok meccset néztek már meg. István azt mondja, jó eséllyel már az első szezonjukban eredményesek lehetnek.  

- Feltérképeztük már a saját ligánkat is, úgy érzem az a játék, amit képviselünk nagyon sok csapatnak meglepetés lesz. A német labdarúgás kultúrája, játékstílusa nem olyan mint a miénk. Inkább védekeznek, és hátulról, vagy a középpályáról felívelt labdákkal támadnak. Mi játsszuk a futballt! Hátulról, szépen passzolva építjük a támadásainkat. Ennek meg is van az eredménye, kétszer is 3-3-as döntetlent játszottunk az anyaegyesületünkkel. Felkészülési mérkőzésen a másik ligában játszó Reichartshausennel is megmérkőztünk, 4-1-re megvertük őket, míg az anyacsapatunk csak szűken nyert ellenük 2-1-re.

Az Értől az Oceánig - írja Ady Endre. A Heilbronn környéki magyarok nem a Kraszna, Szamos, Tisza, vagy a Duna, hanem a Neckar folyó közelében találták meg, amit kerestek, és bár utóbbi a Rajnán keresztül át ömlik az „óceánba”, az ér, mindennek az eredője ugyanolyan, mint az itthoniakban: piros-fehér-zöld.