Citerás születésnap, szabadság és barátság Sukorón (videó, galéria)

„Pákozdon, a művelődési házban működik az Abajka Citerazenekar, amely nevét a községhez közel eső, festői völgytől kölcsönözte” – írta a Fejér Megyei Hírlap 1980-ban, amikor tudósított a jelenlegi együttes elődjének kezdeti lépéseiről. A mostani zenekar 20 éve, 2002. szeptember 13-án alakult meg. A két évtized remek és emlékezetes fellépések sorát hozta, közöttük talán az egyik  legemlékezetesebb egy Guinness-rekord beállítása volt Sándorfalván 2004. június 5-én: a pákozdi Abajka és az Ingókő citerazenekarok is részt vettek azon az eseményen. A közös, rekord létszámúnak számító zenéléshez összesen 131 citerás és egy köcsögdudás sorakozott fel, a legfiatalabb 8, a legidősebb 82 esztendős volt.  

A sukorói vendéglőben szombaton adott jubileumi koncertet a 20 esztendős Abajka Citerazenekar. A fellépőket és a közönséget először Kissné Vörösmarty Mária, a kultúrház korábbi igazgatója, a zenekar újjászervezője üdvözölte személyes élményekkel átszőtt köszöntőjével. Felidézte gyermekkorát, amikor az esti csendben felhangzott a hegedűszó, és a síró hegedűs a gyereklány kérdésére így válaszolt: „Nem én sírok, hanem a hegedű”. Azt a világot találta meg Pákozdon is, és azt a világot őrzi számára és még nagyon sokaknak az Abajka közössége.  

– Az Abajka maga a szabadság a barátok körében – konferálta fel az első, alföldi népdalokat Bakkné Farkas Beatrix tanítónő, oktató, majd Veszelszki József zenekarvezető a zsúfolt terem nézőtere előtt ugyanazokkal a dalokkal kezdte meg társaival az ünnepi koncertet, mint amelyeket 20 éve, az első fellépésen adtak elő. Az ünnepi eseményen részt vettek az elmúlt két évtized oktatói is: Koncz Ferenc, Koncz Tímea, Koncz Mária és Fazekasné Domak Anikó. (Szegvári Júlia nem tudott eljönni.)  Az általuk összeállított, tájjelegű népdalcsokroknak tapsolhatott a közönség, miközben a kivetítőn a régi, emlékezetes előadások felvételei peregtek. Az est során a sok közös zenélést felidézve felléptek azok a csoportok, akik az eltelt évek során együtt szerepeltek az abajkásokkal: a Pákozdi Népdalkör, a pákozdi Pipacsos Néptáncegyüttes, a dinnyési Iglice Népdalkör, a tókörnyéki települések Kazagány Citerazenekara, a kisfaludi Búzavirág Népdalkör és a pákozdi Napraforgók Néptáncegyüttes. Külön örvendetesnek számít, hogy a jelenlegi Abajkában még mindig ott játszik Krár Ferenc és Varga Károly, akik már általános iskolásként muzsikáltak a mostani zenekar elődjében.  

Remek este volt, amely nem csak a pákozdi citerások számára marad emlékezetes, hiszen sokan eljöttek a tókörnyéki városokból, falvakból. Mások mellett Kardos Ádám jelenlegi és Takács János korábbi pákozdi polgármester társaságában feltűnt Tóth István, Gárdony városának első embere, Lics Balázs és Csóbor Jenő borász is: közülük a bátrabban Varga Károly pálinkájával koccinthattak. 

– Mert a tündér olyan szerzet, hogy mikor már színről színre látja az ember, akkor már nem tündér, hanem köd a vízen, vagy szentjánosbogár a fűben, vagy citeraszó a jegenyefa hegyiben – idézte Móra Ferenc Kincskereső kisködmönét Kissné Vörösmarty Mária, majd átadta az estét a felhőtlen szórakozásnak.  

A közelben alvó Velencei-tó még sokáig hallgatta a citerák zenéjét.