2024.12.21. 08:30
Egy nyelv, amelyet akkor is beszélünk, ha a szavak nem elégségesek
Egy magyaralmási ifjú tehetség izgalmas világát mutatja be az a tárlat, mely egészen január derekáig látogatható a magyaralmási Kiskultúrban. A megnyitón több mint száz ember volt kíváncsi az alkotásokra, és a szervező, az Európa Ifjúsága Egyesület bízik abban, hogy még sokan látogatnak Almásra az év fordulóján.

Pálfi Réka szerint az alkotás egy olyan belső világ, ahol szabadon kifejezhetem önmagam
Fotó: @erage.foto Simonné Fercsi Erika
A magyaralmási Kiskultúrban színek és formák találkoznak a képzelet határán, ugyanis ahogy erről korábban is írtunk,

Fotó: @erage.foto Simonné Fercsi Erika
A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés
Pálfi Réka kiállítását láthatják a teremben ez érdeklődők, egészen január közepéig. Hétköznap 15:00–21:00 óra között, 22-én vasárnap az adventi műsor után nyílik lehetőség a képek közötti sétára.
A kiállítás kezdeményezője az Európa Ifjúsága Egyesület, pontosabban annak elnöke, Makovi Ágnes volt. Az ötlet biztosan jó volt, hiszen az érdeklődők csak több turnusban tudták megnézni a képeket a megnyitón.
Emberi tapasztalatok közvetítése
– Réka története igazán inspiráló. Mikor még 5. osztályos volt, a rajzolás csupán egy egyszerű hobbi volt számára, ám ahogy teltek az évek, úgy vált egyre világosabbá, hogy a művészet számára sokkal többet jelent. Ma már nem csupán időtöltés, hanem az a csatorna, amelyen keresztül kifejezheti gondolatait, érzéseit, és az egész világot, amely körülveszi. Ezzel a gondolattal Réka nemcsak saját személyes fejlődését mutatja meg, hanem emberi tapasztalatokat is közvetít számunkra. A képek között, a színek és formák világában mindenki egy kicsit beléphet Réka gondolatvilágába és szívébe, hogy megláthassa, miként jelennek meg a belső érzések, gondolatok és a világ egy-egy színes, dinamikus pillanata.
Ez a kiállítás nemcsak Réka művészi pályájának egy mérföldköve, hanem egyben azoknak a fiataloknak is szól, akik még keresik az utat, vagy éppen azon járnak, hogy megtalálják a saját hangjukat a világban. Hiszem, hogy minden alkotás egy újabb lépés abba az irányba, hogy a művészet valóban összekapcsolja az embereket, hogy közvetítse azokat az érzéseket és történeteket, amelyek mindannyiunkat érintenek. – mondta Makovi Ágnes.
Egyedülálló módon szólít meg
Az ifjú művészt támogató tanár is mondott pár szót a jelentős számú megjelentnek a kiállítás megnyitóján.
– Fiatal kora ellenére már most számos művészeti ágban otthonosan mozog, egyedülálló módon szólít meg minket, legyen szó festészetről, grafikáról, vagy akár más vizuális és zenei kifejezési formákról. Az alkotásai mögött ott rejlik az az elszántság, kíváncsiság és szenvedély, amely minden nagy művészt jellemez.
A mai naptól kezdve itt, a Kiskultúrban láthatunk néhányat ezekből a lenyűgöző alkotásokból, amelyek nemcsak Réka tehetségét, hanem személyiségének mélységét is tükrözik. Ez a kiállítás nemcsak a művészet ünnepe, hanem egy olyan kezdeményezés része, amelynek célja, hogy a helyi fiatal tehetségeket támogassa és bemutassa a közönségnek. – fogalmazott Schmidt Andrea.
Egy nyelv, melyet kevesen beszélnek
Mint megtudtuk, Pálfi Réka pedagógus akar lenni, de a művészet számára fontos színtere az önkifejezésnek.
– A festészet az én nyelvem, amelyet akkor is beszélek, amikor a szavak nem elégségesek. A Gorsium Gimnázium Művészeti Szakgimnáziumban olyan tudásra tettem szert, amely lehetővé tette számomra, hogy különböző festészeti és grafikai technikákat próbáljak ki, és mindegyik alkotásom egy új lépcsőfok a saját utam felé. A Kondor Kör, ahová 8. osztályos koromban csatlakoztam, a mai napig inspirál és motivál. Különösen az akril-festőkés kombinációval való munkát szeretem, de gyakran dolgozom olajfestékkel is. A tájképek vissza-visszatérnek műveimben, mert számomra nem csupán a természet ábrázolásai, hanem olyan helyek és pillanatok, amelyeket én örökítettem meg, fotóztam le.
Hogy miért szeretek festeni?
Hogy miért szeretek festeni? Mi az, ami mindig visszahoz a vászonhoz? Az alkotás számomra egy olyan belső világ, ahol szabadon kifejezhetem önmagam. A színekkel, formákkal való játék lehetőséget ad arra, hogy a világot más szemszögből lássam, és ezt meg is osszam másokkal. Az alkotás folyamatában van valami mágikus, valami különleges, ami elengedhetetlen számomra, hogy teljesnek érezzem magam. Festeni számomra nem csupán technikai tudás, hanem egyfajta lelki munka, egy út, amit folyamatosan járok, hogy egyre inkább megtaláljam a saját hangomat. Minden egyes ecsetvonás egy lépés a fejlődés felé, és bár soha nem tudhatom, hogy mi lakozik a következő vásznon, mégis minden új alkotásban ott rejlik a lehetőség, hogy valami új, valami különleges születhessen. – vallott magáról a művész, aki családjával egyetemben nagyon büszke volt arra, hogy ilyen sokan voltak kíváncsiak a tárlatra. PJD