Ima a kápolnában a Szentatyáért, a magyarságért

A Petőfi Baráti Társulás nem messze Dunaszerdahelytől, a felvidéki Királyfiakarcsán csaknem negyed évszázada alakult meg azért, hogy tagjai kulturális programokat szervezzenek, éltessék, ápolják, átadják a szunnyadó, szinte elfelejtett hagyományokat. A magyarság összetartásának útján kirándulásokat szerveznek, melyek során már bejárták az anyaország mellett a Kárpát-medence minden táját, ezek közül jónéhányat többször is.

Székesfehérvárra másodszor jöttek, mondta el a FEOL kérdésére a Városházán, a Szent Korona hiteles másolata mellett állva Erdős Péter, a külhoni delegáció vezetője.  

– Nagyon örülünk annak, hogy itt lehetünk, rendkívül felemelő az érzés. Lassan 25 éve, hogy megalakult a Petőfi Baráti Társulás, amely egy civil szervezet a Csallóköz szívében, Királyfiakarcsa székhellyel. Nemzeti gyökereinkre gondolva a magyar öntudatot ápoljuk kisebb és nagyobb szabású rendezvények szervezésével.

A város patinás múltjáról, történetéről és jelenéről Lehrner Zsolt és Deák Lajosné beszélt a vendégeknek. Az alpolgármester felidézte azt is, hogy Székesfehérvár a Vörösmarty Társaság és a Vörösmarty Színház művészeinek révén szoros kapcsolatot ápol a felvidéki írókkal, költőkkel, a határon túli irodalmi élettel. Magasztos pillanatok során a díszteremben néma főhajtással adóztak az elhunyt katolikus főpásztor emlékének, közösen elénekelték a magyar és a pápai Himnuszt.

A félszáz tagot számláló csoport megtekintette a II. János Pál pápa teret, majd a Szent Anna kápolnát, a város egyetlen épségben maradt középkori építészeti és szakrális emlékét. A Miatyánk a magyarságért és az elhunyt Szentatya lelki üdvéért szólt, majd rövid városnézés után a vendégek az Olimpiai Emlékműnél folytatták látogatásukat. Az egykori sporthősök emlékhelyénél Cserta Gábor Bobory Zoltán költő megzenésített verseit énekelte el nekik, majd a csallóköziek – egy-egy kupica jó pálinka elfogyasztása után – meghallgatták Kű Lajos múltidéző, szenvedélyes előadását.  

– Eredeti célkitűzésünk között az is szerepelt, hogy a lehető legtöbb szállal kössük össze hazánkat a határon túli magyarsággal, az elcsatolt országrészekkel – mondta az Aranycsapat Alapítvány elnöke. – Ennek pedig talán a legjobb eszköze a sport és a kultúra. Hálát adok a Jóistennek, mert ezt sikerült megtennünk most is, fontos, hogy magyar testvéreinkkel folyamatosan tartsuk a kapcsolatot.

A Csallóközből érkezett vendégek Székesfehérvár után Fehérvárcsurgón, Csókakőn, majd Móron folytatták tartalmas programjukat.