Negyvenegy településen nincs aktív felnőttfutball

2022.05.06. 16:11

Eltűnt megyei csapatok nyomában

Nincsen szem előtt, nem is tud róla túlságosan sokat a közvélemény, ettől még létező jelenség. Magyarországon, illetve Fejér megyében a hagyományos falusi futballvilág egymás után elveszíti állásait, az utóbbi évtizedekben sorra szűnnek meg a csapatok, sajnos több településen egyáltalán nincs érdemleges változás, csak a leépülés.

Káldor András

Zámolyon sem rózsás a helyzet. A kaput szép lassan megeszi a rozsda, a pálya leginkább libalegelőre hasonlít, foci sehol...

Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Zámolyon sem rózsás a helyzet. A kaput szép lassan megeszi a rozsda, a pálya leginkább libalegelőre hasonlít, foci sehol...

Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Írásunk apropóját az adta, hogy a sportnapilapban Csillag Péter átfogó dolgozatot közölt azokról a kistelepülésekről, országos szinten, ahol a sportegyesületek igencsak küzdelmes harcot vívnak a fennmaradásért, illetve már azért sem, mert sajnálatos módon megszűntek.

Fejér megyében is próbáltuk górcső alá venni azon településeket – az MLSZ Fejér Megyei Igazgatósága segítségével – ahol bedobta a törülközőt a felnőtt foci, illetve jó esetben csupán az öregfiúk bajnokságában indultak. Meg kell vallani, elkeserítő a helyzet! Ami talán némileg az egyik kiutat jelentheti, éppen az MLSZ Fejér Megyei Igazgatóságának a kezdeményezése: azokon a településeken, ahol valamelyest pislákol a fény az alagút végén, ott a szervezet által életre hívott 5+1-es, kispályás bajnokságban indulhatnak el a csapatok. Itt a lényeg, hogyha nem jön össze esetleg tizenegy vagy több labdarúgó, a létszámproblémák miatt nincs lehetőség arra, hogy felnőtt nagypályás csapat összeálljon, akkor is van lehetőség a versenyszerű sportolásra.
Mindent összevetve megyénk az országos adatokat figyelembe véve viszonylag jól áll.

- Nem véletlenül indítottuk el a kispályás bajnokságot. Szerettük volna beindítani azokon a településeken a labdarúgást, ahol az utóbbi években eltűntek a csapatok, és csekély volt az esély arra, hogy a nagypályás bajnokságokban részt vegyenek. Megkerestem az érintett helységek polgármestereit, és rögtön 21 településen csatlakoztak az kezdeményezéshez. Nem mindenhol nem volt labdarúgás, mert az óvodás, Bozsik-programban, vagy az öregfiúknál több helyen képviseltették magukat. Az egyesületek javarészt egyszemélyesek, amennyiben kiesik ez az egy személy, aki „rázza a kolompot”, aki után mennek az emberek, akkor jelentkeznek a gondok - hangsúlyozta Schneider Béla, a MLSZ Fejér Megyei igazgatója.

- A férfi felnőtt bajnokságok tekintetében ez a realitás. Bármily sajnálatos, a folyamatot fékezni tudja az MLSZ, megállítani nem. Úgy számolunk, hogy más területek fejlesztésével közép- és hosszútávon mérsékelhető a helyzet.– fogalmazott Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója.

Mindenesetre Fejér megyében is, akárcsak országos szinten a csapatszámcsökkenés társadalmi életünk változásának a velejárója, a jelenség nem kifejezetten futballszakmai okokra vezethető vissza. Inkább demográfiai tényezők játszanak közre, mint például a népességcsökkenés, az öregedő társadalom, a születések számának folyamatos csökkenése. A kistelepüléseken kevés a lakos, a falvak elöregszenek, sok helyen hiányzik az általános iskola, emiatt a későbbi felnőtt csapat alapját adó utánpótláscsapat is nehezebben áll ki.

Tekintsük át, nézzük sorban azokat a megyei településeket, ahol már teljesen, vagy részlegesen hiányzik szervezett formában a futball. 

