A régész regénye: Nyugaton kelt a Nap

A kötet hivatalos debütálása nem véletlenül történt az ország legnagyobb múzeumában. Ugyanis itt van az említett kincslelet kiállítóhelye, és itt kezdett el foglalkozni a regény régész-muzeológus írója az intézmény tudományos főmunkatársaként az 1990-ben felbukkant ókori ezüstkészlettel, amelynek szakértőjeként képviselte Magyarországot a New York-i perben. Kutatómunkája során kapcsolata alakult ki a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal, nevezetesen Nádorfi Gabriellával, a Seuso-kinccsel összefüggésbe hozott szabadbattyáni régészeti terület feltárójával. 
Nagy Mihály lapunknak és hírportálunknak nyilatkozva elmondta, miután régóta foglalkoztatták az ezüstkészlet rejtélyei, a három éves előkészítő munkát követően elérkezettnek látta az időt arra, hogy szépirodalmi formában is megörökítse a világhírűvé vált lelet és egykori tulajdonosának történetét. Ugyanakkor a regény ötlete már jóval korábban, a New York-i per idején felmerült benne: „A bíróságon nem kimondattan szakembereknek – mivel a bíró, az ügyvédek, az esküdtek nem éppen régészek – kellett elmagyaráznom a kincs jelentőségét és azt, hogy mi köze van a Balaton vidékéhez. Ehhez nagyon közérthetően és meggyőzően, a szakkifejezéseket kerülve kellett fogalmaznom. Akkor szembesültem azzal, hogy nem elég, ha csak az élettelen tárgyakról beszélünk, bármennyire különlegesek is, hanem be kell mutatni a korszakot, amiben a tárgyak keletkeztek, és annak műveltségét is. Mindezt a legjobban, és leginkább átélhetően regényes formában tudtam megtenni, ahol van cselekmény, vannak fordulatok, vannak emberi érzelmek. Egy tárgyleírásban ez nem lehetséges. Érdekes módon Tóth Endre kollégám is, akivel együtt kutattuk a kincset, ugyanerre a következtetésre jutott, és szintén belekezdett egy regénybe.”
  A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Nyugaton kelt a Nap történelmi regény a címével jelképesen egy legendás álomképre utal. Hogy miként függ ez össze a főhőssel, Konstantin császárral, a következő magyarázatot adta Nagy Mihály: „A címválasztás mindig nagyon nehéz. Egy tudományos közleménynél egyszerűen, sűrítve megadjuk mi a leglényegesebb a tanulmányban, de egy regénynél többre van szükség. Konstantin korában úgy hitték, hogy az uralkodó, mint a legfontosabb ember a birodalomban, a legfontosabb égitest, a Nap védelme alatt áll. Azt gondolták, ahogy a jó termés függ a Naptól, az emberek jóléte úgy függ az uralkodótól. A regény egyik fontos szereplője, Ilona, akit mi Szent Ilonaként ismerünk (és az ő nevét viseli minden mai Ilona), mondta egyszer a fiának, Konstantinnak, hogy az apja, Chlorus azt álmodta, Nyugaton kelt a Nap. Ezt úgy értelmezték, előre megálmodta, a fiát a katonák majd Yorkban, a birodalom legnyugatibb sarkában fogják kikiáltani császárnak, az új uralkodónak, aki a Nap védelme alatt áll.”
 

A könyv borítójára került kiegészítő cím, a Seuso-kincs kezdetek egyben azt is jelenti, hogy szerzője továbbra sem akar elszakadni az őt harmincötödik éve foglalkoztató Seuso kutatásaitól. A Konstantin császár uralkodásának idejében játszódó regényével azt a történelmi időszakot kívánja közelebb hozni és megértetni az olvasókkal, amelyben a késő római kori kincs tulajdonosa született. Már dolgozik a könyv folytatásán, amelyben megkísérli majd Seusót, vagyis Severus lovassági, illetve később gyalogsági tábornokot is „életre kelteni”, aki közeli rokonságban állhatott a pannóniai születésű, 364-től 375-ig regnáló Valentinianus császárral.
A Nyugaton kelt a Nap regényben Nagy Mihálynak, a régésznek és egyben a történelemtudomány kandidátusának egyértelműen az a szépirodalmi törekvése, szándéka jut érvényre, hogy mindenki számára érthető, olvasmányos könyvben nemcsak fikciókra építve, hanem a korszakról származó jelentős tudományos ismereteinek segítségével közelebb hozza a késő római császárkort. Olyan izgalmas kérdésekre keres és ad választ az olvasóknak, milyen lehetett  nagyhatalmú császárnak, császárnőnek és trónörökösnek lenni egy olyan birodalomban, amely nagyobb területű volt, mint az Európai Unió. Vagy milyen lehetett barbárnak vagy rabszolgának lenni. Mi a hatalom és a siker titka sorsdöntő csaták, vallási harcok, politikai intrikák közepette.
  Kérdésünkre, kinek szánja elsősorban a regényét, a következő választ adta: „Bonyolult történelmi korszakról szól a könyvem, de igyekeztem annyira egyszerűen fogalmazni, amennyire csak lehet. Külön célközönséget nem határoztam meg, de remélem, hogy érdekelni fogja azokat, akik a Parlamentben vagy a vándorkiállításon valamelyik múzeumban, és a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán megnézték a Seuso-kincset, követték és jelenleg is követik a sajtóban a kincsről szóló híradásokat. Gyermekeknek riasztó lehet a polgárháborús korszak erőszakos cselekményeinek a bemutatása, de kb. 18-20 évtől fölfelé bárki szóba jöhet. Feltételezem, aki a Seuso-kincs iránt érdeklődik, azt érdekli a történelem, akit érdekelnek a tárgyak, azt érdeklik az emberek is. Mindenesetre a múzeumi tapasztalatom azt mutatja, hogy ez nagyon is így van: amikor a Seuso-kiállításban vezetést tartottam, a látogatók mindig felélénkültek, ha a tárgyakon túl az emberekről is szó volt.”