Milyen népszokások, hagyományok köthetők pünkösdhöz? – utánajártunk

Habár jó néhány népszokás él az ünneppel kapcsolatban, mi most azokat gyűjtöttük össze, amelyekkel a leggyakrabban találkoztunk a kutatás során a különböző írásokban. 

Talán a legtöbbször a királyválasztás tűnt fel, mely során különböző ügyességi játékokat kellett sikeresen elvégezni a legényeknek és a legügyesebbet megválasztották királynak, akinek aztán engedelmességgel tartozott a többi legény, valamit a kocsmákban is ingyen fogyaszthatott a többiek kontójára. A másik a királyné választás, ekkor a leányokat díszes ruhákba öltöztetik és a menet élén házról-házra járnak a faluban. Ilyenkor a királyné gyakran vitt magával pünkösdi rózsát is. A királyné választás egy másik változata a pünkösdölés, amikor szintén járják a falut, énekelnek, táncoltak, amit gyakran ajándékokkal háláltak meg a falubeliek. 

De szoktak még zöld ágakat leszakítani és a házakra, kerítésekre feltűzni a rossz szellemek és a boszorkányok elkergetése céljából. Népszerű pünkösdi szokás a törökbasázás is, amikor egy kisfiú nadrágját megtömik szalmával, hogy minél inkább hasonlítson egy basára, majd bottal ütögetik a basának öltözött legényt  és bejárják vele a falut. 

Végül az egyik leghíresebb szokásnak a csíksomlyói búcsút tartják, mely voltaképpen egy zarándoklat. A magyar katolikus és keresztény hívők minden év pünkösdjén több százezer résztvevő jelenlétében ellátogatnak Csíksomlyóra a kegytemplomba, majd részt vesznek a szentmisén. 

E népszokások elsősorban szimbolikus jelentéssel bírnak, mindegyik más és mást szimbolizál. Míg egyik a termékenységet és a nászt, addig másik a megújulást. A galamb például a Szentlélek jelképe.