Olvasóink véleményét várjuk

2025.01.17. 07:00

Van-e még ezeknél szebb kastély a vármegyében? (Videóval)

Egy szakmai oldal szerint ez a három visz mindent, de mi azért kíváncsiak lennénk olvasóink véleményére is a témában. Tényleg ezek a legszebbek?

Fotó: degikastely.hu

Természetesen szabad vitatkozni az összeállításról, hiszen mégis csak ízlés dolga, hogy kinek melyik tetszik a legjobban! Sőt, biztosak vagyunk abban, hogy minden kedves olvasónk tudna még javasolni az alábbi három mellé olyan kastélyt a vármegyéből, ami bekerülhetett volna az első háromba. Így voltunk ezzel mi is, és naná hogy kiegészítettük a listát plusz egy gyönyörű épülettel és ugyanezt megteheti bárki, aki olvassa ezeket a sorokat. Ha lenne javaslata, vagy ötlete, a szerkesztőség elérhetőségein, vagy akár Facebook kommentben is várjuk az ötleteket! De nézzük akkor a szakmai oldal listáját, hogy szerintük melyik a három legszebb. 

Az egyik legszebb
Biztos hogy a Nádasdy az egyik legszebb! Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Nádasdy-kastély, az egyik legszebb

Hazánk egyik legszebb historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú kastélya a Fejér vármegyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély. A felújított, mesebeli kúriát 24 hektáros tájképi kert öleli körbe, növényritkaságokkal és egy hangulatos tóval. Amennyiben különleges esküvői helyszínt keresel, megtaláltad, hisz a kastély egyes termei méltó háttérként szolgálnak esküvői szertartások, vacsorák megtartásához, de konferenciákat, irodalmi és zenei rendezvényeket is szoktak itt rendezni. A kastély egyik legszebb terme az ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki, és rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival kitűnik a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár is, amelynek elegáns polcrendszerét kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián pedig kovácsoltvas mellvéd egészíti ki.

Fotó: A kastély közösségi oldala

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

A Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón találjuk az 1855-ben épült klasszicista, eklektikus és barokk stílusú kastélyt, amelyet Károlyi György megbízásából Henrich Koch és Ybl Miklós építészek terveztek. A második világháborút követő államosítás során a birtokot kártalanítás nélkül vették el a Károlyi családtól, hogy előbb a Fővárosi Gázművek üdülője, majd gyermek menekült- és nevelőotthon működjön benne. Az épületegyüttes állagmegóvásával senki nem törődött, ezért 1979-ben lakhatatlanná vált. A Wikipédia szerint 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. A gyönyörűen felújított kastély és 40 hektáros parkja idegenvezetéssel nyitva áll a látogatók előtt, 23 szobájában pedig szálloda működik.

Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap/Archív

Brunszvik-kastély, Martonvásár

A Fejér vármegyei Martonvásár félórányi autó- és vonatútra fekszik Budapesttől. A település leginkább az 1783-ban épült festői Brunszvik-kastélyról és hatalmas, rendezett angolparkjáról ismert. Brunszvik Antal, Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai látványa az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egy szintes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai és a karcsú tornyok igazi romantikus hangulatot teremtenek. A kastélynak nem a teljes része látogatható, ugyanis egy részében a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) működik. A kastélyhoz egy barokk stílusú kápolna is tartozik, ami csak liturgikus eseményekkor látogatható. A kastély fennmaradó részében a Beethoven Emlékmúzeum várja a látogatókat interaktív kiállítással és igazán készséges teremőrrel. Ha be akarjuk járni a szépen karbantartott, 70 hektáros ősparkot, jegyet kell váltanunk. Ezt a HUN-REN ATK Agroverzum Tudományos Élményközpont épületében tehetjük meg, ahol nem csak az agrár tudományokba tehetünk izgalmas utazást, hanem a Beethoven Emlékmúzeumba is itt válthatjuk meg a jegyünket. A martonvásári Brunszvik-kastély és parkja a harmónia, a nyugalom és a feltöltődés meghitt helyszíne, ahol békésen andalogva vagy piknikezve megszabadulhatunk a stressztől.

Fotó:  Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

+1 Dég, Festetics-kastély

Ahogy jeleztük is a cikk elején, mi kiegészítettük egy, a szerkesztőségben is kimondottan kedvelt szép épülettel, a dégi kastéllyal.  A köznemesi Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé. Ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristófnak – örökségéből vették meg fiai a dégi birtokot, amely végül a kisebbik fiú, Lajos (1732-1797) birtokába került. Innentől válik szét a Festetics család a keszthelyi hercegi- és a dégi grófi ágra, így Festetics Lajost tekintjük a dégi családág alapítójának. A Dégen felépült kastély építtetője szándéka szerint kora legnagyobb és legkorszerűbb birtokközpontja kellett legyen. Pollack egy alagsoros, U alakú épületet tervezett, amely hazánk egyik legkorábbi klasszicista műremeke lett. Az épület mindkét oldalán dór oszlopok tartotta portikusz emelkedik ki a homlokzat síkjából. A szokástól eltérően a két mellékszárny által bezárt északnyugati főbejárat felőli a kisebb, míg a privát terek felőli oldalon található a látványosabb oszlopsor. Ez utóbbi, a kert felé nyitott homlokzat elé széles, hat oszlopos portikuszt tervezett Pollack, ami az építész későbbi fő művének, a Nemzeti Múzeum előképének is tekinthető.

Végül egy múltidéző videó 1998-ból, ami a vármegyei akkori állapotát mutatja. A videót készítette: Cseke György  a "Kincses Fejér megye" összeállításhoz.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában