Az Árpád-kor szakértője nyűgözte le a lepsényi hallgatóságot

Mindenki tudja, ki volt Szent István, milyen nagyszabású munkássággal rendelkezik, hogyan teremtette meg a magyar államot. Szabados György mégis olyan embert mutatott be a hallgatóságnak, akit a tankönyvekből nem ismerhetünk. Mint mondta, István személyisége elég nehezen megközelíthető, ellenben életműve határozza meg azt, hogy mi most itt lehetünk. 

A magyar állam István előtt

Bölcs Leó, bizánci császár azt írta a szkíta népekről, hogy teljesen egyforma, nomád életmódot folytatnak. Közülük viszont csak a bolgárok és a magyarok fordítanak figyelmet a hadrendre és rendelkeznek vezetővel. Bíborbanszületett Konstantin már Árpádot nevezi meg a magyar fejedelemség vezérének. Mellette már említi a gyula és a horka megszólítást, akik bírói tisztséget viselnek. Nyolc törzset együtt, törzsenként saját fejedelemmel.

István és az apai öröksége

István apja, Géza igencsak kegyetlen ember volt. Hirtelen felindulásból is képes volt ölni. Mondhatni csak egy igazság létezett számára, a sajátja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mikor a főpapja szemrehányást tett neki, amiért a keresztény hit mellett a régi isteneknek is áldoz, azt válaszolta: – Éppen elég gazdag és hatalmas vagyok ahhoz, hogy ezt megtehetem!

Anyja, a híresen szép Sarolt sem volt egy könnyű eset. Tudott inni, férfi módra ülte meg a lovat. Hirtelen haragjában egy embert is megölt. István két igen erős akaratú szülő gyermekeként jött a világra.

Ebből következik, hogy fiúkat sem nevelték éppen puhánynak. Ez látszik abból is, hogy már nagyon fiatalként is komoly háborút folytatott Koppánnyal, majd nem sokkal később nagybátyjával, az erdélyi Vazullal is leszámolt. 

A tizedik gyereket is be kellett “szolgáltatni”

Merseburgi Thietmar szerin III. Ottó kegyéből, és István sógorának, a bajor Henriknek a biztatására koronát és áldást nyert, az országban püspöki székeket létesítő Vajk. 

Az ország államvallása lett a keresztény hit. Hartvik nem állít kevesebbet, minthogy István nagyon keményen fogta a tized beszolgáltatását a püspökségek felé. Azoknál a családoknál, ahol 10 gyerek született, a tizedik magzatot a Szent Márton kolostorba kellett adniuk.

Mindenki tudja, hogy István az országot Szűz Mária oltalmába és kegyelmébe ajánlotta. Azt már talán kevesebben, hogy a királyi székvárosban, Fehérváron hatalmas és csodálatos bazilikát építtetett. Saját, királyi kápolnának használta és olyan szabadságot adományozott a templomnak, hogy felette még a püspök sem rendelkezhetett hatalommal. Ez lett a későbbi koronázó templom, ami a törökök beözönléséig látta el ezt a nemes feladatot. 

Várispánság, vármegye

A királyi vármegyék Istvántól a XIII. század derekáig, egybefüggő területi egységek voltak. Ezek lehettek egyaránt királyi, egyházi, de világi és nemzetségi közös birtokok is. A központja a várispánságok voltak, amelyek a királyi várhoz tartozó birtokok voltak. Tisztségviselőjük az ispánok, őket mindig a király nevezte ki. 

Az ország megerősödött

István bajor sógora utód nélkül halt meg, és várható volt a magyar-bajor jó viszony a múlté lesz. Az új hercegnek az első dolga volt megtámadni a rivális Istvánt és Magyarországot. Nem kisebb volt a tét mint a császári trón, amire Henrik mellett ugyanolyan jogon Imre herceg is jogot formálhatott volna a későbbiekben. Rosszul tette. István csúnyán haza zavarta az erősködő ellenfelet. Az akkori évkönyvek szerint a katonaság éhezve tért vissza minden eredmény nélkül, közben István Bécset is elfoglalta. Henrik kénytelen volt Istvánnal békét kötni. Sajnos Imre meghalt, ami Henriknek jól jött.

Magyar államiság

István intelmeiben többek között arra is rámutat, hogy jöjjenek az országba olyan emberek, akik tudásukkal, vagy kardforgató tevékenységükkel az udvar díszére és az ország hasznára válnak. Ez nem azt jelentette, hogy számolatlanul jöhetett bármilyen gyülevész csoport, hanem pont az ellenkezője, ahogy a történész mondja, a jól képzett, tudással rendelkező népeket látta szívesen. 

Gézához képest a magyar államiság megváltozott a főméltóságok tekintetében. A fejedelemséggel szemben a királyságban a főméltóságokat nem öröklődtek. A horha és a gyula méltóságok helyett lettek a nádorok, ispánok. Kiépítette a vármegyerendszert, törvényeket hozott és az országnak eddig nem volt államvallása. A sztyeppei népek magánügynek tekintették a hitüket. A vezetők felé kellett elkötelezettnek lenni, ami Istvánnál megváltozott.

István, mint király volt követendő példa. A családjában nem volt népszerű, ami érthető. A hatalom megszilárdításához, apjához hasonlóan, sok esetben a családdal is szembe kellett mennie, akár leszámolni egyes tagokkal. Munkásságának köszönhető az 1100 éves magyar állam.