Tíz nyitott pince a sörédi hegyoldalban (videó, galéria)

Aki felhajtott vagy felsétált vasárnap a sörédi Szőlőhegyre, a feszületnél két irányba fordulhatott. Jobbra Szabó Imre, Keszi Tamás és Babóthi Ambrus, balra a Hegedűs-Keszi pince, Takács Tamás, Brumbauer Ferenc, majd a Nádfedeles pince, Végh Rudolf, Végh György és Radics Lajos pincéje várta. Nagyszerű borok csillogtak a poharakban, szarvas- és pacalpörkölt rotyogott a bográcsokban, disznótarja és csirkemell sült a rácsokon, de az asszonyok salátákról és süteményekről is gondoskodtak.

– Már 2004-ben megrendeztük az első ilyen napot, majd némi kihagyás után nemrégiben felújítottuk a hagyományt – mondta a FEOL-nak Keszi Tamás pincéjében az eseményt szervező Sörédi Szőlőhegyért Alapítvány nevében Szabó Imre. – A cél ugyanaz, mint máshol: megpróbáljuk összefogni a régi és új szőlősgazdákat, a pincetulajdonosokat, aztán van, aki csatlakozik hozzánk, van, aki nem. Idén tíz pincét nyitottunk ki.

Szabó Imrével sétáltunk el a Nádfedeles pincéig, annak udvarán alakították ki az alkalmi színpadot és nézőteret, ahol 14 órára gyültek össze a helybéliek és a vendégek. Szabó Imre rövid köszöntője után Végh Rudolf polgármester idézte fel az önkormányzat korábbi döntését, amellyel megmentették az 1869-ben épült Nádfedeles pincét. Igyekeznek megőrizni a hely hangulatát, amely hozzátartozik a kis faluhoz és a festői tájhoz, amely annyi szépet és rosszat látott, hiszen keményen megtépázta az ittenieket a front a második világháború idején. Miután a településvezető a Söréd és a Szőlőhegy múltjáról beszélt, előbb a nemrégiben Japánban vendégszerepelt székesfehérvári MusiColore Énekegyüttes, majd a Csókakői Barkócaberkenye Néptánccsoport szórakoztatta a kikapcsolódni, jót enni, tartalmasat beszélgetni és búfelejtő módon mulatni vágyókat.

Törő Gábor országgyűlési képviselő is a vendégek egyike volt. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen véleményeket hall, élményeket gyűjt mostanában, ha erre látogat?

– Szerintem Söréd rendkívül jól használta ki a Magyar Falu Programot, hiszen minden utcája le van aszfaltozva, megújult az óvoda, az orvosi rendelő és a kultúrház is – összegzett a körzet képviselője. – Azért lehetünk ma itt, mert Söréd a móri történelmi borvidék legkisebb települése: nem sokkal többen, mint ötszázan lakják. Amikor sokkal korábban erre jártam, még azt sem tudtam, milyen csodálatos pincék találhatók a hegyen. Keszi Tamás nyitotta fel ilyen szempontból a szemem, ő maga is egy régi, romos pincét vásárolt meg, majd remekül felújította, hiszen a vállalkozása mellett a borászat a hobbija. Amikor a különböző településekre bormustrára hívnak, általában végül mindig azt kell megállapítanom, hogy az ilyen rendezvényeken Söréden vannak a legtöbben, olyankor szinte megtelik a kultúrház. Idén több mint nyolcvanan voltunk a helyi bormustrán, miközben a móri borvidék fővárosában, Móron kevesebb résztvevőt számláltak. Egyébként úgy látom, a faluban családias a hangulat, a régi sörédiekhez szép lassan hozzácsiszolódnak a beköltözők, miközben a település fejlődik.

A képviselő hozzátette, hogy a 81-es műút felújításával ez a fejlődés majd újabb szakaszába léphet, hiszen az egészségügyi ellátás és az óvoda helyben van, az oktatás pedig Magyaralmáson, Móron és Székesfehérváron érhető el. Mivel a 81-es út sok ciklus óta mindig téma, erről részleteket is kérdeztünk.

– Valóban, szinte minden kampányban szóba került – ismerte el Törő Gábor. – Mert hiába van Budapestnél elkerülő út, mivel ott általában hatalmas a forgalom, a kamionok egy része ráterelődik a 81-esre Komárom felől, mert 90 kilométeres sebességgel errefelé is haladhat. Sikerült megértetni az Európai Unióval, hogy ez az útvonal mennyire fontos Magyarország számára, ezért a Komárom, Kisbér, Mór, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét tengelyen egy négypályás gyorsforgalmit tudunk létrehozni, ez véleményem szerint 2034-re megépülhet. Kérdés még, hogy mikor indulhat a kivitelezés, de szerintem egy éven belül erre is választ kapunk.

A vármegyének ezen a részén élők, a Mór és a Mór környéki települések lakói nagy többségükben mindig határozottan támogatták a keresztény-konzervatív politikai irányvonal törekvéseit. A háború idején ebben vajon tapasztalható változás?

– Az emberek nálunk békepártiak – szögezte le a képviselő. – Nagyon sok ukrán érkezett például Mórra is, ahol befogadták őket, dolgozhatnak, a gyerekeik iskolába és óvodába járhatnak. Segítünk, miközben azon vagyunk, hogy mielőbb tűzszünet és béke legyen. Hiszen gazdasági értelemben akár egész Európa térdre rogyhat, mert azok a szankciók, amelyeket kivetettek Oroszországra, elsősorban Európát sújtják. Napóleon óta tudjuk, hogy minden szankciós politika megkerülhető, ez nem változott, ez most is így történik. Nem vagyok külügyi szakpolitikus, de kijelenthetem, minden magyar ember szívéből a béke szól, hazánk érdeke pedig szomszédos országként az, hogy ezt a háborút mielőbb befejezzék.

A nehezebb fajsúlyú témák után mi másra, a borra terelődött a szó. Törő Gábor sok sörédivel, mórival és csókakőivel együtt tagja a Szent Donát Borrendnek: de melyik a kedvence?

– A nagyon finom Ezerjó és a móri Olaszrizling, amely már elnyerte az ország legjobb olaszrizlingje címet. De ha a vörösök felé kacsintok, el kell ismernem, hogy mifelénk a rozék is mind kiválók.