Alsószentiván: 1988-89-ben szerepelt utoljára a bajnoki rendszerben, de a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban elindultak.
Bakonykúti: 1961-62-ben szerepelt utoljára a bajnoki rendszerben.
Balinka: 1996-97-ben szerepelt utoljára a bajnoki rendszerben.
Alcsútdoboz: legutóbb a 2020/21-es idényben indított csapatot, ám idén már idejekorán visszalépett
Bodmér: Itt az utóbbi években nyoma sem volt a felnőtt labdarúgásnak.
Csabdi: Önálló csapatként, több néven egészen a 2018/2019-es idényig aktív résztvevői voltak a másod és a harmadik vonalnak. Ezt követően a Mányi TK fiókcsapataként találkozhatunk velük a megyei harmadosztály Északi csoportjában. Ezen kívül az egyesületi Bozsik-programban is elindultak.
Csősz: A település önállóan az 1962/1963-as idényben indult el a Székesfehérvár Járás Szabadbattyán Körzetben, ahol 12 csapat közül a harmadik lett. Ezután az 1971/1972-es év jelentette a gárda utolsó idényét, igaz itt már nem értek el helyezést, mert visszaléptek. 1977/1978-ban a Tác csapatával fuzionálva vesznek részt a bajnokságokban, egyelőre még „állnak”, bár a megyei III. osztály Horfer Serleg csoportjának sereghajtói. Az azonban örvendetes, hogy kispályán jelen vannak, és nem is állnak rosszul.
Jenő: Ugyan az öregfiúk bajnokságában indított a klub csapatot, de idén már nem vettek részt a megyei III. osztály küzdelmeiben, dacára annak, hogy az előző kiírásban az aránylag előkelő 6. helyen zártak az Északi csoportban.
Daruszentmiklós: Még adatot sem találtunk arra vonatkozóan, hogy mikor szerepelt utoljára a település labdarúgó csapata bármely bajnokságban is. Az biztos, hogy az intézményi Bozsik-program keretében az óvodában fociznak a gyerekek – ez némiképp bíztatást adhat, hogy mégsem tűnik el teljesen a sportág a jövőben.
Füle: Semmilyen utalás nincs arra, hogy mostanság részt venne a község a megye labdarúgó életében, legutoljára a 2011/2012-es bajnoki évben szerepeltek a megyei III. osztály Közép csoportjában, és ott a 9. helyen végeztek. Utolsó bajnokijukat a Tác-Csősz csapatával játszották, melynek 2-2 lett a végeredménye.
Gánt: Meglehetősen régen, több mint ötven éve tűnt fel a Gánti Bányász csapatának a neve, akkor a Móri Járási Bajnokságban négy csapat közül a negyedikek lettek. Jelenleg a Fejér megyei Kispályás Bajnokságban érdekeltek, és a Daruszentmiklóshoz hasonlóan az óvodai fociban szintén részt vesznek.
Hantos: Az 1997/1998-as bajnoki szezonban a Dunaújvárosi Körzeti Bajnokságban fejeződött be a csapat pályafutása felnőtt szinten, akkor az utolsó helyen fejezték be a küzdelmeket.
Igar: A Sárbogárdi Körzeti Bajnokságot az utolsó helyen abszolválták még az 1983/1984-es szezonban. Ezt követően semmilyen szinten nem találkoztunk a csapat nevével. Ellenben most itt is Bozsik-programon belül az óvodai foci viszi a prímet.
Isztimér: Az Isztimér SK együttese néhány éve még rajta volt a megyei futballtérképen, a 2016/2017-es idényben a megyei III. osztály Simix Üveg-Ásvány csoportjában azonban már nem fejezte be a szezont. Más kérdés, hogy akkor a pofozógép szerepe jutott nekik, a Sárszentmihálytól 21, a Zichyújfalutól 15 gólt kaptak, és volt olyan meccs, amikor csupán hat játékost neveztek. Elindultak ugyan a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban, de onnan kizárták őket. Ami örvendetes, hogy manapság jelen van a községben a Bozsik-program, ugyancsak az óvodások számára.
Kisapostag: A 2019/20-as évben a megyei III. osztályú pontvadászatban a középmezőnyben zárt a csapat, majd a következő idényben már nem nevezett. Az öregfiúk bajnokságában jelen vannak, a Keleti csoportban a 12., utolsó helyen szerénykednek.
