Őt is beszippantotta az uszoda közege

Mondani szokás, hogy anya-lánya nagyon sok mindenben hasonlít. Nincs ez másképp a 16 éves Szakáll Pannánál sem, aki a szülői háttérnek is köszönhetően választotta a szinkronúszást.

– A szüleim már régebben is itt dolgoztak az uszodában, így jó néhány alkalommal jöttem velük –nyilatkozta lapunknak a fiatal sportoló. – Akarva-akaratlanul is belenéztem a szinkronúszó lányok edzéseibe és beleszerettem a sportágba. Nagyon élvezem, zenés és változatos sport, nem mindig csak egy adott mozdulatot vagy mozdulatsort kell csinálunk. Sok mindenre megtanít a szinkronúszás, például a kitartásra, az alázatosságra, a magas fokú koncentrációra.

Panna az Orka SE-ben tanulta meg a sportág alapjait, és bár a mai napig az egyesület versenyzője, tehetsége predesztinálta arra, hogy a juniorválogatottal készül a hétköznapokban is.

– Egyesületi szinten anya mellett Trungel Viktória is foglalkozott velem. Később a válogatottban Faraga Szilvia volt az edzőm, jelenleg pedig Árkovics Petra és Karsai Zsófia irányítja többnyire a felkészülésemet.

Mindig érdekes szituáció, amikor a fiatal sportolónak az édesanyja az edzője. Molnár Andrea az egyik legfontosabb időszakban edzhette lányát.

– A gyerekkorosztályban voltam az edzője. Ez az egyik legfontosabb időszaka egy szinkronúszó életének, ekkor tanulják meg a sportág alapjait. Furcsa időszak volt, amíg én edzettem. Ha javítottam, akkor az volt a probléma, hogy miért vele foglalkozom, ha meg nem, akkor meg miért nem foglalkozom vele többet és javítottam ki az esetleges hibáját. – mondta Molnár Andrea, de lánya közbe is vágott, „De jó is volt, amikor te voltál az edzőm”.

Panna tehetséges szinkronúszó, nem hiába készül már napi szinten a válogatottal a Margit-szigeten. A nyáron pedig a juniorokkal első ízben vett részt nemzetközi megmérettetésen, a máltai Európa-bajnokságon.

– Szerintem anya jobban izgult előtte, mint én. Nagyon nagy élmény volt az egész kontinenstorna, jól sikerültek a kűrök. Én a rövid programban indultam. Ugyan ha még a kapott pontszámokkal nem is értettük egyet, így is jól éreztem magam Máltán, szép helyszínen rendezték meg a versenyt – kezdte élménybeszámolóját a szinkronúszó, majd röviden kitért a szigorú járványügyi intézkedésekre is. – A szállodát nem hagyhattuk el, buszokkal szállítottak minket át az uszodába, ahol a medencén kívül mindenhol maszkban kellett lennünk. De a szállás folyosóin is kötelező volt a maszkot viselnünk.

Az elmúlt 1,5 évben rengeteg verseny elmaradt a szinkronúszóknak is. A fiatal sportoló elmondta, hogy a junioroknak is jóval kevesebb megmérettetésük volt a megszokottnál, ami elsősorban mentálisan volt nehéz. A pozitív impulzusú kontinenstorna után rövid pihenőt kapott a válogatottnál, néhány napja már megkezdődött a felkészülés az új, és remélhetőleg a vírus által kevésbé befolyásolt idényre. Bár még nagyon fiatal, de az aktív pályafutása után édesanyjához hasonlóan maradna a sportágnál, akár edzőként is.