Wittner Mária és a siralomházban töltött 217 nap

A FEOL-nak a múltban már többször nyilatkozott Cey-Bert Róbert Gyula író, aki egyike azoknak, akik 1956-ban a Corvin közben harcoltak a magyar szabadságért. Sajnos az idő múlik, egyre kevesebben lehetnek már közöttünk olyanok, akik részesei voltak a dicsőséges, majd gyászba forduló napoknak. Wittner Mária életét bemutató filmet készítettek.

„A siralomházban 217 napot kellett úgy eltöltenie, hogy közben akasztani vitték a bajtársait, bajtársnőit, és minden ajtócsikorgásnál arra gondolhatott, most jönnek érte”, mondta a Magyar Patrióták Közösségének egyik rendezvényén még tavaly Koltay Gábor, majd hozzátette: hihetetlen belső erő kell hozzá, valami mély hitre van szükség ahhoz, hogy ezt valaki át tudja vészelni, át tudja élni. Cey-Bert Róbert Gyula a Fejér vármegyei hírportálnak nyilatkozva lényegében ugyanerről a mély keresztény hitről beszélt, amikor Wittner Máriáról kérdeztük. Az író a szabadságharc leverését követően elmenekült a vélhetően hasonlóan kegyetlen ítélet elől, mint amilyen az igaz ötvenhatosok szeretett példaképét sújtotta, de lélekben minden bizonnyal együtt van vele még ma is.  

– Igen nagyra becsültem őt, és mind a mai napig az ötvenhatos forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb hősének tekintem – mondta Cey-Bert Róbert Gyula, miután kézhez kapta a film díszbemutatójára szóló meghívóját. – Nem csak azért vélekedek így, mert a kommunisták elfogták, börtönbe zárták, halálra ítélték és végül hosszú börtönévek után szabadult. Rendkívüli személyiség volt, aki a fogházban, a rácsok mögött is mindig méltó módon, igazi ötvenhatosként viselkedett. A szabadságharc idején csak „futtában” találkoztunk és üdvözöltük egymást, érdekes módon később ő jobban emlékezett rám, mint én őrá. Inkább azt követően beszélgettünk sokat, hogy hazajöttem Magyarországra, akkor ismertem meg közelebbről. Rendkívüliségét mi sem jelzi jobban az utókor számára, mint legemlékezetesebb beszéde, amit 2001-ben mondott el a Parlamentben, ahol nyolc éven át képviselőként dolgozott. Felolvasta azokat a pontokat, amelyekkel a kommunistákat vádolta, kemény hangon felidézte mindazon bűnöket, amit elkövettek az országgal, a magyar néppel szemben.

Wittner Mária annyira tisztán és világosan fogalmazott, hogy Cey-Bert Róbert Gyula azt a bizonyos híres parlamenti beszédet idézte is egyik könyvében. Az írót nagyon megfogta a hős szabadságharcos személyében az is, hogy hihetetlen erős keresztény, katolikus hittel élt, rendkívüli módon tisztelte a Magyarok Nagyasszonyát és sokat beszélt róla. Mindig tele volt optimizmussal mindazon tragédiák ellenére, amelyek velünk megtörténtek a 20. században: a két világháború, a gyalázatos trianoni békediktátum, a kommunizmus negyven éve. De hitt abban, hogy Szűz Mária segít nekünk az égből és talpra áll még az ország, a nemzet.

– Engem komolyan megérintett, mennyire sugárzott belőle a meggyőződés. Mert vannak, akik a hitüket úgy viselik, mint az öltönyüket, mutatják, hogy lám, ők keresztények, minduntalan csak beszélnek róla, de ő egészen más volt. Mindig nagyon mély elkötelezettségről tanúskodtak a szavai és a mondatai. Rendkívüli módon szerette a magyar történelmet, és miután idővel közel kerültünk egymáshoz, alig várta, hogy elküldjem neki megjelenés után az új könyvemet. Miután elolvasta, azonnal felhívott és beszéltünk róla, mert hozzám hasonlóan ő is tudta, hogy a történelmünket meghamisították. A tévedések felé, káros és rossz irányba akarták elvinni a magyar lelket olyan hősöket állítva példaként elénk, akik valójában nem a mi hőseink voltak, csak ránk akarták őket kényszeríteni azért, hogy tönkre tegyék a magyar nemzettudatot. Teljesen világosan látta, milyen ferdítésekből állt a 20. században a történelem oktatása, amelyhez sajnos túlságosan sokáig a Magyar Tudományos Akadémia is asszisztált.

Cey-Bert Róbert Gyula nem feledkezett el arról sem, mennyire igyekeztek besározni Wittner Máriát a kommunista időkben, mindent megtettek ezért. De megpróbálták ezt a szocialistának, vagy liberálisnak nevezhetők a rendszerváltás után is, mindenféle hazugságot híreszteltek róla, megpróbálták őt lejáratni. Ám róla minden lepattant, ráadásul akik ismerték, tudták, hogy ezeknek a  támadásoknak nincs semmiféle alapja. A balliberálisok viselkedése megint csak azt mutatta meg, mennyire nemzetellenes a világnézetük.

– Wittner Marika nagyon szerette a hazáját és valóban egy élő történelem volt, ötvenhatról is olyan perspektívából tudott beszélni, hogy látszott, érti, miért történt akkor a magyar lélek felrobbanása – folytatta Cey-Bert Róbert Gyula. – Nekünk évezredek óta a lelkünkbe van kódolva a büszkeség és a szabadságszeretet, mindig így voltak ezzel a lovas műveltségű népek és ez ma sincs másként. Wittner Mária 2022 szeptemberében távozott el a Mennyei Atyához, de már azt megelőzően lehetett látni, hogy az Európai Unió globalista döntéshozói mennyire ellenségesek velünk. Ő ezt is történelmi perspektívából látta, tudta, hogy nekünk a nagyhatalmakkal szemben mindig meg kellett védenünk a szuverenitásunkat. A szabadságunkat és a függetlenségünket akarják megtörni most is, mint ahogyan mindig ezt akarták a múltban. Nagyra becsülte Orbán Viktort, és a miniszterelnök ugyancsak rendkívüli módon tisztelte őt. A Covid-járvány idején történt, amikor nem lehetett megemlékezéseket tartani, hogy a kormányfő fogta magát és elment hozzá, autóval elvitte a Corvin közbe és együtt hajtottak fejet az ötvenhatos hősök és áldozatok emléke előtt. Ez természetesen mindent elmond Orbán Viktor rendkívüli személyiségéről is.

Rendíthetetlenül