Kincsesbánya: A 2003/2004-es évben a megyei III. osztályból visszaléptek, majd a 2013/2014-es idényben DISE-Kincsesi-Pátka néven indultak, de kizárásra kerültek. Azóta az Alba Ligában és a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban Kincsesbánya Mecsér FC-ként szerepelnek, és iskolai Bozsik-programban vesznek részt, és ott vannak a Fejér Megyei Kispályás Bajnokság mezőnyében is. 
Kőszárhegy: 1966-tól egészen a tavalyi évig a járási bajnoki küzdelmek mellett a megyei II. és a III. osztályok között liftezett a Kőszárhegy FC, amely nem is végzett rosszul, ennek ellenére megszűntek, és csak az óvodára szorítkozik innentől a labdarúgás a községben.  
Mátyásdomb: 1974/1975-ben a Székesfehérvári Járási Bajnokságban a 11. helyen fejezték be a küzdelmeket, ám utána már nem találkozhattunk semmilyen pontvadászatban a csapattal. A közel nyolcszáz lelket számláló településen az óvodai foci van jelen.
Mezőkomárom: A 2012/2013-as szezonban a megyei III. osztály Zöldharmónia csoportjának utolsó helyén végzett a Mezőkomáromi SE, ezután már a felnőtt futball megszűnt létezni. Ellenben a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban elindultak, és az óvodai foci ugyancsak számottevő itt is.
Mezőszilas: A 2019/2020-as idényben még rajthoz álltak a megyei III. osztály Horfer Serleg csoportjában, ám nem fejezték be a bajnokságot, kizárták őket. Az öregfiúknál azonban indítottak csapatot, és a Déli csoport középmezőnyében tanyáznak mostanság. Az intézményi Bozsik-program az általános iskolában működik.
Moha: 1962/1963-tól vettek részt a megye labdarúgásában, ám az 1971/9872-es szezon jelentette a végállomást a mohai focinak felnőtt szinten, akkor  a Székesfehérvári Járási Bajnokság B-osztályában szerepeltek egy darabig, majd „örökre” visszaléptek.
Nadap: Itt is hasonló a helyzet, akárcsak Mohán, csak valamivel korábban, 1968-ban jegyezték az annalessek a település részvételét utoljára a Székesfehérvári Járás, Körzeti Bajnokságának Keleti csoportjában, ahol akkor a 4. helyen zártak. Azonban bizakodásra adhat okot, hogy csapatot indítottak a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban.
Nagyveleg: A Nagyvelegi SK csapata a 2013/2013-as idényben a megyei II. osztályban a Simix Üveg-Ásvány csoport 13. helyén végzett, majd a későbbiekben már nem vett részt a klub a felnőtt labdarúgásban. Jelenleg az óvodai focin kívül nincs más korosztály, amely indulna bármilyen pontvadászatban is.
Óbarok: Az 1996/1997-es szezonban a Székesfehérvári Körzet Északi csoportjában a 12. helyet szerezték meg, de utána már nem folytatták, és információink szerint nincs is esély mostanában arra, hogy legyen csapata a településnek.    
Perkáta: Komoly múltja van a labdarúgásnak a nagyközségben, hiszen már az 1948/1949-es idényben a Középdunántúli Labdarúgó Bajnokság Pusztaszabolcsi csoportjában 14 csapat közül a másodikak lettek. Ezért is érdekes, hogy az utóbbi három évben már nincs felnőtt együttesük. Pedig a 2018/2019-es idényben kis híján kiharcolták a megyei II. osztályban a bajnoki címet, és csupán két ponttal maradtak le a Vajta mögött. Az utánpótlás csapatuk az U19-es bajnokságban szintén nem szerepelt rosszul, ám utána lényegében eltűntek a futballtérképről.  Azért nem mondható, hogy teljesen kihalt volna a foci, mivel a kispályás bajnokságban elindultak, és nem is szerepelnek ott rosszul.
Pusztaszabolcs: A megye egyik legpatinásabb csapatát találjuk a krónikákban Pusztaszabolcson, először 1933/1934-ben a Középmagyarországi Labdarúgó-szövetség II. osztályának Németh Zoltán csoportjában, később pedig az I/B osztály Dunántúli csoportjában indultak. Hosszú éveken keresztül szerepeltek a megyei I. osztályban – utoljára a 2007/2008-as években. Ezt követően a másodosztályban éveken át megállták a helyüket, majd a 2019/2020-as idényben Pusztaszabolcs-Iváncsa II néven indultak, de ez a frigy csak egy szezonra szólt. Mostanság a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban vitézkednek, valamint részt vesznek az iskolai és óvodai fociban.
