Külföldön tényleg minden jobb?

Jobbak vagyunk, mint bárki – jegyezte meg szellemesen Sebestyén Géza matematikus–közgazdász előadása elején, amely a magyar és külföldi viszonylatokat járta körül, bemutatva, hogy mit mondanak a statisztikák, s mit mutat a valóság. Az előadáson szó volt arról, hogy milyenek az árak itthon és külföldön, hogyan élünk ma a covid és az energiaválság után, milyenek európai viszonylatban a magyar bérek, s hogy mikor hagyott le minket Románia, valamint, hogy mennyire boldog a magyar, s csábítja-e a külföldi élet.

Jobb-e a külföldi élet?

Sebestyén Géza előadásában rávilágított arra, hogy a statisztikákat meg kell tanulni értelmezni, mert a valós kép jóval árnyaltabb, mint a szélsőségeket mutató statisztikai adatok és eredmények. Így van ez az élelmiszerárakkal is, amelyek nem feltétlenül magasabbak nálunk, mint külföldön. Az áraknak ugyanis ki kell egyenlítődniük az egyes országok között, hatalmas eltérések nem lehetnek az árak között, s általános következtetés sem szabad levonni egye kiemelt termékek árai láttán. Így például nem kell hasra esnünk egy külföldön árult olcsóbb szalámitól, ha az mondjuk egy külföldi üzlet akciós termékeként tűnik fel. Mindig a teljes képet kell nézni, ügyelve az azt befolyásoló körülményekre is. Mindezeket figyelembe véve lehet csak pontosabb következtetéseket levonni afelől, hogyan is élünk. Budapest például európai viszonylatban is olcsónak számít, az albérletárak Európában magasabbak, mint a magyar fővárosban. Jóllehet, a külföldi bérek is magasabbak. Éppen ezért olyan nincs, hogy egy országban magasabbak a bérek, de sokkal olcsóbb minden. A magas bért ki is kell termelni, ha olcsón adnák el a termékeket, nem lenne fedezete a magas béreknek. Így aztán a magasabb bérek magukkal hozzák a drágább termékeket, szolgáltatásokat.

Az ördög a részletekben rejlik

A közgazdász szerint ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az életszínvonalról, sok-sok egyéb tényezőt is meg kell vizsgálnunk. Így például azt, hogy hányan élnek egy lakásban, azaz hányan élnek túlzsúfolt lakásban. Ez utóbbi alatt értendő az, ha nem jut egy-egy szoba a lakásban élők mindegyikére. Ez utóbbi statisztikát jelentősen befolyásolja az is, hogy a már felnőtt gyerekek mikor költöznek ki a szülői házból. Magyarországon az átlagot a 27 éves kor jelenti. További befolyásoló tényező, hogy van-e és milyen mértékű adósságunk, mennyit fogyasztunk és mennyi az egy főre eső GDP. Összességében, ha az anyagiakat nézzük, Magyarországon olcsóbb az élet, amiben jelentős szerepe van annak, hogy a magyarok túlnyomó többsége saját ingatlannal rendelkezik, így aztán nem kell havonta albérletet fizetnie, ellenben a külföldi mintával, ahol sokkal nehezebb saját ingatlanhoz jutni, ezért a többség hónapról hónapra a magas albérletárakkal birkózik.