Nagy Judit rendező ezúttal Borbély László író művét dolgozta fel

Már a „beszállásnál” észrevehetik, hogy régi hajóhídon juthatnak a „fedélzetre”, ráadásul a felső osztályra. Az is feltűnhet, hogy egy udvarias, nagyszájú matróz (Torma Tamás) invitál a hajóra, aki a legutoljára érkező utasokat azonban már a fedélközbe tessékeli be. S természetesen az is kiderül, hogy mindez a Szabad Színház előadásának kezdetén történik a székesfehérvári Igézőben, amely körülbelül másfél órára, Az átok – Kikötői legenda 10 képben című előadás idejére hajóvá, illetve a történet szerinti helyszínekké változik át. Több mint száz évet ugrunk vissza az időben: a Borbély László novellájából színpadra írt darab 1907-ben játszódik, amikor jelentős kivándorlási hullám söpört végig az akkor Magyarországon. Amint az a Fotográfust (és később a Riportert is) alakító Balogh Mihály szájából elhangzik: míg 1900-ban csupán harmincegyen, addig 1907-ben már százhetvenkétezren indultak el Amerika felé egy jobb élet reményében. Hogy miért?

Arra a „fedélközben” utazók adják meg a választ rövid monológjaikkal: aki paraszt volt, az elvesztette földjeit, s a fővárosban már csak cseléd, napszámos lehet. A városi kalapos üzlet befuccsolt, magasak voltak a költségek, így a kalapos kiasszony is az álmok országa felé veszi az irányt. És így tovább. Mígnem megjelenik a főszereplő, Molnár András erőművész, mutatványos (Szabó Miklós Bence), aki sokkal súlyosabb ügy miatt kénytelen elhagyni az országot. Hogy miért, az hamarosan kiderül egy árnyjátékkal ábrázolt jelenetből, amelyből megtudhatjuk, hogy az indulatos férfi nem sokkal korábban egy veszekedés közben megölte saját apját. Aztán egyszer csak a XX. század eleji Fiumében vagyunk, ahol Molnár András erőművészként, mutatványosként keresi a kenyérre, vagyis inkább az italra valót. Belekukkantunk az akkori Fiume kikötői életébe, egykor létezett, illetve ma is meglévő ivók nevei hangzanak el (tudható, hogy a rendező, Nagy Judit alaposan utánajárt a történelmi kornak, a neveknek, helyszíneknek), utcanőket, kocsmárosnőket, matrózokat ismerünk meg. Majd kibontakozik előttünk Molnár András és egy bájos fiatal nő, Marina (Haag Lilla Blanka) története, akik egy ideig elválaszthatatlan partnerei lesznek egymásnak, mígnem megjelenik a nőt elcsábító Rózsa Kálmán vándorszínész (Kovács Máté), aki azonban hasonlóképpen végzi, mint az erőművész apja…

A tragédiát nagy felhajtás, vérbő jelenetek sokasága előzi meg, ízelítőt adva a korabeli Fiume világából. Aztán egyszer csak ugrunk száz évet, már 2007-ben járunk, amikor is Molnár András dédunokája, Joe Molnar (szintén Szabó Miklós Bence) pankrátor tűnik fel a színen, a történelmi változások miatt Rijekaként számon tartott kikötővárosban. Amerikából jött feleségével, Susannal (Szabó-Takács Mona) egy rijekai szereplés miatt. Az addig tragikomikus hangvételű előadás itt, az utolsó percekben sűrűsödik drámává, amikor a pankrátor rossz előérzetét és felmenőinek sorsát átgondolva észleli a hasonlóságot dédapja és a saját sorsa között…

Vajon mennyire van ránk hatással nagyszüleink, szüleink története, személyisége? Vagy akár annak a helynek a múltja, ahol élünk? Kinek a sorsát teljesítjük be? Vannak-e végzetes, ismétlődő találkozások? Ezeken is elgondolkodhatunk a „hajóról” visszatérve, a „fedélzeten” és a „Fiuméban” történteket magunkban visszaidézve.

Nagy Juditot jó ideje foglalkoztatja az öröklődő sorsok kérdése, így bőven utána olvasott a témának. Időközben Székesfehérváron megismerte Borbély László írót és ezt a novellát, amely arra késztette,

hogy előadást rendezzen a történet alapján. Az alkotó társulatával nagyon színesen, változatos színházi eszközökkel oldotta meg a többgenerációs történet, „az átok” öröklődésének bemutatását: volt itt árnyjáték, a némafilmeket idéző megoldás és az évfordulós Rejtő Jenő előtti tisztelgésként még kocsmajelenet is az író egyik könyvéből.

Hölgyeim és Uraim, beszállni tehát érdemes, legyenek Önök is az Ultonia utasai, majd a Captain Bar és az Old Captain Bar – illetve természetesen a Szabad Színház – közönsége, és nézzék meg, mit üzenhet a mában a múlt!

(A darab további szereplői: Magony Imre, Szabó Miklós, Megyeri Maja, Kövesi Tünde, Stéger Ildikó, Csille Ildikó, Árgyelán Ádám, Börcsök Gábor)