Még nyitott a továbbjutás kérdése, döntetlent játszott a Vidi Kövesden

A fehérvári labdarúgók 13.45-kor szálltak buszra a MOL Aréna Sóstóban, illetve a társaság fele, a fővárosban élő játékosok és stábtagok Budaörsön, az autópályánál található benzinkúton csatlakoztak a jármű utasaihoz. Időben érkeztek Matyóföldre, ahol a rendőrautó – a biztonság kedvéért – ugyanúgy ott posztolt a település határánál található táblánál, mintha nagy számban érkeztek volna a koronázóvárosi drukkerek. „Sajtó, vagy protokoll?” – kérdezte illedelmesen a stadion parkolójánál álló biztonsági őr, majd a választ hallva a bal oldali, üresen álló részleghez irányított.

Néhány helyi drukker is felbukkant kék-sárga sállal, a főbejárat melletti vendéglátó ipari egységbe tértek be. „Végre foci, kár, hogy csak tévén nézhetjük. Igaz, már ennek is örülni kell” – mondta egyikük, majd egy pohár sört kért. A pultos hölgy jelezte, tud ennél lényegesen jobb ötletet a folyékony kenyér kapcsán. „Ma a korsó ugyanannyi, mint a pohár” – közölte, az információ azonnal elnyerte a vendég tetszését, természetesen az előbbit választotta. A kivetítőn az FTC–DVSC ment élőben, ha nem is nagy számban, de lassan gyülekeztek a kövesdi drukkerek. A Sárbogárdról évtizedekkel ezelőtt a szüleivel Borsodba költöző – amúgy a Vidit is kedvelő – hívő hangosan szurkolt a zöld-fehéreknek, társai inkább a hajdúságiakkal szimpatizáltak. A kocsma tulajdonosa a mezőkövesdi futball utóbbi két évtizedét elevenítette fel, az utat a megyei első osztályból az élvonalig. Tíz éve az NB II-nek is örültek volna, ma már ott tartanak, hogy gyakorlatilag egy lépés választja el őket a nemzetközi porondtól. Aztán visszatért a jelenbe. „Mivel nálunk 1400 bérletes van, biztosan túllépte volna a nézőszám a kétezret. Ráadásul a Vidit tisztelik errefelé.”

Aztán a stadionba belépési engedéllyel rendelkezők elindultak a lelátó különböző – gondosan elzárt – szektoraiba, a kocsmában maradók újabb italokat rendeltek. A szerencsések meghatározott ütemterv szerint léphettek a létesítménybe, az orvosi maszk kötelező érvényűnek számított, a kesztyű fakultatívnak. A személyzet tagjai kedvesek voltak és segítőkészek, de jelezték, mindenki minél gyorsabban foglalja el helyét a számára kijelölt helyen.

Drukkerek hiányában a tétmeccs is edzőmeccs-hangulatot öltött, a két szakvezető, Kuttor Attila és Joan Carrillo minden instrukciója tökéletesen hallatszott. A 7. perc hozta az első helyzetecskét, Petrjak baloldali beadását vágták ki a védők az érkező Nikolics elől. Aztán jött a Fehérvár gólja, Houri beívelését Pátkai csúsztatta a hosszú sarokba, 0-1. Támadásban maradtak a vendégek, Funsho Bamgboye lapos lövését védte bravúrral Szappanos. Aztán Besirovic elől mentett Fiola az utolsó pillanatban, később ismét Besirovic került helyzetbe, alig lőtt mellé. Zivzivadze is adott munkát Kovácsiknak, a kapus gyors vetődéssel mentette lövését, aztán a grúz támadó éles szögből lőtt az oldalhálóba. Az első félidő végén tűzijátékot rendeztek a hazaiak, Berecz kapufát lőtt, Cseri löketét pedig a berepülő Fiola testtel, a kövesdiek túlnyomó többsége szerint kézzel blokkolta a tizenhatoson belül.

Fordulás után egyre inkább érződött, hogy a csapatok bizony elszoktak a komolyabb terheléstől az elmúlt hetven, mérkőzés nélküli napban. Rengeteg technikai hiba csúszott a játékba mindkét oldalon. A második félidő elején inkább a Vidi dominált, majd aztán Kuttor Attila kettős cserével próbálta felpörgetni együttesét. Sikerült is, valamennyire, a 64. percben Karnitski nagy helyzetben lőtt 10 méterről, a fehérvári kapu mellé. Nem sokkal később Kovács István gurított a kövesdi láberdő között a társak felé, Nikolics átlépte az ígéretes lövőhelyzetet, Petrjaknak pedig vissza kellett lépnie, s a lövés nem talált kaput. Negyedórával a vége előtt Carrillo mester is kettőt cserélt egyszerre, s inkább frissített, mint szerkezetet váltott volna. A Mezőkövesd kerekedett mégis felül, a 80. percben Pekár szöglete nyomán Pillár teljesen zavartalanul helyezett a kapuba 5 méterről, 1-1. A 91. percben élt az új lehetőséggel, és kihasználta negyedik és ötödik cserelehetőségét is a Vidi, de új lendületet ez már nem hozott. Az 1-1-es döntetlennel nyílt maradt a párharc, de az idegenben szerzett gól sokat jelenthet a keddi visszavágón.

– Egy igazi küzdelmes találkozót játszottak a csapatok, de ez teljesen érthető – fogalmazott Joan Carrillo. – Úgy gondolom, hogy sikerült kontroll alatt tartanunk a meccset, viszont hiába voltak meg a helyzeteink, nem tudtuk bevinni a második találatot, és nyitott maradt a találkozó, egy pontrúgás után ki is egyenlítettek a hazaiak. Ennyire könnyen nem jöhetne be az ötösön belülre egy szöglet se. Nem lesz könnyű dolgunk a visszavágón, de a célunk nem változott: ott szeretnénk lenni a döntőben a szurkolók, a klub és a játékosok családja miatt is. Nem volt egyszerű ilyen rövid felkészülés után és nézők nélkül pályára lépni, de örülök, hogy folytatni tudtuk a szezont, ez egy jó üzenet lehet mindenki számára a járvány elleni küzdelemben.

Jegyzőkönyv

Mezőkövesd Zsóry FC–MOL Fehérvár FC 1-1 (0-1)

Mezőkövesd, zárt kapuk mögött. V.: Farkas Á. (Horváth, Medovarszki)

Mezőkövesd: Szappanos – Farkas D., Karnyicki, Pillár, Vadnai – Cseri (Vajda, 81.), Neszterov, Berecz Zs., Besirovic (Nagy D., 62.) – Zivzivadze (Takács T., 91.), Jurina (Pekár, 62.). Vezetőedző: Kuttor Attila

MOL Fehérvár FC: Kovácsik – Fiola, Muszliu, Vinícius, Stopira – Pátkai, Houri (Elek, 91.) – Funsho (Nego, 69.), Kovács (Hodzic, 77.), Petrjak (Nikolov, 77.) – Nikolics (Futács, 91.). Vezetőedző: Joan Carrillo

Gól: Pillár (80.) illetve Pátkai (12.)

Sárga lap: Vadnai (20.), Berecz (61.), Neszterov (82.) illetve Fiola (29.), Houri (84.)