Számos kérdést válaszolt meg bicskei előadásán Valastyán Pál

A korona mindenkinek mást jelent. Van, aki hatalmi jelképként tekint rá, van, aki ékszernek tartja és megint mások azt gondolják, kapcsot jelent ég és föld között. Az évszázadok folyamán szinte mindegyik királyunk fején volt, hiszen beavató koronaként és a magyar törvények értelmében – több más feltétel mellett – csak akkor volt érvényes a király megkoronázása, ha az a Szent István-féle koronával történt.

De vajon volt-e ez a korona Szent István fején valaha?

A kutató szerint igen. Korának korábbi meghatározása történt rosszul. Az 1800-as évek végén ugyanis azt feltételezték, hogy István koronázása után mintegy 70 évvel készülhetett, mert van rajta három olyan zománckép, amelyek abban az időben élt kortársakat ábrázolnak: Dukas Mihályt, I. Gézát és Konstantinos Porphyrogennetost. Ám az 1970-es években kiderült, ezek a képek csak később kerültek fel az eredetileg a koronát díszítő 8 apostol mellé. Ezt támasztja alá részben Lévai Péter 1613-as részletes leírása a koronáról, amely egyik képet sem említi, másfelől pedig azok a technikák, amelyekkel ezek – a többitől eltérő és látható módon – a koronára kerültek.

A másik sokat vitatott kérdés, hogy egy vagy két koronáról van-e szó. Valastyán Pál szerint az, hogy az alsó abroncs és a felső párta különböző keménységű aranyból készült, nem bizonyítja azt, hogy a kettőt nem egy időben alkották. Az eltérő keménység magyarázata, hogy az alsó abroncsnak el kellett bírnia a felső keresztpántok súlyát, azok nyomását. A két korona teóriá­jára az sem lehet magyarázat, hogy míg az abroncson görög, addig a keresztpántokon latin a felirat, mivel az 1054-ben bekövetkezett nagy egyházszakadás előtt mind a két nyelvet használta a keresztény egyház. Ugyanakkor a kérdés megválaszolásában sokat segít az a tény, hogy az abroncs kerülete 63,5 cm. Hogy miért? Egy átlagos férfifej kerülete 54-58 centiméter. Vagyis egy felső rész nélküli korona biztosan lecsúszott volna a koronázott király füleire, rosszabb esetben a nyakára, pláne, hogy abban lovagolni is kellett.

Hol készült a korona?

Mindenki ismeri a legendát, amely szerint Szilveszter pápa álmot látott a magyar küldöttség megérkezése előtt néhány héttel, ezért adta oda az eredetileg másnak szánt hatalmi jelvényt. A kutató szerint a zománcképek Grúziában készültek, kórosan rövidlátó szerzetesek keze munkájaként, ezért is kancsalok a figurák a koronán.

Mi nincsen a koronán?

Szent Bertalan képe, amely vélhetőleg a 19. század folyamán tűnt el róla. Illetve egyes leírások szerint létezett rajta egy liliomos kereszt, amelyet 1551-ben Szapolyai özvegye tört le a koronáról, amikor Habsburg Ferdinád javaslatára Erdélybe menekítette azt. Úgy tartják, hogy azt láncra fűzve fia, János Zsigmond nyakába akasztotta.

Mitől szent a korona?

Elsősorban attól, hogy szent királyok viselték azon a szertartáson, amelyen az uralkodás szentségébe avatták be őket. Másfelől azért, mert amikor István látta, hogy utód nélkül marad az ország, akkor az ismert történet szerint Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot, annak népét és területét. A Boldogasszony- és a Szűz Mária-kultusz összevonása innen eredeztethető, István szellemi vezetőjének, a később szentté avatott Gellért püspöknek volt az ötlete.

A korona ma az Országházban van kiállítva. Ahogy Valastyán Pál az előadás zárásaként fogalmazott: funkció­ját betölti. A tetején a kereszt összeköti az éggel, az oldalán a csüngők pedig a földdel. A formáját megismeri a régi Isten, a zománcképeket az új. A rajta lévő latin és görög feliratok összekötik keletet és nyugatot. Így készült el a világ koronája, a magyar Szent Korona – véli a kutató.