Balajthy Ferenc - Oly világ volna jó (Petőfi Sándor 200)

Oly világ volna jó, hol van becsület,
Méltó a Lét, s jónak lehet maradni!
Hol nem csak éklik falon a feszület,
S nem kell saját apádat megtagadni!

Oly világ volna jó, hol van szeretet,
Önzés nélkül oszthatod, lehet kapni!
Hol fiad s lányod békében neveled,
Hol együtt tudsz a világgal haladni! 

Oly világ volna jó, hol a szív lakott,
Hol tisztesség bástyája édes Hazád!
Hol elmenőkben nem magad siratod,
Hol kóbor lélek is nyugalmat talál! 

Oly világ volna jó, hol még hűség él,
És nem virul hazugság, rontó csalás!
Hol tettekből foganna meg a remény,
Hol nem húzna szerteszét az akarás! 

Oly világ volna jó, hol embert ember
Nem öl, nem arat százféle, rút halál!
Hol mi nem árú majd az is mind elkel,
Az értelem lesz mi ért kalászt kaszál!

Oly világ volna jó, hol értik szavam
Egyazon az Alom –, ugyanaz a Vér!
Szabadság/szerelem/haza, súlya van,
Zápor zuhogjon, s áldást adjon az Ég!