A hely, ahol élünk: képes előadás Székesfehérvár fotótörténetéről

Az uniós pályázatból megvaló­suló, 12 alkalmasra tervezett sorozat havonta, szakkör jellegű foglalkozásokon dolgozza föl azokat a dokumentumokat, amelyek révén az érdeklődők jobban megismerhetik Fejér megye és a megyeszékhely múltját. A sorozat mindig más és más dokumentumtípust (kisnyomtatványokat, plakátokat, képeslapokat, fotókat) mutat be a helytörténet iránt érdeklődő közönségnek.

A hétfői foglalkozáson Szőnyegi Hajnalka, a Helyismeret vezető könyvtárosa a város fotótörténetét hozta közel az érdeklődőkhöz. A foglalkozás első órájában tartott összefoglaló előadáson a város egykori fényfestőivel és műtermeikkel ismerkedhetett a hallgatóság. Az elhangzottakat vetített képes szemléltető anyag egészítette ki. Ezután a Helyismeret saját gyűjteményébe tartozó fotókat tanulmányozhattak a foglalkozás résztvevői. A gazdag anyagot felvonultató összefoglalóból kiderült: a fényképészet Székesfehérvár ipartörténetének már az 1870-es évektől szerves részét képezte. A második világháborúig eltelt közel 80 évben a városnak egy bő tucat nagy formátumú fotósa volt, akik közül többen műteremlakásokat is építettek. Schmidt Vilmos például 1876-ban építtette a maga impozáns, természetes fényekkel bevilágított tetőterű épületét a romkerttel szemben, amely 1944-ben sajnos megsemmisült. A helyén ma a biztosító épülete áll. Schmidt egyébként, csakúgy, mint a többi fotós: Pribék Antal, Fodor József, Pete Gyula, Székhelyi Majláth János, Tóth Károly, Hege Károly és mások Bécsben, Berlinben és Budapesten végezte tanulmányait, mielőtt az iparengedély-kérelmét a helyi testületekhez benyújtotta.

Világszínvonalon dolgoztak tehát, és megint csak Schmidt az, akinek egy időben Budapesten Mai Manóval is volt közös vállalkozása. „Borús idő nem határoz” – olvasható Pete Gyula lánya, Pete Ilona korabeli reklámkiadványán – merthogy a 20. század elején már profi női fotósa is volt a városnak. A fotóról és a fotózásról lesz szó a későbbi, októberi foglalkozáson is: akkor Hegedűs Éva és Varga Csaba mesél arról, miként dolgoznak, milyen témák ragadják meg őket. A sorozat foglalkozásai változatlanul ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.