Sáregres: Bár az 1948/1949-es bajnokságban, a Középdunántúli Labdarúgó Szövetség Sárbogárdi csoportjában az utolsó helyen végzett a Sárgeres SC. Legtovább a megyei III. osztályban és a dunaújvárosi körzeti pontvadászatban szerepeltek, történetük 2005/2006-ban fejeződött be. A Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban hosszú évek után idén vesz részt a település csapata.
Sárkeresztúr: Az 1996/1997-es bajnoki idényben a Dunaújvárosi Körzeti Bajnokságban a 11. helyen zártak, ám ez volt a csapat hattyúdala, csak iskolai szinten foglalkoznak labdarúgással a községben.
Sárkeszi: 1968-ban a Székesfehérvári Körzeti Bajnokság Nyugati csoportja után már nem indítottak több csapatot, és most sincs semmilyen együttesük egyik osztályban sem. Viszont a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságba neveztek idén.
Soponya: 2017/2018-ban már kizárásra került a csapat, előtte a hetedik helyet csípték el megyei III. osztály Közép csoportjában. Öregfiúk csapatot működtetnek, amely a Déli csoportot erősíti.
Sukoró: Nem mostanában, a 2004/2005-ös szezonban a megyei III. osztály 13., utolsó előtti helyén fejezték be a küzdelmeket, és többször nem lehetett már olvasni a csapatról. Valami pislákol azonban Sukorón, a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban elindultak, és nagy fölénnyel vezetik csoportjukat.
Szabadhídvég: 1975/1976-ban a Sárbogárdi Járási Bajnokságban a 8. helyet szerezte meg csapatuk, ám ez volt a hattyúdaluk is egyben, mert ezután már sehol nem találtunk nevezésre utaló nyomot.
Tabajd: Jobbára a Bicskei Körzeti Bajnokságban szerepeltek, de azért a megyei III. osztályban is lehúztak tizennégy idényt, melynek a 2013/2014-es évben kizárásuk vetett véget. Mostanában szervezett formában semmilyen szinten nincs jelen a labdarúgás a községben.
Úrhida: Egyedül a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban indultak, korábban pedig semmilyen bajnoki rendszerben nem vett részt a település. Ezen felül az iskolában van még jelen a foci.
Vereb: 1964-ben a Bicskei Járási Bajnokságban indultak először, a megyei III. osztálynál feljebb nem jutottak. Egészen a 201/2018-as idényig „bírták”, igaz akkor már Vereb-Pátka II néven indultak, ám már nem vitték végig a szezont. manapság semmilyen labdarúgással kapcsolatos képzés, illetve működő csapat nincs a községben.
Vértesboglár: Az első csapat még 1951-ben a Bicskei Járási Bajnokságban vett részt, de írásos nyoma nem maradt annak, hogy milyen eredménnyel zárt. Majd 1961-től egészen 1992-ig a járási bajnokságban vitézkedett. 1998-ban történt az „áttörés”, ekkortól a megszűnésig a megyei III. osztályban játszottak kisebb-nagyobb sikerekkel. 2016/2017-ben bajnoki címet nyertek, de nem léptek előre,  és ezt követte utána, hogy eltűnt a csapat a mezőnyből. Verebhez hasonlóan itt sincs sok esély arra, hogy belátható időn belül elinduljanak bármilyen szintű pontvadászatban.   
Zámoly: Egyike azon csapatoknak, melyeknek komoly múljuk volt, ám a 2013/2014-es idény volt az utolsó, amikor elindultak a megyei III. osztályban. 1951-ben, majd 1961-től folyamatosan ott voltak a másod, illetve a harmadosztályok kiírásában, több-kevesebb sikert elérve. Jelenleg azonban semmilyen szinten nem képviseltetik magukat, pályájuk pedig az enyészeté lett. 
Zichyújfalu: Dacára annak, hogy az 1957-es bajnoki idényben Fejér megye II. osztály Előkészítő, sztálinvárosi csoportjában, és az 1960/1961-es Fejér Megyei Központi Járási Bajnokságban megmérette magát a csapat, hosszabb távon csak 2002-ben kapcsolódtak be a megyei fociéletbe. A III. osztálynál feljebb nem jutottak, majd a 2019/2020-as szezon volt az utolsó a Zichyújfalu SE életében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában